„2008:Juttatások” változatai közötti eltérés
(→A feladat előtörténete) |
(→A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése) |
||
| 10. sor: | 10. sor: | ||
=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése= | =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése= | ||
| + | |||
| + | Nemrégiben Monok önkormányzata egy közfelháborodást és közhelyeslést kiváltó rendeletet hozott, miszerint a segélyek kifizetését közmunka végzéséhez, a gyerekek iskolába járatásához kötötte. A rendeletnek számos követője és ellenzője is volt az önkormányzatok között. A szerencsi kistérség polgármesterei nyílt levélben fordultak Szily Katalinhoz, az Országgyűlés Elnökéhez a helyzet minél hamarabbi megoldásáért. | ||
| + | Az MTV Szempont című műsora is foglalkozott a témával. Riportjuk szerint az emberek többségét zavarja, hogy a "munkának nincs becsülete", szinte ugyanannyi jövedelme van a segélyekből élő családoknak, mint a minimálbérért dolgozóknak, vagy a közmunkaprogramban részt vevőknek. További felháborodást keltett, hogy vannak olyan családok, akik több millió forintos gépkocsival mennek felvenni a segélyt az önkormányzathoz, és nem tudnak ez ellen semmit sem tenni, hiszen a törvényben előírt feltételek szerint hátrányos helyzetűek. Ugyanakkor a segélyek kifizetését sem lehet mindenhol közmunka végzéséhez kötni, mert például egy kisebb faluban nincs annyi közhasznú munkavégzésre lehetőség, mint ahányan jogosultak lennének a segélyre, illetve egyéb tárgyi feltételek hiányoznak (ásó, kapa). | ||
| + | A feladat elvégzése után arra a következtetésre jutottam, hogy természetesen a legideálisabb eset az, ha mindkét szülő legalább minimálbérért el tud helyezkedni. Viszont, ha például az egy gyerekes családokat vizsgáljuk, azt lehet megállapítani, hogy az egy főre jutó nettó jövedelemben nincs semmi különbség azokban az esetekben, ha "csak" az egyik eltartó munkanélküli, vagy mindketten inaktívvá válnak. Mindkét esetben 23.085 Ft az egy főre jutó nettó jövedelem. Ez a tendencia a több gyermekes családoknál is megfigyelhető. | ||
| + | |||
=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)= | =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)= | ||
=A feladat által érintett célcsoportok= | =A feladat által érintett célcsoportok= | ||
A lap 2008. június 24., 15:23-kori változata
Tartalomjegyzék
- 1 Forrás
- 2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
- 3 A feladat előtörténete
- 4 A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
- 5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
- 6 A feladat által érintett célcsoportok
- 7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
- 8 A válaszokat befolyásoló tényezők
- 9 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- 10 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
- 11 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
- 12 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
- 13 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
- 14 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
Forrás
A tervezett alkalmazás/megoldás címe
A hátrányos helyzet vizsgálata a minimálbérből élő családok és a munkanélküli, segélyekből élő családok helyzetének összehasonlításával, a családok által eltartott gyermekek számát is figyelembe véve a hasonlóság elemzés módszerével. Az adatok egy része fiktív (A,B..T család), más része a Szociális és Családügyi Minisztérium családpolitikai szótárai szerint számolva (családi pótlék/gyermek, rendszeres szociális segély)
A feladat előtörténete
Az utóbbi időben egyre inkább középpontba került a hátrányos helyzet megítélése, a média is sokat foglalkozott a rendszeres szociális segély munkához kötött kifizetésével. Feladatomban 15 család élethelyzetét vizsgáltam különböző jövedelemforrás és gyerekszám szerint. Arra voltam kíváncsi, hogy valóban jobban élnek-e segélyekből a hátrányos helyzetű családok, mint a minimálbérért dolgozók.
A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
Nemrégiben Monok önkormányzata egy közfelháborodást és közhelyeslést kiváltó rendeletet hozott, miszerint a segélyek kifizetését közmunka végzéséhez, a gyerekek iskolába járatásához kötötte. A rendeletnek számos követője és ellenzője is volt az önkormányzatok között. A szerencsi kistérség polgármesterei nyílt levélben fordultak Szily Katalinhoz, az Országgyűlés Elnökéhez a helyzet minél hamarabbi megoldásáért. Az MTV Szempont című műsora is foglalkozott a témával. Riportjuk szerint az emberek többségét zavarja, hogy a "munkának nincs becsülete", szinte ugyanannyi jövedelme van a segélyekből élő családoknak, mint a minimálbérért dolgozóknak, vagy a közmunkaprogramban részt vevőknek. További felháborodást keltett, hogy vannak olyan családok, akik több millió forintos gépkocsival mennek felvenni a segélyt az önkormányzathoz, és nem tudnak ez ellen semmit sem tenni, hiszen a törvényben előírt feltételek szerint hátrányos helyzetűek. Ugyanakkor a segélyek kifizetését sem lehet mindenhol közmunka végzéséhez kötni, mert például egy kisebb faluban nincs annyi közhasznú munkavégzésre lehetőség, mint ahányan jogosultak lennének a segélyre, illetve egyéb tárgyi feltételek hiányoznak (ásó, kapa). A feladat elvégzése után arra a következtetésre jutottam, hogy természetesen a legideálisabb eset az, ha mindkét szülő legalább minimálbérért el tud helyezkedni. Viszont, ha például az egy gyerekes családokat vizsgáljuk, azt lehet megállapítani, hogy az egy főre jutó nettó jövedelemben nincs semmi különbség azokban az esetekben, ha "csak" az egyik eltartó munkanélküli, vagy mindketten inaktívvá válnak. Mindkét esetben 23.085 Ft az egy főre jutó nettó jövedelem. Ez a tendencia a több gyermekes családoknál is megfigyelhető.
