„2007:Vállalati érték” változatai közötti eltérés
(→A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)) |
|||
42. sor: | 42. sor: | ||
ROA =adózott eredmény/összes eszköz | ROA =adózott eredmény/összes eszköz | ||
− | A vállalkozások adataihoz nyilvánosan is hozzáférhetünk, nem titkosak. Az, hogy adott vállalkozás mennyit ér a piacon vagy a vállalkozás egy kompetens személyétől tudhatjuk meg, vagy az előzőleg bemutatott vállalat értékelési modellek egyikével meghatározhatjuk az értéket | + | A vállalkozások adataihoz nyilvánosan is hozzáférhetünk, nem titkosak. Az, hogy adott vállalkozás mennyit ér a piacon vagy a vállalkozás egy kompetens személyétől tudhatjuk meg, vagy az előzőleg bemutatott vállalat értékelési modellek egyikével meghatározhatjuk az értéket, VAGY a tárgyalások során árajánlatok formájában szembesülünk vele! |
Az adatgyűjtés során problémák nem merültek fel, a modell pontosításához azonban még bevonhatunk más mutatókat is. | Az adatgyűjtés során problémák nem merültek fel, a modell pontosításához azonban még bevonhatunk más mutatókat is. |
A lap 2008. január 12., 11:50-kori változata
Tartalomjegyzék
- 1 A feladat URL-je
- 2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
- 3 A feladat előtörténete
- 4 A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
- 5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
- 6 A feladat által érintett célcsoportok
- 7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
- 8 A válaszokat befolyásoló tényezők
- 9 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- 10 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
- 11 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
- 12 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
A feladat URL-je
A tervezett alkalmazás/megoldás címe
A magyar építőiparban tevékenykedő kis- és közép vállalkozások értékének meghatározása az alábbi pénzügyi-, jövedelmezőségi-, likviditási mutatók alapján: Tőkehatékonyság (ROE) Folyó likviditás Kintlévőségek aránya az árbevételhez viszonyítva Tőkearányos eredmény Árbevétel arányos üzemi eredmény Saját tőke aránya az összes forráson belül ROA
A feladat előtörténete
Egy vállalkozás értékének meghatározása igen összetett feladat. A piacon kialakult árak nem midig tükrözik adott vállalkozás valós értékét. Néhány általam fontosnak vélt mutató alapján a modell segítségével kiszámítható a kiválasztott vállalkozás(ok) értéke. Ezzel egy esetleges beruházás, vásárlás előtt tájékozódhatunk, hogy a piacon kialakult árhoz képest melyik vállalkozást érdemes választani. Továbbá lehetőség nyílik pusztán a saját vállalkozás értékelésére is, valamint megfigyelhető, hogy az egyes tényezők (mutatók), az általam meghatározott összetétel esetén mekkora szerepet képviselnek az ár kialakításában.
A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
A szakirodalomban különböző modelleket találhatunk a vállalkozások értékének meghatározására.
Az egyik ilyen a Gordon, M. J. amerikai közgazdász modellje, melyben a vállalati értéket a tulajdonosok által nyert hozamok összesített jelenértéke adja. Gordon az osztalék áram folyamatos növekedését feltételezi, ami a modell egyik kritikus pontja. Azonban ami nagyobb probléma a modellnél, az alkalmazhatósági korlát. Ez azt jelenti, hogy a formula nem alkalmazható az osztalékot nem, vagy csak kis mértékben fizető vállaltok esetében. Az általam alkotott modellben ez a probléma nem jelenik meg, ami bővíti az alkalmazhatóság körét. További hibája a Gordon formulának, hogy az egyetlen értékalakító tényező az osztalékdöntés, ami nem minden esetben ad reális képet a vállalat értékéről. A coco modellben olyan fontos tényezőket vettem figyelembe, amellyel pontosabban alakítható ki a vállalati érték.
Modigliani –Miller elmélete szerint a vállalat értékére a beruházási, finanszírozási és termelési döntések hatnak, az előzővel ellentétben az osztalékfizetést teljesen figyelmen kívül hagyják. Az idegentőke és a saját tőke arányának értékét vetik össze az eszköz értékével. rA= D/V*rD + E/V*rE , ahol rA: összes eszköz értéke, D/V: Idegen tőke aránya, E/V : saját tőke aránya, rD: idegentőke költsége, rE: saját tőke hozama. A képletből is jól látható, hogy az érték meghatározásánál figyelembe veszi a vállalat működését (rA= működési eredmény/összes eszköz), azonban a modell nem képes összehasonlításra viszonyításra.
Az általam készített modell alapvetően az optimális döntés meghozásában segít a vállaltértékelésen túl. Alapvetően feltétele a piacon kialakult ár ismerete. Amennyiben pusztán vállalati értéket szeretnénk számolni Y adatot 0-nak vesszük, így a „különbség” oszlopban negatív előjellel fog megjelenni a vállalati érték. (Megj.: SAJNOS NEM, mert ha minden összehasonlítandó objektum értéke AZONOS, akkor minden tényező zaj és a modell nem dolgozik tovább, vagyis a matematika NEM TEREMT ÉRTÉKET, csak ennek következetességét képes vizsgálni!)
A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
A modellhez szükséges mutatókat a vállalkozások mérlegéből és eredmény kimutatásából számoltam. A következő mutatókat alkalmaztam: Tőkehatékonyság (ROE)=Adózott eredmény/saját tőke Folyó likviditás= Forgó eszközök/rövid lejáratú kötelezettségek Kintlévőségek aránya az árbevételhez viszonyítva= Követelések áruszállításból és szolgáltatásból/ Értékesítés nettó árbevétele Tőkearányos eredmény = Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye/saját tőke Árbevétel arányos üzemi eredmény = Üzemi (üzleti) tevékenység eredménye/ Értékesítés nettó árbevétele + Egyéb bevétel Saját tőke aránya az összes forráson belül =saját tőke/összes forrás ROA =adózott eredmény/összes eszköz
A vállalkozások adataihoz nyilvánosan is hozzáférhetünk, nem titkosak. Az, hogy adott vállalkozás mennyit ér a piacon vagy a vállalkozás egy kompetens személyétől tudhatjuk meg, vagy az előzőleg bemutatott vállalat értékelési modellek egyikével meghatározhatjuk az értéket, VAGY a tárgyalások során árajánlatok formájában szembesülünk vele!
Az adatgyűjtés során problémák nem merültek fel, a modell pontosításához azonban még bevonhatunk más mutatókat is.
A feladat által érintett célcsoportok
A kutatás konkrét csoportja a magyar építőiparban tevékenykedő 11 kis- és középvállalkozások Budapesten és agglomerációjában. A modell bármely kettős könyvvitelt alkalmazó gazdasági társaság esetében alkalmazható. A szükséges adatok az eredmény kimutatásból, valamint a mérlegből nyerhetők.
A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
A magyar gazdaságban a kis- s középvállalkozások egyre nagyobb számmal vannak jelen. Állandóak a fúziók, megszűnések, felvásárlások. A modell segítségével nem pusztán az dönthető el, hogy adott vállalkozás mennyit ér, hanem látható az is, hogy a piacon lévő többi potenciális jelölthöz képest megéri-e az esetleges beruházás, vásárlás A legtöbb vállaltértékelő modellel szemben, a modell alkalmazásához nem szükséges a cég tőzsdei jelenléte, így a kisebb vállalkozások esetében is pontosabban lehet meghatározni az értéket.
A válaszokat befolyásoló tényezők
A modell pusztán számszaki adatokat vesz figyelembe, azokat pedig az eredmény kimutatásból és a mérlegből. Legfontosabb befolyásoló tényezők az eszközérték, adósság mértéke, nettó árbevétel, adózott eredmény. Az általam kiválasztott mutatók fontos szerepet játszanak a vállalati érték kialakításban, de nem szabad elfelejteni, hogy ha valóban felelősségteljes döntést akarunk hozni, figyelembe kell vennünk a vállalat egyéb paramétereit is (imázs, kialakult vevőkör, megrendelések száma, sűrűsége, szezonalitás…stb.)
A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
Az elemzés lépései: 1. A mérlegek, és eredmény kimutatások megszerzése. 2. A megfelelő mutatók kiválasztása, kiszámolása, ezek adattáblába rendezése. A mutatókat a tartalmuk alapján választottam, igyekeztem olyan tényezőket vizsgálni, amely a legmeghatározóbb szerepet töltik be a vállalkozás értékének meghatározásakor (pl.: nettó árbevétel, adózás utáni eredmény, kötelezettségek mértéke, saját tőke…). 3. Az Y érték meghatározása, ami ebben az esetben a vállalkozások piaci vétel ára. 4. Az egyes tényezők szerint a rangsor kialakítása. A „buntetopontokkal” c. munkalap 14. sorában találhatóak a rangsor kialakításához szükséges SORSZÁM függvény paraméterei. A folyó likviditási mutató esetében ez a paraméter 0, hiszen minél nagyobb a forgó eszköz értéke a rövid lejáratú kötelezettségekhez képest, a vállalkozás annál likvidebb, ami növeli az értéket. Értelemszerűen a kintlévőségek nagy aránya az árbevételhez képest nem megfelelő, ezért tehát 1-es paramétert kapott a SORSZÁM függvényben. 5./a A rangsor kialakítása után a lépcsők tábla elkészítésével és az FKERES függvény alkalmazásával a Solver segítségével megoldható a modell. A számított és a valós (az általam megadott) érték közti különbség az, amely alapján megítélhetjük, hogy érdemes-e egyáltalán befektetni. Célunk, hogy ez a különbség legyen minimális, hiszen minél reálisabb áron kívánjuk megvásárolni a vállalkozást, ezért tehát a Solver célfüggvénye legyen minimum. Az, hogy melyik az optimális döntés a befektetés szempontjából, az elért nyereség és a befektetett összeg (a vételár) arányként dönthetjük el. Erre alkalmazzuk a HA-AKKOR függvényt, amely egyértelműen láthatóvá teszi, hogy mely vállalkozás olcsó, drága, esetleg értékarányos a vételárhoz képest.
5./b A megoldásának másik lehetősége az online solver használata, amelynek segítségével ugyanúgy tudunk döntédt hozni, mint az előző esetben. Ha megnézzük az „online nincs buntetes” munkalapot megfigyelhető, hogy a mi esetünkben valóban az az optimális döntés, ami a legnagyobb plusz eltérést mutatja a számított értéktől, vagyis a vállalkozás értékesebb, mint amennyiért megvásárolható. Ez az „A” vállalkozás, ahol 20 M Ft befektetéssel 108 M Ft nyereség érhető el.
Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
1. A Solver segítségével megállapítható, hogy F vállalkozást érdemes megvásárolnunk, vagy ebbe érdemes befektetnünk, mivel arányosan ez éri meg a leginkább. Továbbá érdemes befektetni A, B, C, D, G, J, K vállalkozásokba is, hiszen értékükhöz képest ezekhez is olcsóbban lehetne hozzájutni. E, H és I vállalkozások ára nem arányos azok értékével, tehát nem érdemes azokat megvásárolni, kivéve, ha egyéb stratégiai célunk van. A megoldásból látható, hogy a legmeghatározóbb szerepe az árképzésben, ebben az összetételben átlagosan az árbevétel arányos üzemi eredménynek van. F vállalat esetében ez 4 4238,1777 E Ft a 7 1757,784 E Ft-os vállalti értékből. Továbbá megfigyelhető, hogy az ár kialakításában a folyó likviditás, a kintlévőségek aránya, valamint a tőkearányos eredmény a meghatározott összetételben nem játszanak értékalakító szerepet.
2. Az online megoldás és a solveres között eltérések vannak. Az eredmények ezért nem azonosak, amely a „solver nincs buntetes” munkalapon egymás mellett látható. Az eltérések értelmében az online megoldás szerint az legjobb döntés az A vállalat megvásárlása. B, C és K vállaltok értékarányosak, vagyis, ah nem akarunk veszíteni, vagy felesleges kockázatot vállalni, ezeket érdemes megvásárolni. Az E, H, I, J vállaltok felülértékeltek a piacon, tehát nem érdemes profitszerzés céljából ezekbe fektetni. Az online rendszer szerint a „A” vállalat estében az érték nagy részét a ROA mutató adja (155 M Ft a 205 M Ft értékből). A kintlévőségek aránya ebben a megoldásban sem befolyásolja a vállalati érték kialakulását. A számok alapján azt mondhatnánk, hogy a az eszközök jövedelemteremtő képessége (ROA) gyakorolja átlagosan a legnagyobb hatást a számított értékre. Ha figyelmesebben megnézzük láthatjuk, hogy azonban a ROA csak 2 vállalat esetében jelenik meg, mint értékalakító tényező, vagyis egyedi érték. Ami valóban a legmeghatározóbb tehát, az árbevétel arányos üzemi eredmény és a saját töke aránya.
Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
Az elemzés eredményének értelmében tehát azokat a vállalkozásokat érdemes megvásárolni, amelyek értéke nem meghaladja, de legalább eléri a piacon kialakult árat.
Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése fejezetben bemutatott modellekhez képest ugyanannyi idő és energia ráfordítást igényel, azonban többlethozama, hogy nem pusztán vállalati értéket állapíthatunk meg vele, hanem az eltérés/ráfordítás arányával az is megállapítható, hogy milyen a vállalat piaci pozíciója (alulértékelt, felülértékelt, reális).Ezen túl megállapítható, hogy az egyes tényezők milyen szerepet töltenek be a vállalati érték kialakításában. Ez segítséget nyújthat abban az esetben, ha saját vállalatunk értékét akarjuk növelni, tudjuk, hogy mely tényezőket kell javítanunk. Jövőbeli értéket is meghatározhatunk, amennyiben például hitelfelvételt tervezünk, vagy a termelés volumenén kívánunk változtatni, a jövőbeni értékek ismeretével előre meghatározhatjuk a vállalkozásunk értékét, annak alakulását, esetleg ás vállalkozásokéhoz képest. Ebből látható, hogy a modellnek többféle alkalmazási lehetősége is van.