A lap 2007. november 20., 23:58-kori változata

A feladat címe

Összefüggés kutatása a felvett hitelek összege és az adósok élethossza között egy pénzintézett szemszögéből

Forrás

XLS

A feladat előtörténete

A témát az élet és a média szolgáltatta. A pénzügyi szolgáltatások, főként a hiteltermékek széleskörű kínálata és a magyarországi népességfogyás statisztikai adatai mindennapos információk számunkra. Két, egymástól teljesen eltérő témakör, melyeknek mégis van egy közös pontja: az eltávozás és a hátrahagyott tartozás. E pont elgondolkodtatott és kíváncsivá tett, vajon mekkora teher valójában egy vagy több hiteltermék mértéke és futamideje a mindennapi életünkben. A tartozás mérhető pénzösszegben, de mérhető-e pszichikai teherként, melyet tudatosan vagy tudat alatt hordozunk, és amely akár az életünk hosszát / életünk minőségét is befolyásolhatja.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

A pénzintézetek egyik fő profilja a hitelezés, melynek két fő célja a profitszerzés és a veszteségminimalizálás. Magyarországon a hitelfolyósítás bevált és elfogadott menete az ügyfél anyagi hátterének megismerése és a rizikófaktorok felkutatása. Ehhez számos dokumentumból (pl.: életkor, jövedelemigazolás, közüzemi számlák, költési szokásokat tükröző bankszámlakivonatok, stb.) származó adatot vizsgálnak, melyek összeredménye az ügyfél hitelképessége. Viszont nem kiszámolható és nem kalkulálható az a rizikó, mely az ügyfél halálával jár és a hitel éveken át húzódó behajtását vagy a veszteségként való leírását eredményezheti. A vizsgált feltételek egyike az életkor, melynek alsó korhatára általában 18-24 év és felső korhatára 65-70 év. Az elhalálozás viszont nem csak az idős korosztályt érinti, mint természetes fogyást, hanem jellemző a két korsáv által behatárolt minden életévre. Ezt jól tükrözi az elhunyt ügyfelek korsáv (30-40-50-60) szerinti csoportosítása, melyet a három különböző hitelterméken (folyószámla, hitelkártya, személyi kölcsön) felhalmozott tartozás mértékével vetettem össze és az feladatban vizsgált elmúlt öt év tendenciáját követtem le. Fontos még azt is kikötnöm a feladat adatainak részletesebb elemzése előtt, hogy csak a hiteltermékeket folyósító pénzintézet szemszögéből fogom levonnia a következtetéseket, mivel a hátrahagyott tartozás vagy vagyon mennyiségéről és értékéről csak és kizárólag a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyzőnek van tudomása (ha a hozzátartozók bejelentése a valóságot tükrözte). A fentieket természetesen befolyásolja a hitelfedezeti biztosítások kötése, a gazdasági- és egészségügyi feltételek megléte és a fő betegségcsoportok (halált okozó) preventív csökkentése, melyek hatását jelenleg nem vizsgáltam.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

A vizsgált adathalmaz egy valós pénzintézett ügyfeleiről vezetett statisztikai adatbázis 2003-tól 2007. októberig. Az ügyfeleket sorszámmal jelöltem, akikről rendelkezésre áll még a születési- és elhalálozási dátumuk, ebből számoltam az életkort a korsáv szerinti csoportosításhoz. Az igénybevett termékek megléte és egyenlege a halál dátumakor fennálló állapotot mutatja. Esetemben a hiteltermékek sajátossága, hogy fedezetlen kölcsönök, mely azt jelenti, hogy az ügyfél nemfizetése vagy halála esetén nem biztosított a tartozás térülése.

A feladat által érintett célcsoportok

A fenti szempontokat és feltételeket figyelembe véve, egy olyan alternatív előrejelző rendszert kaptam, melyet akár kockázatkezelési akár marketing szempontból bármelyik hitelezéssel is foglalkozó pénzintézet vagy pénzügyi vállalkozás elérhet az ügyfeleiről nyilvántartott adatokból. Másik fontos előnye, hogy emiatt nem kerül plusz költségbe sem az információ megszerzése sem a feldolgozása, nem kell több millió forintot marketingcélú kutatásokra költeni, ahogy én sem tettem azt.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Esélyt ad egy olyan hitelezési politika bevezetésére, amelynek a „mindenáron profitszerzés” mellett ügyfélközpontú és emberséges célja is lehet. Jelenleg a mai pénzpiaci viszonyok odáig fajultak, hogy nem telik úgy el egy nap, hogy az érzékszerveinken keresztül ne bombáznának minket folyamatosan a „jobbnál jobb” hitelfelvételi lehetőségekkel. A hitelintézetek egymással vívott csatái inkább hasonlítanak gigászi elemek élet-halál harcára mint egészséges és igazságos piaci versenyre, melyben a legnagyobb figyelmet az ügyfelekre kellene fordítani.

A válaszokat befolyásoló tényezők

Ahogy azt már említettem, az általam vizsgált hiteltermékek fedezetlen kölcsönök, tehát a megtérülés kockázatos. Folyószámlahitel: a folyószámla-forgalom vagy a számlára érkező munkabér alapján a pénzintézet által felajánlott hitelkeret. Ennek mértékét és rendelkezésre tartását általában évente vizsgálják felül. A megítélés szerinti „JÓ” ügyfélnek évről évre növelik a hitelkeretét, biztosítva ezzel a felhasználás esetén felszámolt hitelkamatot és egyéb díjakat. Hitelkártya: jövedelemhez vagy szolgáltatásokat használó szokásainkhoz felajánlott bankkártya, melyen a kibocsátáskor megállapított hitelkeret áll a rendelkezésünkre. Csak negatív egyenlegről van szó, mivel a termék nem alkalmas arra, hogy pozitív egyenleget tartsanak rajta. A nemzetközi kártyatársaságoknak köszönhetően bárhol a világon költhetünk vele. A kihasználtság mértékétől függően hitelkamat és egyéb díjak kerülnek felszámításra. Személyi kölcsön: különböző promóciókban különböző feltételekkel folyósított egyszeri hitelösszeg, melyet fix futamidőre, hitelkamatra és törlesztőrészlettel igényelhetünk. Semmilyen fedezetet nem kell felmutatni, maximum a jövedelemigazolásunkat. A futamidőnek köszönhetően biztosított a folyamatos bevétel a hitelkamat révén. Halálnapi tartozás: az ügyfél halála esetén a termékek felfüggesztésre/bezárásra kerülnek és a halál dátumára kell megállapítani a tartozás mértékét, melyet a pénzintézet a hagyatéki eljárás keretében érvényesíthet.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

Csak azokat az ügyfeleket (objektum) vettem figyelembe vizsgálatom során, akik a pénzintézet által forgalmazott három hiteltermék bármelyikével vagy egyszerre többel is rendelkeztek, ezek a folyószámlahitel, hitelkártya és személyi kölcsön (attribútum). A rendelkezésre álló személyi adatokat a sorszám alapján összerendeltem a termékekkel és azok halálnapi egyenlegével. Végül a születés- és a halál időpontja alapján kiszámoltam az életkort és a halálozási évet kiemeltem külön oszlopba (’adatok’ munkalap). Miután létrejött az általam vizsgálni kívánt adathalmaz, elkészítettem a pivot táblát. Az adatokat évek és korsáv szerint rendeztem a három terméktényezőre és a további számítási folyamatok érdekében a darabszámot állítottam be eredményként, így megkaptam a termékek korsáv és év arányában az elhunyt ügyfelek darabszámát (’Pivot’ munkalap). A tartozás összege szerinti adatokhoz rendeztem a pivot darabszámát egy új munkalapon és elvégeztem a rangsorolást, melynél a legnagyobb tartozás összegét kerestem. Az így előállított adatok már alkalmasak voltak a Coco elkészítéséhez. A legkisebb sorszámot (1) a legnagyobb potenciális veszteség kapta, míg a legmagasabb sorszám (19) a nulla tartozás lett. (’Megfigyelési_adatok’ munkalap). Solver-t nem készítettem, mivel a feladatom típusából adódóan az adatok értékelésére a Coco volt alkalmas. A Coco elkészítésekor az ’Y’ érték a darabszám, ez a valósági adat (’Coco_online’). További finomításra pedig lefuttattam az eredmény vizualizálását új munkalapon (’Coco_online_finomított).

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Az eredmények értékelését a ’Coco_online_finomított’ munkalap adatai alapján végeztem. Az eredménytáblában évenként összesítettem (lsd. Összesen_2003 sor) a tényezők százalékos eloszlási arányát, a valóságot jelentő darabhoz képest (lsd. Darab oszlop). Így könnyebben leolvasható, hogy a vizsgált tényezők milyen mértékben jelentenek rizikót az elhalálozás szempontjából. Az oszlopok vizsgálata alapján elsőként megállapítható, hogy a legkisebb befolyást a Hitelkártya termék jelenti, melyre magyarázatul szolgál, hogy a hitelkártyát maximum hitelkerete jóval kisebb, mint egy Személyi Kölcsön összege, így a tartozás felhalmozásának az esélye is kisebb. A Korsáv a természetes fogyás jelenségét igazolja, ebből még önmagában nem vonhatunk le következtetéseket a halálozások volumenére, hiszen egészségügyi szempontból egy fiatal szervezetnek nagyobb a tűrőképessége és regenerálódási hajlama másrészt a fiatal munkaerő lehetőségei a jövedelme növelésére magasabbak a 40-50 éves korosztálynál. A Darab oszlopot a korsávok szerint vizsgálva, sajnos az orvosok figyelmeztetései igazolódnak, az 50-es korosztály halálozási aránya mind az 5 évben kiugróan a legmagasabb, így a kort tekintve mindenképp ők a legveszélyeztetettebbek. Ha ehhez még vizsgáljuk a becsült és valós darab különbségét (Eltérés Y(*)-Y), a halálozási arány szempontjából 2004 és 2005 év volt a legsúlyosabb. Ezt követi 2006 és 2003 és a legjobb évnek a túlélésre a 2007 bizonyult (lsd. a narancsszínnel jelölt értékek). Most már figyelembe vehetjük a korsáv befolyását és elmondhatjuk, hogy a 60-as korosztály biztos túlélési esélyekkel indul a hitelterhekkel együtt is. Ha túlestek a veszélyeztetett éveken, kisebb az esélye a halálozásnak. (Megjegyzem, hogy mivel az adatok valós idejűek, a novemberi és decemberi adatok még nem állnak rendelkezésre.) A tartozások mértékét tekintve a két legmagasabb rizikót a Folyószámla Hitel és a Személyi Kölcsön képviseli. Ez csak részben magyarázható a folyósítható kölcsönösszeg nagyságával, azt a feltételezést pedig, hogy az arány nagysága egyenesen arányos a két termék darabszámával, a pivot darab-eredménye cáfolja. A fenti következtetések összességét tekintve beigazolódott az, hogy ha magas a hitel összege és az ügyfél korát tekintve a veszélyeztetettek közé tartozik, a hitel megtérülése magas kockázatot hordoz magában.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

A fenti eredményt tekintve javasolt lenne a pénzintézetek értékesítési és ügyfélmegtartási szokásaiba az objektív vizsgálaton kívül szubjektív adatokból történő következtetések figyelembe vétele is a hitelek elbírálásánál és további hiteltermékek értékesítésénél. Így nem csak elégedett és hosszú életű ügyfeleket tudhatnak magukévá, hanem kisebb veszteséget és magasabb kamatbevételt is realizálhatnak az évek folyamán. Talán egyszer meg fogja érni az ügyfeleket hosszú távú befektetésekként kezelni, gondozni és az erőforrásokat nem a piaci küzdelmekre fordítani.

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

Természetesen nem rövid, tömör, okhiányos elutasító leveleket javaslok. A probléma megoldása az ügyfélre szánt több idő és személyesebb ügyfélkapcsolat kiépítése. Fontos, hogy ne ragadjunk le a rizikó felismerésénél, hanem preventíven cselekedjünk, hiszen ugyanezt várjuk el az orvosoktól is.

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

A lépcsős függvény olyan részleteket állít figyelmünk központjába, mely mindkét fél számára hasznos a jövőbeni döntéseit tekintve. Így a pénzintézet kockázatot csökkenthet, ügyfelei pedig esélyt kaphatnak életminőségük javítására vagy csak megőrzésére.

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok