„BA3:kozvetitok” változatai közötti eltérés
(→Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)) |
(→Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok) |
||
53. sor: | 53. sor: | ||
=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba= | =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba= | ||
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok= | =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok= | ||
+ | Philip Kotler: Marketing Menedzsment című könyvében lehet még hasonló megoldást találni. Konkurens megoldást nem találtam. | ||
[https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet] | [https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Feladatterv:COCO:000_minta nyilatkozat és kitöltési segédlet] | ||
[[Kategória:Szakértői rendszerek]] | [[Kategória:Szakértői rendszerek]] |
A lap 2008. október 10., 20:04-kori változata
Tartalomjegyzék
- 1 Elvárások (nem kellene kitörölni!)
- 2 Forrás
- 3 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
- 4 A feladat előtörténete
- 5 A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
- 6 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
- 7 A feladat által érintett célcsoportok
- 8 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
- 9 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- 10 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
- 11 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
- 12 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
- 13 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
- 14 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
Elvárások (nem kellene kitörölni!)
Egy szakértői rendszer ismertetése esetén fontos kitérni arra:
- milyen szakirodalmi IDÉZETEK igazolják a darabszámot és a tartalmat
- az attribútumok (input-output) neve
- az attribútumok (input-output) opcióinak száma tekintetében, ill.
- hol voltak lyukak és ellentmondások a kihagyás- és átfedésmentes fogalmi tér megteremtésekor,
- hogyan oldhatók fel az attribútumok szubjektív vonatkozásai (pl. ad hoc küszöbértékek, tetszőlegesen értelmezhető jelzők)
- hogyan lehetne (egy-egy szó helyett) operacionalizáltabban megfogalmazni az output értékeit...
Forrás
A tervezett alkalmazás/megoldás címe
Milyen stratégiát válasszon a vállalat a közvetítők számát illetően?
A feladat előtörténete
A vállalatoknak el kell dönteniük, hogy a csatorna egy-egy szintjén hány közvetítővel dolgozzanak. Három stratégia lehetséges: exluzív, szelektív és intenzív elosztói. Ez a döntés függ a termék tipusától, illetve a vállalat értékrendjétől. Ezt a döntést szeretném megkönnyíteni az elkészített táblázatom segítségével, amit Philip Kotler: Marketing Menedzsment című könyve alapján készítettem el.
A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
Jelenleg ha egy vállalat szeretné eldönteni, hogy milyen stratégiát válasszon, több dolgot kell mérlegelnie. Ha nem megfelelő a választás, az befolyásolja az értékesítés sikerességét, a költségeket, a forgalmat, a termék imázsát, illetve az ellenőrzést. A vásárlók igényeinek figyelembe vételével kell meghatározni a megfelelő stratégiát. Ha valaki nem megfelelően értelmezi a szakirodalmat, akkor nem biztos, hogy a legjobb lehetőséget választja, így a vállalat eredményessége sem lesz a legkedvezőbb.
A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
Objektumok (sorok)
Philip Kotler a Marketing Menedzsment című könyvében 3 választási lehetőséget ismertet a közvetítők számát illetően. Ez a 3 stratégia található meg a táblázat soraiban.
- Exluzív elosztás: Akkor használható, ha a termelő erőteljes ellenőrzést akar gyakorolni a kiszolgálási szinvonal és a viszonteladók szolgáltatásai fölött. Az exluzív elosztás javítja a termék imázsát, és magasabb árrést tesz lehetővé.
- Szelektív elosztás: Arra kell törekedni, hogy a vállalat jó munkakapcsolatot tartson fenn a kiválasztott közvetítőkkel, és az átlagosnál magasabb forgalmat érjen el. Szelektív elosztással a termelő megfelelően lefedheti a piacot az intenzív elosztásnál szorosabb ellenőrzés és alacsonyabb költségek mellett.
- Intenzív elosztás: Ha a vásárló igénye az, hogy lakóhelyén kényelmesen jusson a termékhez, akkor intenzívebb forgalmazásra van szükség. Ez a stratégia főleg a tömegcikkek esetében terjedt el.
A termelők állandóan kísértésben vannak, hogy az exluzív helyett szelektív vagy intenzív elosztással növeljék a piac lefedettségét és forgalmát. Ez a stratégia rövid távon többnyire hasznos, de káros a hosszú távú teljesítmény alakulására. Amint a cég a jelenlegi exluzív kiskereskedőktől a tömegforgalmazás irányába mozdul el, rögtön elveszti a piaci megjelenés, a csatlakozó szolgáltatások és az árképzés adott része fölött az ellenőrzést. Ahogy a termék több, eltérő fedezettel dolgozó üzletben jelenik meg, egyes kiskereskedőknek lehetősége nyílik arra, hogy az árversenyben tönkretegyék a termék más forgalmazóit.
Attribútumok (X, Y oszlopok)
Az oszlopokban a kérdések találhatóak, amelyeket Philip Kotler által meghatározott stratégiák jellemzőiből készítettem el. Ezáltal a termelő a kérdésekre adott válasz alapján a szakértői rendszer segítségével könnyen megtudja, hogy számára melyik stratégia lenne a legmegfelelőbb.
A feladat által érintett célcsoportok
Vállalatok illetve termelők, akiknek el kell dönteniük, hogy hány közvetítővel dolgozzanak a leghatékonyabb és legeredményesebb működés érdekében.
A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
Az érintett célcsoportoknak 3 kérdésre kell válaszolniuk IGEN vagy NEM válasszal, így gyorsan választ kapnak a megfelelő stratégia kiválasztására, szakirodalmak tanulmányozása nélkül.
A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
Excell táblázat segítségével szakértői rendszerben 3 kérdésre adott válasz alapján a 3 lehetséges stratégia közül a legmegfelelőbbet adja a célcsoport számára.
Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
A kérdésekre adott válaszok esetén 8 féle megoldás lehetséges. A válaszokat a szakirodalom segítségével készítettem el. A 3 válasz: exluzív elosztás, szelektív elosztás, intenzív elosztás.
Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
A stratégia kiválasztásához figyelembe kell venni a vásárlói igényeket, illetve hogy milyen termékről van szó. Szükség lenne még egy olyan szakértői rendszerre, ahol az egyes terméktipusok esetén ( tömegcikk, luxuscikk...stb.) adja meg a választ a megoldásra. A kettő összevetésével még megfelelőbb és pontosabb eredmény készíthető.
Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
Ezzel a módszerrel gyorsan és egyszerűen megtalálható a megfelelő megoldás. Így szakirodalom tanulmányozása nélkül is könnyen kiválasztható a vállalat számára a megfelelő stratégia.
Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
Philip Kotler: Marketing Menedzsment című könyvében lehet még hasonló megoldást találni. Konkurens megoldást nem találtam. nyilatkozat és kitöltési segédlet