„Valószínűség” változatai közötti eltérés
(→Történeti modul) |
(→Történeti modul) |
||
| 4. sor: | 4. sor: | ||
17. század: A valószínűség elméletének tudományos megalapozása két matematikus, Pascal és Fermat nevéhez fűződik.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22022] | 17. század: A valószínűség elméletének tudományos megalapozása két matematikus, Pascal és Fermat nevéhez fűződik.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22022] | ||
| − | 18.század: A valószínűség-számítás elmélete a matematikában már a 18. század elejére visszanyúlik, Bernoulli munkásságáig. Bár az elméletet eredetileg nem a mérési hibák vizsgálatára dolgozták ki, de maguk a tételek régóta ismertek voltak. | + | 18.század: A valószínűség-számítás elmélete a matematikában már a 18. század elejére visszanyúlik, Bernoulli munkásságáig. Bár az elméletet eredetileg nem a mérési hibák vizsgálatára dolgozták ki, de maguk a tételek régóta ismertek voltak. |
| − | 1654: Pascal és Fermat egymástól függetlenül megoldotta a problémát, s ez akkoriban olyan komoly felfedezésnek számított, hogy sokan ma is ettől az időponttól számítják a valószínűségszámítás megszületését.[http:// | + | 1654: Pascal és Fermat egymástól függetlenül megoldotta a problémát, s ez akkoriban olyan komoly felfedezésnek számított, hogy sokan ma is ettől az időponttól számítják a valószínűségszámítás megszületését.[http://miau.gau.hu/levelezo/2003osz/l2003_id.php3?string=22023] |
1933: A valószínűségelmélet kiteljesedése matematikailag egzakt, axiomatikus felépítésű diszciplínává Kolmogorov munkásságának eredménye. A valószínűség fogalmát, a történeti fejlődést követve előbb a szerencsejátékokból eredő módszerrel a klasszikus (a), majd a matematikailag egzakt módon (axiómákkal) az általános (Kolmogorov-féle) valószínűségi mezőre (b) definiáljuk.[http://www.mindentudas.hu/gyorfi/20041206gyofi1.html?pIdx=5] | 1933: A valószínűségelmélet kiteljesedése matematikailag egzakt, axiomatikus felépítésű diszciplínává Kolmogorov munkásságának eredménye. A valószínűség fogalmát, a történeti fejlődést követve előbb a szerencsejátékokból eredő módszerrel a klasszikus (a), majd a matematikailag egzakt módon (axiómákkal) az általános (Kolmogorov-féle) valószínűségi mezőre (b) definiáljuk.[http://www.mindentudas.hu/gyorfi/20041206gyofi1.html?pIdx=5] | ||
A lap 2006. január 17., 11:45-kori változata
Angol megnevezés: Probability
Tartalomjegyzék
Történeti modul
17. század: A valószínűség elméletének tudományos megalapozása két matematikus, Pascal és Fermat nevéhez fűződik.[1]
18.század: A valószínűség-számítás elmélete a matematikában már a 18. század elejére visszanyúlik, Bernoulli munkásságáig. Bár az elméletet eredetileg nem a mérési hibák vizsgálatára dolgozták ki, de maguk a tételek régóta ismertek voltak.
1654: Pascal és Fermat egymástól függetlenül megoldotta a problémát, s ez akkoriban olyan komoly felfedezésnek számított, hogy sokan ma is ettől az időponttól számítják a valószínűségszámítás megszületését.[2]
1933: A valószínűségelmélet kiteljesedése matematikailag egzakt, axiomatikus felépítésű diszciplínává Kolmogorov munkásságának eredménye. A valószínűség fogalmát, a történeti fejlődést követve előbb a szerencsejátékokból eredő módszerrel a klasszikus (a), majd a matematikailag egzakt módon (axiómákkal) az általános (Kolmogorov-féle) valószínűségi mezőre (b) definiáljuk.[3]
1944: Havelmo 1944-ben megjelent művétől számítják a modern ökonometria megszületését, amely többváltozós szimultán egyenletrendszerekkel a tapasztalati adatokból következtet az elméleti valószínűségi változók tulajdonságaira. A valószínűségi elv alkalmazása megteremtette a hidat a tényadatok és az elmélet között, miután magyarázatot tudott adni arra, miért térnek el a megfigyelt adatok az elméleti értékektől.[4]
1956: Egyúttal annak pontos, kvantitatív jellemzése, mit tudunk, és mit nem tudunk: Fisher szerint tudatlanságunk precíz specifikációja.
Napjainkban: Nem elhanyagolható az sem, hogy a számítógépes adatfeldolgozás helyesen megalkotott algoritmusai képesek olyan orientáló, kiegészítő eredményeket is produkálni, mint pl. a talált összefüggés ismert adatokon számítható beválási jellemzői (valószínűség), vagy pl. a vizsgálthoz hasonló esetek leválogatása és megmutatása.[5]
Ontológiai modul
- "ez egy" kapcsolattípus:
- matematika (leginkább használt alkalmazási terület)
- informatika (a matematikából következő alkalmazási terület)
- ...
- "van neki, része a címszónak" kapcsolattípus:
- "a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)" kapcsolattípus:
- mérési hibák (valószínűségszámítás, precíz specifikáció, többváltozós szimultán egyenletrendszerek)
- ...
Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja
- A kísérlet több azonos feltételek között történő független, ismételt végrehajtásból áll, minden egyes megismétlése egy-egy kimenetelt valósít meg. Ha azt kérdezzük, hogy mi a valószínűsége egy eseménynek, azt várjuk, hogy a válasz egy szám, amely a kérdéses eseményhez van rendelve. A valószínűség tehát egy függvény, amelynek értelmezési tartományát események, értékkészletét számok alkotják.
- Komoly probléma, hogy a valószínűségszámításban bizony mást jelent a különbözőség és mást a megkülönböztethetőség fogalma. Külsőleg hiába teljesen egyforma két kocka, azért különböznek egymástól (pl. befesthetők).
- A puristák a valószínűségszámítás érvényességét arra próbálják meg korlátozni, amire azt kitalálták; a laxisták pedig próbálják minél több dologra kiterjeszteni, pl.: az időjárásra, Földön kívüli értelem létezésére stb.) A harc - a puristák tisztán matematikai megfontolásai ellenére - váltakozó sikerrel (alkalmanként kompromisszumokkal) folyik.
Definíciós modul
Valaminek valószínű, lehetséges, bekövetkezhető volta, jelleg; megközelítő, fél bizonyság, lehetőség, esély.
Tesztkérdések modul
Milyen mezőkre definiáljuk a valószínűséget?(A valószínűség fogalmát, a történeti fejlődést követve előbb a szerencsejátékokból eredő módszerrel a klasszikus (a), majd a matematikailag egzakt módon (axiómákkal) az általános (Kolmogorov-féle) valószínűségi mezőre (b) definiáljuk.)
