„Szerkesztő:Kissandras19” változatai közötti eltérés

A lap 2006. január 26., 12:46-kori változata

Történeti modul

2005. - Precíziós gazdálkodás: a jövő évezred agrotechnológiája

A mezőgazdaság újdonságai iránt érdeklődő elméleti és gyakorlati szakemberek különböző fórumokon egyre többet találkozhatnak a precíziós gazdálkodás kifejezéssel. A kifejezés mögött álló filozófiát és koncepciót azonban részletesen még szakmai körökben is csak kevesen ismerik. Nézzük meg tehát, hogy mit is jelent pontosan a precíziós gazdálkodás. http://www.agronaplo.hu/index.php?szamID=13&o=cikk&rovatID=7&cikkID=581

Ontológiai modul A hagyományos növénytermesztési gyakorlat általában nem veszi figyelembe a talaj változatosságából adódó esetleges művelési, növényvédelmi, öntözési, és tápanyag-utánpótlási különbségeket. A mezőgazdasági táblákat, illetve sok esetben nagyobb területeket is egyöntetűnek feltételezve, azonos agrotechnikai beavatkozásokat végeznek el. Könnyen belátható, hogy ilymódon a művelt terület egyrésze kap csak "optimális kezelést", míg a fennmaradó rész nem megfelelő mértékű kezelésben részesül. Az utóbbi évek rohamos technikai fejlődése, a globális helyzet-meghatározó navigációs rendszerek (GPS), a mezőgazdasági gépek nagyfokú automatizálásanak lehetősége, illetve a térinformatikai szoftverek (GIS) megjelenése azonban már napjainkban is lehetővé teszi a talajok térbeli változatosságát figyelembe vevő agrotechnikai beavatkozások, azaz a precíziós gazdálkodás megvalósítását. A technológia gyakorlati megvalósításához természetesen az adott területről részletes adatok és ismeretek szükségesek. Az adatgyűjtés első lépése általában növényi termésmennyiségek megállapítása. A korábbi mezőgazdasági gyakorlattal szemben nem táblaátlagok, hanem részletes, a tábla meghatározott térbeli pontjaihoz rendelhető termésmennyiségek meghatározása a cél. Ehhez a betakarító gépet fel kell szerelni a termésadatok meghatározására és az adatok rögzitésére alkalmas modullal és helymeghatározó navigációs rendszerrel (GPS), hogy a termésmennyiség a tábla minden pontján megállapítható legyen. Az adatgyűjtés következő fázisa a talajtani információk beszerzése. Természetesen tudnunk kell, hogy az adatokat műtrágyázási tanácsadásra, öntözés megtervezésére, esetleg növényvédelemi, vagy talajművelési stratégia kidolgozására kívánjuk felhasználni. Ennél a lépésnél a legnagyobb problémát a talajmintavétel, illetve a talajmintavételi egységek kijelölése jelenti, hiszen a talaj képződéséből adódóan egy bonyolult és változatos rendszer, melyről teljesen részletes és valósághű képet -még kis terület vizsgálata esetén is- csak nehezen kaphatunk. A probléma megoldására a gyakorlatban különböző talajtérképek, növényi hozamtérképek, távérzékelési módszerek, illetve ezek kombinálása alapján történő mintavételi eljárások terjedtek el. Ezek a módszerek azon alapulnak, hogy a vizsgált táblát, kisebb, talajtanilag "homogén" egységekre osztják. A módszerek között csak elvi különbség van, nevezetesen milyen koncepció alapján történik a kisebb "homogén" egységek kijelölése. Miután valamelyik elv szerint kijelölték a mintavételi egységeket, következik a tényleges mintavétel, amely általában költségkímélő sok pontminta egyesítésével kapott átlagmintával történik. A fenti módszerekkel előállított digitális talaj, illetve növénytérképek elemzésével történik a szükséges beavatkozások mértékének és helyének meghatározása. Ennek a fázisnak legfontosabb és legnagyobb szakértelmet követelő része a vizsgált területen ható törvényszerűségek, talaj-növény kapcsolatok meghatározása.

Az előállított felhasználói térképek segítségével, valamint a szükséges technikai berendezésekkel (GPS, számítógépes vezérlés, stb) felszerelt gépek lehetővé teszik a különböző agrotechnikai beavatkozások precíziós megvalósítását. Bármely olyan agrotechnikai beavatkozás elvégezhető így, amely kivitelezésénél figyelembe kell, illetve lehet venni a talajok térbeli variabilitásából eredő táblán belüli különbségeket (például: vetés, műtrágyázás, növényvédelem, öntözés). A beavatkozások eredményességét, illetve hatásfokát a következő évi növényprodukciót bemutató hozamtérképek minősítik, valamint részben kijelölik a jövőbeli beavatkozások helyét és mértékét Az 1. ábrán jól megfigyelhető ez a tulajdonképpeni körfolyamat, amely precíziós gazdálkodás logikai egységeit is szemlélteti. Természetesen a felhasználónak nem kell talajtani, agrokémia, térinformatikai, szakembernek lennie, hiszen különböző szakértő rendszerek segítségével az egyes lépesek leegyszerűsödnek a gyakorlatban alkalmazhatóvá válnak. Számos főként külföldi szakértői rendszer elérhető már itthon is, de ígéretes kutatások folynak a mai magyarországi gyakorlatban jobban használható hazai szakértői rendszerek kifejlesztésére. Összeségében kijelenthető, hogy a precíziós gazdálkodás alkalmazása során jelentős költségmegtakarítás érhető el a kijuttatott műtrágyák, növényvédő szerek dózisainak tér- és mennyiségbeli optimalizálása során, és így megvalósíthatóvá válnak a fenntartható mezőgazdasági fejlődés és talajhasználat térhez és időhöz igazodó okszerű környezetkímélő agrotechnikai beavatkozásai.

Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja 2005.Ma Magyarországom, a percíziós állattenyéstés ismeretlen fogalom. A percíziós törekvések amit az állattarásban mint mezögazdaság területein kiaknázatlan területek. (kívétel talán a növénytermesztés) A kérdés, miért? Unios orszország vagyunk, és mégsem merül fel az igény ezen területek kihasználására. Természetessen kivételek vannak, melyek a talán már meg is vetteték a percíziós állattenyésztés és eggyáltalán a percíziós (mint fogyalom) melegágyát. Reménykedjünk,hogy az értelmiségi magyar befektetük, vállalkozok fonyékonyak lesznek a percíziós álltatenyésztés iránt, és nem csak évekre hanem talán a Jövöre is tervznek. Mert ez a jövö! Tesztkérdések modul Józsefmajor

Küldetés, célkitűzések:

A gazdaság kialakításakor abból indultunk ki, hogy a magyar mezőgazdaság agrárstruktúrájára a korábbi nagyüzemi rendszertől eltérően a vegyes szerkezet lesz jellemző. Ebben jelentős szerepet fognak játszani a különböző tulajdonú, közepes méretű gazdaságok, ezek között a vállalkozói- és a családi üzemek. Az üzemgazdaságtan fontos feladata a megfelelő üzemi modellek kidolgozása és bemutatása, az új gazdálkodási kultúra elterjesztése. Mindemellett a fenntartható mezőgazdaság követelményeinek is eleget kell tenni, tehát olyan gazdálkodási rendszereket kell kialakítani, amelyek ökonómiailag és ökológiailag is képesek a hosszú távú működésre, a természeti erőforrások megóvása mellett. Mindezeket és az egyetemi oktatás, kutatás és szaktanácsadás szempontjait alapul véve a következő célokat tűztük ki:

a kis- és közepes méretű gazdaságok jövedelmező működtetéséhez szükséges gyakorlati szervezési és ökonómiai ismeretek megszerzésének lehetővé tétele, gazdasági gyakorlatok és szemináriumok tartása az információ menedzsment, a számvitel, az üzemgazdasági kalkulációk, a tervezés és az ellenőrzés területén, technológiai, munkaszervezési bemutatók és gyakorlati lehetőségek biztosítása a növénytermesztés, az állattenyésztés és a gépesítés területén, ökonómiai és ökológiai információk rendelkezésre bocsátása diplomadolgozatok, tudományos diákköri dolgozatok és PhD disszertációk készítéséhez, a működés során keletkező információk felhasználása tananyagokhoz, oktatási esettanulmányokhoz, a termelési folyamatok és ágazatok adatainak rögzítéséhez, irányításához szükséges eszközök és módszerek kifejlesztése, tesztelése, a természeti erőforrásokat megóvó integrált mezőgazdaság gazdaságos kialakítása és megvalósítása, továbbképző tanfolyamok tartása és szakmai bemutatók rendezése mezőgazdasági szakemberek és gazdálkodók részére. Fontosabb erőforrások:

A gazdaság 270 hektár összterülettel, ezen belül 255 hektár szántóval rendelkezik. A terület közepén fekvő 5 hektáros majorban helyezkednek el a termelő épületek, építmények (100 férőhelyes tehénistálló, 100 férőhelyes borjú- és növendékistálló, raktárak és irodahelyiségek, gépszín, 2 db 600 m2-es szénatároló pajta, áthajtó siló, hígtrágya tároló), továbbá a gazda (az üzemvezető) családi háza. Összesen hét állandó dolgozó látja el a termelési feladatokat. A gazdaság gépállománya korszerű, mind a növénytermesztés, mind pedig az állattartás teljesen gépesített. A precíziós gazdálkodáshoz szükséges eszközök nagyrészt rendelkezésre állnak. A szarvasmarha állomány Holstein-fríz fajtájú egyedekből áll.

Termelő tevékenységek, termékek:

A szántóföld megközelítően 50 százalékán tömegtakarmányokat (silókukorica, lucerna, egynyári zöldtakarmányok, legelőfű) termel a gazdaság a szarvasmarha állomány szükségleteinek ellátására. A terület másik felén árunövények termesztése folyik (őszi búza, szemes kukorica, napraforgó, stb.). "Melléktermékként" lucernaszéna és lucernamag is értékesítésre kerül.

A gazdaság fő profilja a tejtermelés, évente 610-620 ezer liter extra minőségű tejet állít elő. A bikaborjakat 2-4 hetes korban értékesítik, az üszőborjak felnevelésre kerülnek a saját tenyészüsző állomány biztosítása, illetőleg tenyészállat értékesítés céljából. http://www.gak.hu/index.asp?page=jozsef

Keresés http://miau.gau.hu/jegyzet/2004/oj.pdf. https://miau.gau.hu:443/mediawiki/index.php/Seg%C3%ADts%C3%A9g:Forma_%C3%A9s_tartalom" http://www.google.com