|
|
| 1. sor: |
1. sor: |
| − | SZÁMÍTÓGÉP HÁLÓZATOK
| + | Választott témám: számítógépes hálózatok |
| − | Történeti áttekintés
| + | [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Sz%C3%A1m%C3%ADt%C3%B3g%C3%A9pes_H%C3%A1l%C3%B3zatok] |
| − | A számítógép-hálózatok létrehozásának ötletével az 50-es évek végén az amerikai védelemi minisztérium kezdett el foglalkozni (válaszképpen a szovjet űrkutatás sikereire). A sikeres projekt számítógép-hálózata (ARPANET) 1994-ben ünnepelte 25 éves évfordulóját. a "hálózatok atyja" az ARPANET. 1970-ben a Hawai-i Egyetem is csatlakozik a rádiós ALOHA kapcsolattal, ebből a tapasztalatból vettek ötleteket az ETHERNET lokális hálózat tervezői is. 1976-ban kifejlesztik az UUCP (Unix-to-Unix Copy) programot. 1981 a BITNET létrehozásának éve. Megtaláljuk a különböző országok csatlakozási időpontját a hálózatokhoz, valamint az ezres, milliós felhasználói számok "áttörésének" időpontját. Az Internetben 1995 januárjában 4,852,000 számítógépet regisztráltak 39140 hálózatban és ezen belül kialakított 71000 adminisztrációs egységben.
| |
| − | Ma egyre többen tapasztaljuk meg azt, hogy a számítógép-hálózatok megjelennek a társadalom szinte minden szférájában. Nagyon fontos és reméljük megbízható építőkövei lesznek az "Információs Szupersztrádák"-nak és segítik a hatékony "Információs Társadalom" építését. Továbbá megtapasztalhatjuk a felelős közösségi munka szükségességét. Ez talán lehet egy új szín a viszonylag hosszú hazai "PC korszak" atomizáltsága után az együttműködésben.
| |
| − | A számítógép-hálózatok történeti fejlődése
| |
| − | Néhány előzetes megjegyzés tárgyalása után három szempont szerint osztályozzuk a hálózatokat, megkülönböztetjük az adathálózatok és számítógép-hálózatokat, kiemelünk néhány fontosabb dátumot, fejlődési állapotot.
| |
| − | Kezdeti lépésnek tekinthetjük a telekommunikációs technika alkalmazását a számítógépes távfeldolgozásban (TAF = távadatfeldolgozás). A TAF rendszer egy három szintű hierarchikus rendszer: egy erőforrásgépből (host), egy terminálvezérlőből (front-end, multiplexer) és néhány terminálból állt, amelyek az akkoriban használatos távközlő rendszereket (telex, telefon, rádió) használták az adatok (információ) átvitelére. Ma is fellelhető a számítógép-hálózati rendszerekben ez a klasszikus elérési mód, a terminál szerveren keresztül több erőforrás gép érhető el.
| |
| − | A számítástechnika gyors fejlődése és összefonódása a szintén dinamikusan fejlődő adatkommunikációval lényegesen megváltoztatta a technológiákat, a termékeket és cégeket, létrejött a számítógép-kommunikációs ipar. Ezt a változást néhány jellemző ténnyel is alátámaszthatjuk: nincs lényeges különbésg adatfeldolgozási (számítási) és adatkommunikációs (átvitel, kapcsolás) feladatok között; nincs lényeges különbség az adat, hang és videokommunikáció között; az egy processzoros számítógépek, a több processzoros számítógépek, a helyi hálózatok, a városi és nagy távolságú hálózatok közötti adatátviteli vonalak összemosódnak. Egy nagy integrálódásnak vagyunk tanui, amely az összes kommunikációs tevékenységet igyekszik egységesíteni és világméretekben könnyen elérhetővé, használhatóvá tenni. A hálózat (network) szó legtöbbször alapértelmezésben számítógép-hálózatot jelent (computer network).
| |
| − |
| |
| − | Az adatok átvitelét biztosító adatkommunikációs hálózatot (data network) a számítógép-hálózat(ok) egy alrendszerének is tekinthetjük, amely általában maga is önállóan működő speciális számítógép-hálózat. Egyre több hálózati szolgáltatás az adott alkalmazás komponenseinek többszöri felhasználásával felépített hálózat (application network) segítségével valósul meg általában több számítógép-hálózat közreműködésével. A hálózatok egymásra épülését az 1. bra mutatja be.
| |
| − | | |
| − | | |
| − | | |
| − | Alkalmazás hálózata
| |
| − | Számítógép-hálózat(ok)
| |
| − | Adathálózat(ok)
| |
| − | | |
| − | 1. ábra. Hálózatok
| |
| − | | |
| − | | |
| − | Érdemes szólnunk a számítógép-hálózati fejlődés motiváló tényezőiről is. A felhasználónak a hálózat használata biztosítja az erőforrások osztott használatát, a nagyobb biztonságot és a kisebb költségeket.
| |
| − | A számítógép-hálózati alkalmazások választéka is egyre bővül, több alkalmazás integrálásával és a színes grafikus (esetleg multimédia) felhasználói felülettel egyre kényelmesebben kezelhetők. Alapalkamazásnak tekintjük az elektronikus levelezést (e-mail), az adatállományok átvitelét (file transfer), a távoli terminál használatát (remote terminal access) és a távoli feldolgozást (remote job entry, network job entry). Ezen alapalkalmazásokra épülhetnek a további alkalmazások: számítógépes konferenciázás (computer conference, listserv), elektronikus faliújság (bulletin board), elektronikus újság (news), adatbázisok lekérdezése (database query), információs rendszerek (information service) használata és egyre újabbak jelennek meg. Az osztott feldolgozás fogalma a számítógép-hálózati szoftverek automatikus együttműködését jelenti, a felhasználónak nem kell tudnia konkrétan a szolgáltatásban résztvevő számítógép-hálózat felépítését, kiszolgáló gépek adatait és a megoldásban vállalt részfeladatokat.
| |
| − | Számítógép hálózat kialakításának céljai
| |
| − | • Hardvereszközöket és szoftvereket tudunk megosztani, és több ember munkáját segíteni.
| |
| − | • Azzal, hogy nem kell bizonyos hardvereszközökből többet venni, pénzt takaríthatunk meg.
| |
| − | • A hálózat segítségével felgyorsul a kommunikáció az egyes felek között.
| |
| − | • A hálózatokba olyan adatbázisok kapcsolódnak be, amelyek tartalma napról napra frissül, bővül, így rengeteg információ lesz könnyen, gyorsan elérhető.
| |
| − |
| |
| − | A számítógép hálózat fogalma:
| |
| − | A számítógép-hálózat olyan elosztott rendszer, amelyben független számítógépek és számítógéprendszerek egymással információkat, adatokat cserélhetnek és erőforrásaikat megosztva használhatják.
| |
| − | | |
| − | A hálózatok csoportosítása átviteli közeg szerint
| |
| − | Az átviteli közeg feladata, hogy a hálózatba kötött számítógépek között az adatokat és információkat szállítsa. Lehet vezetékes (koaxális, sodort érpárú) vagy vezeték nélküli (rádiófrekvenciás, mikrohullámú, infravörös).
| |
| − | A hálózatok csoportosítása kiterjedésük szerint
| |
| − | • Helyi hálózat (LAN): nagy adatátviteli sebesség, viszonylag kicsi kiterjedés, legfeljebb néhány száz méter.
| |
| − | • Nagyvárosi hálózat (MAN): kiterjedése meghaladhatja egy város méretét, hasonló a LAN-hoz.
| |
| − | • Nagy kiterjedésű hálózat (WAN): mérete akár a Föld teljes felszínéig terjedhet. Általában nagy sebességű; itt már a műholdas átvitel is megjelenik.
| |
| − | • Internet: az egész földet átfogó hálózat.
| |
| − | o Intranet: internetes technológiákat alkalmazó zárt, kisebb kiterjedésű hálózat.
| |
| − | o Extranet: az intranethez hasonló méretű, de korlátozott mértékben külső felhasználók számára is elérhető.
| |
| − | A hálózatok csoportosítás összekötésük módja szerint
| |
| − | • Sín: a gépeket egy főkábel segítségével kötjük össze, gondoskodni kell a főkábel mindkét oldali lezárásáról.
| |
| − | • Gyűrű: hasonló a sínhez. Itt a sín két végpontja van összekötve.
| |
| − | • Csillag: a gépek egyénileg csatlakoznak egy központi egységhez.
| |
| − | • Fa: a sínhez hasonló, de több csomópontból álló ágakat is tartalmazhat.
| |
| − | • Teljes: minden eszköz kapcsolódik minden eszközhöz. Ez a legbiztonságosabb elrendezés, azonban nagy kiterjedésű hálózatokban kivitelezhetetlen.
| |
| − | • Celluláris: mobil, vezeték nélküli eszközök által létrehozott hálózat lehet, a mobiltelefon számára ilyen hálózat biztosítja az elérhetőséget.
| |
| − | A hálózat logikai felépítése
| |
| − | A gépek fizikai összekötése után, a hálózat logikai felépítését is meg kell határozzuk.
| |
| − | Szerver-kliens modell
| |
| − | Van egy kitüntetett szerepű számítógép, ez a kiszolgáló vagy szerver. Ez a gép szolgálja ki a hálózat többi gépét. Ezeket munkaállomásnak vagy kliensnek nevezzük. A szerver egy kifejezetten erre a célra kialakított operációs rendszert használ: Linux, Novell Netware, Windows NT, 2000, 2003 Server. A kliensgépeken tulajdonképpen bármilyen operációs rendszer lehet.
| |
| − | A hálózat logikai felépítése
| |
| − | A gépek fizikai összekötése az első lépés. A második lépés, hogy a hálózat logikai felépítését meghatározzuk. Két modell áll rendelkezésre.
| |
| − | Szerver-kliens modell
| |
| − | A szerver-kliens felépítésű hálózatoknál van egy kitüntetett szerepű számítógép.
| |
| − | Ez a gép a kiszolgáló vagy szerver, Minden kérés rajta keresztül valósítható meg. Ez a gép szolgálja ki a hálózat többi gépét.
| |
| − |
| |
| − | Ezeket klienseknek. vagy munkaállomásoknak nevezzük. A szerver egy kifelezetten erre a célra kialakított operációs rendszert használ. Ilyenek például a Linux, a Novell Netware, a Microsoft Windows NT.
| |
| − | .A kliensgépeken tulajdonképpen bármilyen operációs rendszer lehet. Hátránya, hogy a rendszer működtetéséhez egy hálózati operációs rendszerhez értő szakember kell.
| |
| − | A szerver kiesése esetén a hálózati szolgáltatások nem működnek. A szerver hardverigény e sokkal nagyobb mint a kliensé. Előnye a hálózati erőforrások megosztása.
| |
| − | Egyenrangú hálózatok
| |
| − | Itt nincs kitüntetett szerepű gép a hálózaton. Minden gépen beállítható, hogy milyen eszközöket oszt meg a hálózat többi tagjával. Mindenki a saját gépéért felelős. Nem kell külön rendszergazda. Hátrány, hogy a hálózatban résztvevő gépek száma korlátozott. Nagyszámú gép esetén már túl bonyolulttá válik a hálózat működése; működtetése.
| |
| − | A hálózat szabályainak gyűjteménye, vagyis a protokollok
| |
| − | Ahhoz, hogy a számítógépek együtt tudjanak dolgozni, kommunikációs szabályokat kell felállítani. A szabályok pontról pontra meghatározzák, mit és hogyan kell csinálni.
| |
| − | A szabványgyűjteményeket protokollnak nevezzük
| |
| − | A hálózattal kapcsolatban rengeteg protokollt alkottak. Minden hálózati funkcióhoz tartozik egy vagy több protokoll. Például az internet esetén az adatátvitelhez a TCP/IP
| |
| − | Protokoll. A levelezéshez az SMTP, POP3, IMAP protokollok.
| |
