A lap 2014. január 10., 12:34-kori változata

Vezetői összefoglaló

Forrás

[1]

A tervezett alkalmazás/megoldás címe:

Mi befolyásolja a vizsgált településekre történő odavándorlást?

A feladat előtörténete:

Azért választottam ezt a feladatot, mert személyes tapasztalat alapján átéltem az úgynevezett elvándorlást egy vidéki térségből. Ez által ehhez a témához kapcsolódó problémák nálunk is felmerültek és bízom abban, hogy a vidéken élő embereknek a közeljövőben nem lesz létfontosságú elhagyniuk a szülőhelyüket.

Személyes kötődés:

Salgótarjánból el kellett költöznöm családommal, mert szüleim Budapesten kaptak munkalehetőséget, én pedig jobb sportolási lehetőséget.

Szakértői Javaslatok:

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése:

Az odavándorlást több tényező meghatározza, több szempontot kell figyelembe venni ezek meghatározásakor. Az emberek figyelembe veszik azoknak a település/városoknak a fejlettségi szintjét, ahová költözni szeretnének. Fontos szerepet játszik a város elhelyezkedése, az ott található szolgáltatások színvonala, az oktatás fejlettsége, a lakosság összetétele, munkanélküliségi ráta és az egészségügyi szociális helyzet.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

A feladat elkészítése során a TEIR rendszer adatbázisát használtam fel. Első lépésként megvizsgáltam, hogy melyek azok a tényezők amelyek befolyásolhatják a településekre történő odavándorlást majd ezek a mutatók kerültek lekérdezésre. Mindezt 19 megyeszékhelyre plusz a fővárosra vetítve vizsgáltam. Ezek után leszűkítettem azokra a városokra az adatokat amelyekhez minden évben minden mutatóhoz egy adat tartozik. Ezek a városok: Békéscsaba, Debrecen, Eger, Kecskemét, Miskolc, Salgótarján, Szeged és Szolnok. Majd összeg nézetű kimutatásban X(i) attribútumokat számszerűsítve bemutattam: adott településen, adott évben hány fő volt az általános iskolások száma, milyen értékű bűncselekmények történtek, hány darab kórházi ágy áll rendelkezésre, stb. A feladat elkészítése során vetítési alapnak az állandó népességszámot tekintettem. Minden X(i) attribútumot elosztottam az állandó népességszámmal és így megszületett az X(i) attribútumok értékei. A következő lépés az OAM elkészítése volt, megadtam az irányt. Az attribútum minél nagyobb, annál nagyobb az Y vagyis a településre történő odavándorlás iránya = 0 , az irány = 1 abban az esetben ha Xi minél kisebb annál nagyobb Y. Ezek után elkészítettem a sorszám függvény segítségével az adatok sorszámvetületét. A függvény segítéségével a települések sorrendbe rendeződtek, vagyis a vizsgált mutatónál első helyen szerepel az a település egy adott attribútum szerint a legjobb. Ezek után COCO elemzés készült.

Objektumok (sorok)

A vizsgálat során 8 várost hasonlítottam össze , 6 év tekintetében (2002-2008).

1. Békéscsaba

2. Debrecen

3. Eger

4. Kecskemét

5. Miskolc

6. Salgótarján

7. Szeged

8. Szolnok

Attribútumok (X, Y)

X1: Mennyi az általános iskolai tanulók száma (fő) X2: Milyen értékben követtek el bűncselekményeket (forint) X3:Mennyi a kórházi ágyak száma (darab) X4:Hány lakás van a közcsatorna-hálózatba bekapcsolva (darab) X5:Mennyi az odavándorlások száma (fő) X6:Mennyi a regisztrált munkanélküliek száma ( fő) X7: Hány szálloda található a városban (darab)

Y: Mennyi a vizsgált településre történő odavándorlás (Fő) X1 =Általános iskolai tanulók száma. Minél nagyobb a vizsgált településen az általános iskolai tanulók száma , annál nagyobb a településre történő migráció. Egyenes arányosság. M.e: fő X2=Bűncselekmény értéke. Minél nagyobb a bűncselekmények értékének mértéke, annál kisebb a településre történő migráció. Fordított arányosság. M.e : forint X3=Kórházi ágyak száma. Minél nagyobb a vizsgált településen a kórházi ágyak száma , annál nagyobb a településre történő migráció.. Egyenes arányosság. M.e: db

X4= Odavándorlások száma. Minél nagyobb a vizsgált településre történő odavándorlások száma, annál nagyobb a településre történő migráció mértéke. Egyenes arányosság. M. e : fő X5=Közcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások száma. Minél nagyobb a vizsgált településen a közcsatorna hálózatba bekapcsolt lakások száma, annál nagyobb a településre történő migráció mértéke. Egyenes arányosság. M.e: darab X6=Regisztrált munkanélküliek száma. Minél nagyobb a vizsgált településen a regisztrált munkanélküliek száma, annál kisebb a településre történő migráció mértéke. Fordított arányosság. M. e: fő X7=Szállodák száma. Minél nagyobb a szállodák száma a vizsgált településen, annál nagyobb a településre történő migráció mértéke. Függetlenül változó. M. e. db

A feladat által érintett célcsoportok

Minden olyan embernek tudom ajánlani, akik számára az adott lakhelyükön nem megfelelő az élet- és szolgáltatás színvonala. A vizsgálat lehetőséget ad arra, hogy milyen szempontok alapján lehet egy esetleges új lakhelyet választani. A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság Az adatok megtekintése után mindenki megtudja állapítani mely szempontok a legfontosabbak. Számszerűsíthető szempont és azt megvizsgálva, a vizsgált mutatók mennyiben befolyásolják a belső migrációt. Véleményem szerint segítséget nyújt fiatal, idős vagy családos emberek számára, hol van az a hely ahol az életszínvonal és a lehetőséget legmegfelelőbbek.

A saját megoldás bemutatása

Mindezt 19 megyeszékhelyre plusz a fővárosra vetítve vizsgáltam. Ezek után leszűkítettem azokra a városokra az adatokat amelyekhez minden évben minden mutatóhoz egy adat tartozik. Ezek a városok: Békéscsaba, Debrecen, Eger, Kecskemét, Miskolc, Salgótarján, Szeged és Szolnok. Majd összeg nézetű kimutatásban X(i) attribútumokat számszerűsítve bemutattam: adott településen, adott évben hány fő volt az általános iskolások száma, milyen értékű bűncselekmények történtek, hány darab kórházi ágy áll rendelkezésre, stb. A feladat elkészítése során vetítési alapnak az állandó népességszámot tekintettem. Minden X(i) attribútumot elosztottam az állandó népességszámmal és így megszületett az X(i) attribútumok értékei. A következő lépés az OAM elkészítése volt, megadtam az irányt. Az attribútum minél nagyobb, annál nagyobb az Y vagyis a településre történő odavándorlás iránya = 0 , az irány = 1 abban az esetben ha Xi minél kisebb annál nagyobb Y. Ezek után elkészítettem a sorszám függvény segítségével az adatok sorszámvetületét. A függvény segítéségével a települések sorrendbe rendeződtek, vagyis a vizsgált mutatónál első helyen szerepel az a település egy adott attribútum szerint a legjobb. Ezek után COCO elemzés készült.

Az eredmények értelmezése

A városok megválasztása során minden ember más szempontot vesz figyelembe, ezek a szempontok a vizsgált attribútumok. A rangsorok megmutatják, hogy mely városok, mely szempontok szerint állnak a rangsorok élén és így mindenki kap segítséget abban, hogy könnyebben kitudja választani magának az adott várost az adott szempontok szerint. Ajánlások megfogalmazása A rangsor elemzés az a módszer a vizsgálat során, mely megmutatja, hogy egy adott évben, egy adott település, adott attribútum szerint hányadik helyen áll. A végső győztes a COCO elemzés, a rangsorok mellett megmutatja, hogy a tényhez képest a figyelembe vett tényezők alapján a norma értéke kisebb vagy nagyobb vagy azonos mint a tény , valamint a Delta/Tény értékeit, és a modell hitelességét, amely 64%.

Az információ többletérték lehetőségének levezetése

A vizsgálat segítséget nyújt olyan emberek számára akik nem elégedettek lakhelyük életszínvonalával, infrastruktúrális ellátottságával, munkahely lehetőségeivel, szociális és egészségügyi helyzetével egy új lakhely megválasztásához.