„Készletgazdálkodás” változatai közötti eltérés

A Miau Wiki wikiből
(→‎Történeti modul)
(→‎Történeti modul)
8. sor: 8. sor:
 
Az áruforgalmi folyamat menete leggyakrabban azt jelenti, hogy a kereskedők sokféle termelőtől árut szereznek be, a beszerzett árut bizonyos ideig tárolják, majd vevőiknek értékesítik.
 
Az áruforgalmi folyamat menete leggyakrabban azt jelenti, hogy a kereskedők sokféle termelőtől árut szereznek be, a beszerzett árut bizonyos ideig tárolják, majd vevőiknek értékesítik.
 
A készletgazdálkodás célja, hogy a készletezés eredményét és a készlettartás ráfordításait kedvezően befolyásolja. A készletgazdálkodás során elemzik a készletek nagyságát, összetételét, a készlet és az értékesítés kapcsolatát, a készletezés költségeit.
 
A készletgazdálkodás célja, hogy a készletezés eredményét és a készlettartás ráfordításait kedvezően befolyásolja. A készletgazdálkodás során elemzik a készletek nagyságát, összetételét, a készlet és az értékesítés kapcsolatát, a készletezés költségeit.
 +
 +
1963. A tervgazdálkodásban nagy jelentőségük van a készleteknek, a tartalékoknak. A zavartalan termeléshez, a zökkenőmentes áruellátáshoz megjelelő választákú és mennyiségű készletre van szükség. A termelés zavartalanságának biztosítása szükségszerűen megkívánja, hogy külön import nyersanyagokból nagyobb tartalékot halmozzunk fel.
 +
A készletek csoportosíthatók aszerint, hogy a gazdasági élet melyik területén található:
 +
  1. termelői készletek
 +
  2. felhasználói készletek
 +
  3. kereskedelmi (áruforgalmi) készletek
 +
  4. állami tartalékok
 +
 +
A legtöbb vállalat rendelkezik a termelői és a felhasználói készletekkel is.
 +
 +
 +
 +
 +
Készletezési rendszerek osztályozása:
 +
Kétféleképpen lehet csoportosítani.
 +
  1. a. Olyan cikkek tartoznak ide, melyek funkcionálisan döntően fontos a műveletek szempontjából. Pl. alkatrészek
 +
    b. Dollár-részarányuk nagy
 +
 +
  2. a. Statikus: csak egy készletezési döntés hozható, pl. 'karácsonyfa probléma'
 +
    b. Dinamikus: a kereslet folyamatos, egyetlen nehézség a készletszinteket egyensúlyba hozni a készletezéssel kapcsolatos különféle költségekkel
 +
 +
 +
 +
A készletezési politika célja, hogy a készletek szintjeit oly módon határozzák meg, hogy:
 +
1. a rendelkezésre álló források egyensúlya bizosítva legyen
 +
2. a készletezési költségek a lehető legalacsonyabbak legyenek
 +
3. a termelés folyamatosságához elegendő anyagot tároljanak a vállalatok raktáraiban.
 +
A készletgazdálkodás szempontjából rendkívül fontos az egyes készletcsoportok mennyiségi szabályozási elveinek meghatározása, valamint szervezési és gazdasági szempontból azoknak a változásoknak a figyelembevétele, amelyek következtében a készletek tényleges vagy várható állománya eltér az optimumtól.
  
 
== Ontológiai modul ==
 
== Ontológiai modul ==

A lap 2005. november 15., 17:32-kori változata

Angol megnevezés: ...

Történeti modul

  • ...

1993. Az áru minden, ami adásvétel tárgyává válik. Az árukészlet a kiskereskedelmi vállalkozás vagyonának tekintélyes része. Ezért nagyságát és összetételét úgy kell meghatározni, hogy akkora áruforgalom lebonyolítását tegye lehetővé, ami hosszú távon biztosítja a vállalkozás nyereségességét. Az áruforgalmi folyamat menete leggyakrabban azt jelenti, hogy a kereskedők sokféle termelőtől árut szereznek be, a beszerzett árut bizonyos ideig tárolják, majd vevőiknek értékesítik. A készletgazdálkodás célja, hogy a készletezés eredményét és a készlettartás ráfordításait kedvezően befolyásolja. A készletgazdálkodás során elemzik a készletek nagyságát, összetételét, a készlet és az értékesítés kapcsolatát, a készletezés költségeit.

1963. A tervgazdálkodásban nagy jelentőségük van a készleteknek, a tartalékoknak. A zavartalan termeléshez, a zökkenőmentes áruellátáshoz megjelelő választákú és mennyiségű készletre van szükség. A termelés zavartalanságának biztosítása szükségszerűen megkívánja, hogy külön import nyersanyagokból nagyobb tartalékot halmozzunk fel. A készletek csoportosíthatók aszerint, hogy a gazdasági élet melyik területén található: 

  1. termelői készletek
  2. felhasználói készletek
  3. kereskedelmi (áruforgalmi) készletek
  4. állami tartalékok

A legtöbb vállalat rendelkezik a termelői és a felhasználói készletekkel is.



Készletezési rendszerek osztályozása: Kétféleképpen lehet csoportosítani. 

 1. a. Olyan cikkek tartoznak ide, melyek funkcionálisan döntően fontos a műveletek szempontjából. Pl. alkatrészek
    b. Dollár-részarányuk nagy

 2. a. Statikus: csak egy készletezési döntés hozható, pl. 'karácsonyfa probléma'
    b. Dinamikus: a kereslet folyamatos, egyetlen nehézség a készletszinteket egyensúlyba hozni a készletezéssel kapcsolatos különféle költségekkel


A készletezési politika célja, hogy a készletek szintjeit oly módon határozzák meg, hogy: 

1. a rendelkezésre álló források egyensúlya bizosítva legyen
2. a készletezési költségek a lehető legalacsonyabbak legyenek
3. a termelés folyamatosságához elegendő anyagot tároljanak a vállalatok raktáraiban.

A készletgazdálkodás szempontjából rendkívül fontos az egyes készletcsoportok mennyiségi szabályozási elveinek meghatározása, valamint szervezési és gazdasági szempontból azoknak a változásoknak a figyelembevétele, amelyek következtében a készletek tényleges vagy várható állománya eltér az optimumtól.

Ontológiai modul

  • ...

Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja

  • ...

Definíciós modul

  • ...

Tesztkérdések modul

  • ...

Ajánlott irodalmak modulja

  • ...
A lap eredeti címe: „https://miau.my-x.hu/mediawiki/index.php?title=Készletgazdálkodás&oldid=12190”