A lap 2008. június 15., 15:28-kori változata

Forrás

XLS XLS

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

A közszférában alkalmazottak létszáma és további létszám és gazdasági adatok közötti összefüggés vizsgálata hasonlóság elemzés módszerével, a KSH adatai alapján

A feladat előtörténete

A közszféra (a központi költségvetési szerveknél, valamint önkormányzatoknál foglalkoztatott közalkalmazottak és köztisztviselők) létszámának alakulása napjainkban egyre élesedő vitát vált ki. A „karcsúbb állam” hívei a létszámcsökkentésben az állami kiadások lefaragásának lehetőségét látják, míg a munkaügyi szakemberek és a szakszervezetek a munkanélküliség további növekedését, a jól képzett szakemberek elvesztegetését. Közszférában dolgozó és „újságolvasó” emberként is érdekel, hogyan vizsgálható, jelezhető előre a létszám alakulása.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

A közszféra létszámának alakulását mindeddig nem úgy vizsgálták, mint a gazdasági helyezet, a munkavállalók szabad választása és mozgása következtében is kialakuló foglalkoztatotti számot. A jelenlegi gyakorlat ugyanis úgy tekinti, hogy a létszám központi döntésekkel tetszőlegesen alakítható, azaz elbocsátásokkal szinte bármilyen mértékben csökkenthető, az engedélyezett létszámkeret emelésével pedig rövid időn belül feltölthető. Ez a szemlélet figyelmen kívül hagyja a munkavállalói döntést, amely pedig egyre gyakrabban jelentkezik a közszféra önkéntes elhagyásában. (A létszámadatokat nem befolyásolja, de külön elemzést érdemelne, hogy a saját döntésük alapján távozók képzettségi szintje, nyelvtudása, szakmai tapasztalata valószínűsíthetően átlag feletti – hiszen az ilyen embereket fogadja szívesen a vállalkozói szféra.)

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

A probléma megoldásához szükséges adatokat (alkalmazásban állók száma a költségvetésben, alkalmazásban állók száma összesen, egyéni vállalkozások száma, regisztrált gazdasági szervezetek száma, 15-74 éves népesség, munkanélküliek száma, GDP folyó áron) a KSH honlapján megtalálható, nyilvános adatbázisából gyűjtöttem. Az adatok a 2004-től 2007-ig terjedő időszakot fedik le, negyedéves bontásban. Kiválasztásukat szakmai szempontok (annak szakmai megítélése, hogy milyen tényezők lehetnek hatással a vizsgált létszámra), illetve az adatok konzisztenciájának követelménye (valamennyi adatnak rendelkezésre kell állnia a teljes vizsgált időszakban, negyedéves bontásban) befolyásolták.

A feladat által érintett célcsoportok

A közszféra létszáma alakulásának vizsgálata, előrejelzése elsősorban a munkaadó „állam”, állami szervek számára kiemelt jelentőségű, alapvetően:

- a személyi jellegű kifizetések tervezése, az ezekkel történő gazdálkodás,

- a munkakörök ellátása folyamatos biztosítása, valamint a

- munkaerő-piaci egyensúly, munkanélküliség kezelése szempontjából.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

A közszféra létszáma alakulásának előrejelzése lehetővé teszi a hatékonyabb személyi-juttatás tervezést, az előirányzat-módosítások megalapozottabb előkészítését, valamint a munkaerő-gazdálkodást.

A válaszokat befolyásoló tényezők

A potenciális munkavállalók számát a 15-74 éves népesség összlétszáma adta, a munkavállalók mozgását jellemző tényezőkként az alkalmazásban állók, illetve a munkanélküliek számát vettem figyelembe. A gazdasági szervezeteket jellemző adatokként az egyéni vállalkozások számát és a regisztrált gazdasági szervezetek számát választottam. A gazdaság állapotának változását a folyó áron megadott GDP adatainak alakulásán keresztül vettem figyelembe.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

Első lépésként a vizsgálatban résztvevő objektumok, illetve a hozzájuk tartozó attribútumok meghatározását végeztem el. Objektumok: Negyedévek, 2004. I. negyedévtől 2007. IV. negyedévig. Attribútumok: 15-74 éves népesség összesen, alkalmazásban állók száma összesen, egyéni vállalkozások száma, GDP folyó áron, munkanélküliek száma, regisztrált gazdasági szervezetek száma, alkalmazásban állók száma a költségvetésben. Az adatokból metaadatbázist készítettem. A metaadatbázisból (kimutatás varázslóval) készítettem el a Pivot táblát. Ennek darab/érték nézetében ellenőriztem a metaadatbázis kitöltésének helyességét (egy és csak egy adat szerepel minden objektumhoz minden attributumból). A Pivot tábla összeg/érték nézetéből a szakértői becslésem által megadott irányok (1 vagy 0, azaz fordított és egyenes arány) alapján a SORSZÁM függvény segítségével létrehoztam a rangsor táblát. Elvégeztem a SOLVER beállításait, a célcella vagyis az eltérések (delta) szorzatösszege legyen minél kisebb. Korlátozó tényezőként a lépcső tábla minden oszlopában beállítottam, hogy egy adott lépcsőfok nem lehet nagyobb a felette lévőnél. A SOLVER-t többször futtattam, mindaddig, amíg a szorzatösszeg csökkent (egészen nulláig). Az előrejelzés készítéséhez szükséges dinamikus COCO tábla előkészítéseként a rangsor táblát az első 15 adatból is elkészítettem, a vizsgálandó (közszféra létszáma) adatok egy negyedévvel „felfelé történő eltolásával”, azaz az adott negyedévi adatok határozzák meg a következő negyedévi közszféra létszámot (Rangsor2). A COCO-t futtattam, a lépcsők táblája adataiból kiolvasható a közszféra létszámának 2008. I. negyedévi várható adata.

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

A dinamikus COCO tábla adataiból (a nyilvánvalóan kiugró, ezért az elemzés során figyelmen kívül hagyott adatok elhagyása után) kiolvasható eredmény: a létrehozott modell a közszféra létszámára 2008. I. negyedévében a trendnek megfelelő további csökkenést jósol. A COCO táblák eltérés oszlopainak (Y*-Y) adataiból megállapítható, hogy a felvett attribútumok ténylegesen összefüggést mutatnak a vizsgálat tárgyával (közszféra létszáma), azaz ezekből a modell létrehozható.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

nyilatkozat és kitöltési segédlet