A lap 2006. január 29., 22:08-kori változata

Angol megnevezés: ...

Történeti modul

• 1950: A mesterséges intelligencia (MI) kutatások kezdetét az ’50-es évek elejére tehetjük. A kutatások célja olyan számítógépes rendszerek kifejlesztése volt, melyek intelligens viselkedést mutatnak. Egy program intelligens viselkedéséről akkor beszélünk, ha bizonyos problémák kezelésében megközelítik, illetve felülmúlják az emberi hatékonyságot. Ezeknek a programoknak a teljesítménye sok területen igen gyengének bizonyult. Arra törekedtek, hogy kisebb tárgyterületen nagyobb mennyiségű tudással rendelkező programokat készítsenek. Ezek az ún. tudásalapú rendszerek (Knowledge-Based Systems).

[1]

• 1975: A modern periódus kezdetét Davis kijelentéséhez köthetjük, mely szerint nem az általános elvek, hanem a gyakorlatorientált, problémaspecifikus tudás az, amely a megoldásokat nagyban előremozdítja. Így alakultak ki a szakértői rendszerek is, melyek az emberi szakértők gépi szimulálásának tekinthetők. [2]

• 2000: Hosszú ideig az MI domináns törekvése reprezentációs formalizmusok és feladatmegoldás-keresésen alapuló következtető számítógépes rendszerek létrehozása volt. Ezt fejezte ki az ún. fizikai szimbolikus rendszer hipotézis (Newell 1976), miszerint az intelligencia megnyilvánulásának szükséges feltétele szimbolikus struktúrákon történő műveletek fizikai megvalósítása. Az MI-kutatások fejlődésével - a neuronhálók és más biológiai indíttatású modellek (pl. genetikus algoritmusok) számítógépes megvalósításával - ez a hipotézis megdőlt. A mesterséges intelligencia kutatások célja mindig a konstrukció, tehát a működés megvalósítása.[3]

Ontológiai modul

„ez egy kapcsolattípus”:

• Számítástechnikai szakember
• Programozó
• Egy szakértõ rendszer létrehozásában kulcsszerepet betöltõ olyan szakember, aki egyrészt a technikai dolgokhoz, vagyis a programozáshoz ért, másrészt segít a szakértõnek a probléma strukturálásában, a tudás szabályokká alakításában is.

„van neki, része a szócikknek" kapcsolattípus:

• szakmai konzultáns
• mérnöki szaktudás

„ a szócikk része valaminek”( a szócikkel egyenrangú fogalmak )kapcsolattípus:

• Tudás-szerkesztő: az explicit tudást olyan formába konvertálja, ami megkönnyíti annak elérését és használatát. A mind belső, mind külső forrásból merített információkat szintetizálja és a belső normákhoz igazítja;
• Tudáselemző/analitikus: a tudásbázis és a felhasználók között elhelyezkedő összekötő személy, kiemelkedő interperszonális-és kommunikációs készségekkel;
• Tudásnavigátor: feltérképezi a szervezet tudáskincsét és eligazít annak tudástárai között,
• Tudás-keeper: a külső információforrások tartalmát irányítja a belső felhasználók számára;
• Tudásbrókerek: kifinomult, kiterjedt és értékes kapcsolatrendszerrel rendelkeznek a vállalaton belül és kívül egyaránt, amellyel támogatják a szervezeten belüli hatékony tudásmegosztást.

Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja

• Ellentmondást nem találtam az általam fellelt cikkek alapján.

Definíciós modul

Egy szakértõ rendszer létrehozásában kulcsszerepet betöltõ olyan szakember, aki egyrészt a technikai dolgokhoz, vagyis a programozáshoz ért, másrészt segít a szakértõnek a probléma strukturálásában, a tudás szabályokká alakításában is.

• A tudásmérnök az a számítástechnikai szakember, aki az adott tárgykörben képes

az ismeretek elrendezésére.

• Feladatai közé tartozik a tudás analizálása, formalizálása és dokumentálása.
• A tudásmérnök szakmai konzultánsa, tesztelője a rendszernek melyhez meg kell találnia a

megfelelő szakértői rendszer fejlesztő eszközt, hogy a rendszert elkészítse.

Tesztkérdések modul

• Kik is valójában a tudásmérnökök? A tárgyköri ismeretek megszerzésében, az ismeretek formalizálásában jártas számítástechnikai szakember.

Ajánlott irodalmak modulja