„Jövőgenerátor” változatai közötti eltérés

A Miau Wiki wikiből
(Ontológiai modul)
(Ontológiai modul)
14. sor: 14. sor:
 
**heurisztika
 
**heurisztika
 
*"van neki, része a címszónak" kapcsolattípus: különféle agrárszektormodellek [http://miau.gau.hu/miau/34/aszm3.doc]
 
*"van neki, része a címszónak" kapcsolattípus: különféle agrárszektormodellek [http://miau.gau.hu/miau/34/aszm3.doc]
"a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)" kapcsolattípus: Generátormodellre vonatkozó konkrét algoritmusok:
+
*"a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)" kapcsolattípus: Generátormodellre vonatkozó konkrét algoritmusok:
 
**Szabálygenerátor
 
**Szabálygenerátor
 
**Függvénygenerátor
 
**Függvénygenerátor

A lap 2005. december 29., 20:00-kori változata

Angol megnevezés: Future-generator

Német megnevezés: der Zukunftgenerator

Történeti modul

  • 1990-es évek eleje: Elkezdődik a mesterséges intelligencia alapú módszerek fejlesztése a SZIE Gazdasági Informatika Tanszékén, előrejelzési problémák megoldása céljából. Főbb területe az agrár-közgazdasági vonalat követi. Cél az emberi gondolkodásmódot visszatükröző módszerek kidolgozása.[1]
  • 1990-1996:Generátormodell definíciója: Kombinatorikai alapú, minden eddigi felemlített eljárással némileg rokonságot mutató, automatikus modellezést lehetővé tevő (hibrid) eljáráscsalád fedőneve. Központi kérdése: Hogyan lehet már ismert esetek alapján, még ki nem próbált szituációk következményeit nagy pontossággal, automatizálható keresési elvekre támaszkodva levezetni?[2]
  • Alapgondolatát az ún. General Problem Solver (általános problémamegoldó eljárás) tartalmazza.[3]
  • 1999:Magyar Tudomány Napja: Felmerül az ember és a számítógép közötti kooperációt támogató eljárások keresésének gondolata.[4]
  • 2000-2001: Elkülönülnek az agrárszektor-modellek típusai, melyek alapját az általános előrejelző modellek (pl. IDARA) adják. Ezen kívül beszélhetünk programozási, ökonometriai, általános egyensúlyi és hasonlósági modellekről. Ez utóbbi kapcsán merül fel a celluláris automaták és az MCM (Monte-Carlo módszerek)típusú szimulációk fogalma, valamint ennek továbbfejlesztése: a genetikus algoritmus.[5]

Ontológiai modul

  • "ez egy"kapcsolattípus:előrejelző algoritmusok, modellek
    • context free automatizmusok
    • heurisztika
  • "van neki, része a címszónak" kapcsolattípus: különféle agrárszektormodellek [6]
  • "a szócikk része valaminek (a szócikkel egyenrangú fogalmak)" kapcsolattípus: Generátormodellre vonatkozó konkrét algoritmusok:
    • Szabálygenerátor
    • Függvénygenerátor
    • Mintázatgenerátor
    • Jövőgenerátor
    • WAM
    • CBR
  • Mesterséges intelligencia: Géppel szimulált emberi képességek összessége.
    • Pl. képfelismerés,szakértői rendszerek

Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja

  • Nem létezik helyes modell, mert a jövőben nem különíthető el a helyes és a helytelen fogalma.

Definíciós modul

  • Generátormodellek közös jellemzői:
    • Felhasználó által szabadon definálható, objektum-attribútum típusú adatbázisra támaszkodik.
    • Tartalmazhat hipotézis jellegű adatsorokat.
    • Lehetővé teszi bonyolult tendenciák, összefüggésformák előírását.
    • Az adatbázisban tetszőleges skálán ábrázolt adatok is feltüntethetők.
  • A jövőgenerátor a generátormodellek közül a legkomplexebb eljárástípus, mely adott múltbéli adatok figyelembevételével képes a jövőben bekövetkező események "megjósolására", algoritmusok segítségével.

Tesztkérdések modul

  • Lehetséges -e valósághű modell alkotása? Nem,mert a helyes és helytelen fogalma nem definiálható, nem eldönthető, hogy két modell közül melyik a helyesebb.

Ajánlott irodalmak modulja

  • Kocsetkov Iván:Fundamentális tőzsdei elemzések szakértői rendszerre és objektumösszehasonlításra támaszkodva[7]
  • Dr. Pitlik László,Pásztor Márta Zsuzsanna,Popovics Attila,Bunkóczi László:Információs többletérték realizálása az ember és a gép szimbiózisa révén[8]
  • Dr. Pitlik László:Agrárszektormodellek, Avagy hogyan készül az EU agrárpolitikája? [9]
  • Tudományos Diákköri Dolgozat[10]
  • Dr. Pitlik László, Pásztor Márta, Bunkóczi László, Pető István:Gazdasági Informatika Jegyzet[11]
  • Pitlik László: "Stocknet", avagy mesterséges intelligenciák az Interneten és a felsőoktatásban[12]