„Szoftver” változatai közötti eltérés

A lap 2006. december 21., 16:04-kori változata

A szoftver fogalma, csoportosítása

Definíciós modul

Szoftver-nek nevezzük a számítógépes programokat, adatokat és a hozzájuk tartozó dokumentációt.

Történeti modul

Windows Operációs rendszerek

1985: kiadták a Microsoft Windows legelső verzióját

1990: Microsoft Windows 3.1

1995: Microsoft Windows '95

1998: Microsoft Windows '98

1981-2000: Az MS-DOS operációs rendszer folyamatos fejlesztése 1.0-8.0 -ig

2000: PC-DOS 2000 op.rendszer kiadása

Szoftvertípusok

• BIOS ( Basic Input/Output System )

A számítógép megvásárlásával az alapvető funkciókat biztosító programot is megkapjuk, a BIOS-t ( alap be- és kiviteli rendszert ). Mivel e nélkül a számítógép működésképtelen, ezért ez a program egy ún. ROM-ban ( Read Only Memory, azaz csak olvasható memória ) foglal helyet, amit az alaplapba beültetve kapunk meg. E program feladata a számítógép egységeinek ellenőrzése, alapfunkcióinak irányítása, a gépi szintű folyamatok vezérlése, valamint az ember és a gép közötti kapcsolatot megteremtő program keresése.

• Operációs rendszerek

Az operációs rendszernek nevezett programot kisebb gépek esetében szintén ROM-ba égetve kapjuk meg, de egyre inkább már külön kell megvásárolnunk. Az IBM PC gépcsalád első tagjai számára a Microsoft cég készítette el ezt a programot, és mágneslemezen tárolva forgalmazta, innen származik a lemezről futó operációs rendszer, röviden DOS ( Disk Operating System ) elnevezés. Ma már több cég is gyárt DOS programot, ezért a Microsoft cég által készített operációs rendszert MS-DOS-nak nevezzük. Ennek több verziója is használatos, amelyek grafikus felhasználói felületet nyertek a MS-Windows-zal. Együttműködve egy hálózati munkát lehetővé tevő szoftverrel, mint például a NOVELL NetWare programmal, már a gépek közötti kapcsolat kiépítésére is képessé válik a DOS. Ma már mikroszámítógépeken is elterjedt UNIX operációs rendszer, amely igen rugalmas alkalmazhatóságú. Az UNIX egymaga nyújtja a felsorolt összes szolgáltatást. Az operációs rendszer alapfeladatai: - a gépi erőforrások kezelése; - a programok működtetése; - a feldolgozás ütemezése; - az adatok kezelése és átvitele; - párbeszédes kapcsolattartás a gép kezelőjével; - a programok, adatok biztonságos tárolása; - működési zavarok jelzése, kezelése.

• Alkalmazói szoftverek

Valamilyen speciális feladat megoldására, vagy a felhasználó munkájának megkönnyítésére teszik alkalmassá a számítógépet. A fontosabb alkalmazási területek: a) szövegszerkesztés, -feldolgozás, kiadványkészítés; b) adatbázis-kezelés, döntés-előkészítés; c) táblázatkezelés, információ grafikus megjelenítése; d) számítógéppel támogatott tervezés, gyártás, raktározás stb.; e) számítógéppel támogatott oktatás és szimuláció; f) szórakoztatás, játék; g) hasznosságok, szerszámok ( utility, tools ): az operációs rendszer hiányosságainak h) pótlása, használatának kényelmesebbé tétele.

• Fejlesztő rendszerek

Az operációs rendszert és az alkalmazásokat programozók készítik valamilyen programozási nyelven. Ezeket a nyelveket a számítógéphez való közelisége szerint szokás csoportosítani. A közvetlenül 0 és 1 jelek sorozataként előálló jelsor a gépi nyelv. A CPU-ban tárolt utasításokat használjuk ekkor. Az assembly vagy gépi kód már egy köztes programon keresztül hajtódik végre. Más néven ezek az alacsony szintű nyelvek. A közepes és magas szintű nyelvek utasításai fordítók ( compiler-ek ) vagy értelmezők ( interpreter-ek ) közreműködésével hajtódnak végre. A programozó által valamilyen szintű nyelven leírt szöveget nevezzük forráskódnak. Ebből állítja elő a CPU a fordító vagy az értelmező segítségével a futásra kész gépi nyelvű tárgykódot. Ezt hajtja aztán végre a CPU a program futtatásakor. Az interpreter a végeredményt nem rögzíti a tárban, így folyamatosan jelen kell lennie, míg a fordító a tárgykódot tárolható formában állítja elő, így csak a futtatható állomány előállításáig van rá szükség.

Szoftverek csoportosítása a felhasználói jog szempontjából

• Szabad szoftverek
  • Ingyenes, szabadon használható és terjeszthető szoftverek, a forráskód megismerhető.
    • A GPL alatt készült szoftverek forráskódja nyilvános, szabadon felhasználható és terjeszthető, azzal a feltétellel, hogy a forráskód felhasználásával létrehozott új szoftverek is GPL alatt maradnak.

• Freeware programok
  • Szabadon felhasználhatók és terjeszthetők, de nem szabad visszafejteni a forráskódot. A szerzői jog az alkotóé, a cégé. A programot nem adhatjuk el és nem változtathatjuk meg.

• Shareware programok
  • Ingyenesen beszerezhetőek és terjeszthetőek, de nem működnek teljes körűen, illetve csak bizonyos ideig használhatók. A teljes verzióért fizetni kell és regisztrálni. (Vevőcsalogató változat.)

• Félig szabad szoftverek
  • Valamilyen felhasználási célra, kedvezőbb vásárlási feltételekkel kerülnek forgalomba, például ha az oktatásban alkalmazzák.

• Kereskedelmi programok
  • Pénzbe kerülnek és meghatározott feltételekkel alkalmazhatók.

Ajánlott irodalom

Bodnár István, Magyary Gyula : Operációs rendszerek