„Piaci információs rendszer” változatai közötti eltérés

A lap 2005. november 16., 18:36-kori változata

Angol megnevezés: MIS (Market Information System)

Történeti modul

• 1997: A PIR egy olyan információs rendszer, melynek célja az EU politikai döntéshozóinak információkkal való ellátása, nemzeti szinten a kormányzati döntés előkészítéseihez szükséges információs támogatórendszer biztosítása és a piacok áttekinthetőségének megteremtése.[1]

• 1997: A mezőgazdaság komplex informatikai rendszerében a piaci információs rendszer egy olyan speciális alrendszert jelent, amely nem hagyatkozhat önmagában a "hagyományos" statisztikai adatgyűjtés mechanizmusára, hanem elsődlegesen primer adatok gyűjtésén és feldolgozásán alapul, mivel az adatokhoz történő gyors, azonnali hozzájutás kulcskérdés mind a szakhatóság, mind a piaci szereplők számára.[2]

• 1998: A piaci információs rendszerek fő feladata a piaci transzparencia megteremtése, ami fontos előfeltétele egy működő versenynek. Ez akadályozza meg ugyanis, hogy valamely értékesítési rendszer egyik szintjén a szokásos mértéket messze meghaladó profit halmozódjék fel, mégpedig általában más szintek rovására. A piac szereplőinek tájékoztatását szolgáló piaci- és árinformációs tevékenység a piacon és a piacért történő munka. Feladata a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek piacának figyelése bel- és külföldön, valamint rendszeres és naprakész jelentések készítése. A jelentések részletes árinformációt, differenciált piacelemzéseket és rövid távú előrejelzéseket tartalmaznak. A piaci árinformációs rendszerek közös jellemzője, hogy azoktól a piaci szereplőktől gyűjtik az információkat, amelyeknél a termékpálya "leszűkül". Ezek általában a felvásárló illetve feldolgozó szervezetek. A piaci információs rendszer céljait az alábbiak szerint lehet meghatározni: információátadás a piacgazdaság gyengébb pozícióban lévő piaci szereplői részére, a piac orientálása azon árak megállapításával, amelyek a mindenkori keresleti-kínálati szituációnak megfelelnek és a verseny fenntartása és javítása. Az EU piaci és árinformációs struktúrája lényegében az információ felhasználói alapján bontható két csoportra: a piaci szereplők információs igényeit kielégítő információs rendszerek, valamint a központi irányítás, illetve elsősorban az EU Bizottság VI. Főigazgatósága elvárásainak megfelelni képes piaci /statisztikai/ adatszolgáltató rendszerek Magyarországon a médiumokon keresztül széles kör számára elérhető piaci információs rendszer az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézetben /AKII/ működik. Három alrendszerből áll: árinformációs alrendszer, előrejelző alrendszer, elektronikus piaci keres-kínál alrendszer, amivel elvben megvan a technikai lehetősége annak, hogy a termelők és a felvásárlók a hagyományos piacok megkerülésével az AKII számítógépén teremthessenek kapcsolatot egymással.[3]

• 2001: A MIS fő célja a piac és a termékek figyelése, regionális, nemzeti és bizonyos mértékben nemzetközi szinten, valamint az adott piaci trendek, a piac állapot figyelembe vételével jelentések készítése az árakról meghatározott célcsoportok számára. A Piaci Információs Rendszer céljai között említhetők még: információátadás a piacgazdaság gyengébb pozícióban lévő szereplői számára, a keresleti-kínálati szituációknak megfelelő árak megállapításával a piac orientálása és a verseny fenntartása és javítása. A Piaci Információs Rendszer célcsoportjai igen sokrétűek: gazdálkodók; kereskedelem és feldolgozás; közjogi testületek, kormányok, szövetségek, EU apparátus; fogyasztók, fogyasztói szervezetek.[4]

• 2001: MIS (Market Information System): A piaci információs rendszer egy számítógépes információs rendszer, amely fő feladata a transzparencia megteremtése a működő verseny fenntartása érdekében. A rendszerek célcsoportjai, a törvényi meghatározottság és a szükségszerűség miatt igen sokrétű: gazdálkodók, feldolgozók, termelők, közjogi testületek, kormány, szövetségek, EU apparátus. A mezőgazdaságban a piaci információs rendszer centralizált, amely előre meghatározott rendszerességgel gyűjti, feldolgozza, és továbbítja a végső piaci adatokat a piaci szereplők számára.[5]

• 2002: A piaci információs rendszer a mezőgazdaság komplex informatikai rendszerében egy olyan speciális alrendszert jelent, amely nem hagyatkozhat önmagában a "hagyományos" statisztikai adatgyűjtés mechanizmusára, hanem elsődlegesen primer adatok gyűjtésén és feldolgozásán alapul, mivel az adatokhoz történő gyors, azonnali hozzájutás kulcskérdés mind a szakhatóság, mind a piaci szereplők számára.[6]

• 2002: A PIR az az intézmény, amely azért jött létre, hogy az EU politika döntéshozóit ellássa információkkal, biztosítsa a piacok áttekinthetőségét.[7]

• 2002: A piaci információs rendszer optimális működése esetén információval szolgál a gyengébb pozícióban lévő piaci szereplőknek is, irányítja a piacot olyan árak megállapításával, amelyek a mindenkori keresleti-kínálati szituációnak megfelelnek, valamint a versenyt fenntartja és javítja.[8]

• 2003: piaci árinformációs rendszer: az egyes termékpálya szabályozásokban meghatározott körben, tartalommal és rendszerességgel gyűjtött, az agrárpiaci rendtartás működtetéséhez szükséges piaci árak nyilvántartási rendszere.[9]

• 2003: A PIR árinformációs alrendszere (PÁIR) esélyt ad arra, hogy amikor tagjává válunk az EU-nak, képesek leszünk piaci ár- és mennyiségi információk szolgáltatásra Brüsszel igényeinek megfelelően. Ugyanakkor a PÁIR-on kívüli piaci adatszolgáltatás - készletek, export- importigények, stb. - területén még sok a bizonytalanság. Úgy tűnik a döntéshozók még nem ismerték fel ennek jelentőségét és megkerülhetetlenségét.[10]

• 2003: Az információs rendszer főbb célcsoportjai, információi és jellemzői a következők: az elmúlt években kiépült egy EU konform Piaci Információs Rendszer a búza, kukorica, az árpa, a cukorrépa, a napraforgó, a burgonya, a vöröshagyma, a vágósertés, a vágómarha, a vágóbaromfi és a tej ágazatokra. Az adatgyűjtés kéthetente /a tej esetében havonta/ történik. A rendszer egy a korábbi években kialakított információs eleme a zöldség-gyümölcs, a vágott virág fogyasztói és nagybani piacokon folyó kereskedelméről tájékoztat. A Piaci Információs Rendszer részeként működik a sertésállományra vonatkozó előrejelző rendszer.[11]

• 2004: 173/2004. (XII. 30.) FVM rendelet: Az FVM a piaci árinformációs rendszer működtetéséről és az ehhez kapcsolódó feladatokról következőket rendelte el: „Az agrárágazat irányításához, működtetéséhez és az európai uniós kötelezettségek ellátásához az Agrárgazdasági Kutató Intézet (a továbbiakban: AKI) Piaci Árinformációs Rendszert (a továbbiakban: PÁIR) működtet. Az AKI ezt a feladatot saját hatáskörében látja el. Az AKI feladatai közé tartozik az információgyűjtés, -ellenőrzés, -feldolgozás és -terjesztés, amelyet PÁIR keretében lát el.[12]

• 2004: FAO definíció a PÁIR-re: egy olyan államilag működtetett szolgáltatás, amely széles körben forgalmazott mezőgazdasági termények árairól és mennyiségeiről rendszeresen, megfelelő módon adatokat gyűjt a vidéki, nagybani és fogyasztói piacokon és ezt az információt időben és rendszeres időközönként a különböző médiumokon keresztül eljuttatja a gazdálkodókhoz, a kereskedőkhöz, a kormányzati tisztviselőkhöz, illetve a fogyasztókhoz. Az EU Piaci és Árinformációs Rendszere az információ felhasználói alapján két csoportra bontható: a piaci szereplők információs igényeit kielégítő információs rendszerekre és a központi irányítás, illetve az EU Bizottság VI. főigazgatósága elvárásainak megfelelni képes piaci (statisztikai) adatszolgáltató rendszerekre.[13]

Ontológiai modul

• "ez egy" kapcsolattípus:
  • agrárszektor-modell, analízis, agrárstatisztika, cash-flow kimutatás (segítségével ilyenek készíthetők).
  • optimális gazdasági döntés (ekkor használják)
  • VI. Főigazgatóság (ezen szervezettel szemben vannak kötelezettségei)
  • H-PIR (egyik fajtája)

• "van neki, része a szócikknek" kapcsolattípus:
  • információ
  • előrejelzés
  • kockázat
  • piaci információ
  • ár- és mennyiségfigyelő alrendszer
  • előrejelző alrendszer
  • elektronikus piaci "keres-kínál" alrendszer
  • transzparencia

• "a címszó része valaminek (a címszóval egyenrangú fogalmak)" kapcsolattípus:
  • MIS (Market Information System)
  • ZMP (Zentrale Markt- und Preisberichtstelle für Erzeugnisser der Land- und Ernahrungwirtschaft Gmbh) = Németoszágban a piaci információs rendszer
  • AKII (Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet)
  • MSZR (Mezőgazdasági Számlarendszer)
  • FADN
  • KSH

• Fontosabb ontológiai fogalmak kidolgozva
  • Agrárstatisztika

Az agrárstatisztikára az a jellemző, hogy az ár- és mennyiségi adatok csak több hónappal, a feldolgozásukat követően érhetők el. A piaci információs rendszernél ezeknek az adatoknak a piac pillanatnyi helyzetét kell mutatni. Az agrárstatisztika például a búza termésátlagát az aratást követően tudja meghatározni.

• • EAA/MSZR

A Mezőgazdasági Számlarendszer egy adott országot vizsgál úgy, mintha az egy üzem vagy farm lenne. A termékek előállításánál, felhasználásánál nem veszi figyelembe a termelés helyét és a termelő személyét. A piaci információs rendszernél ezzel szemben minden apró részlet ismert. A számlarendszer lehetővé teszi, hogy összehasonlítsuk országok mezőgazdaságát, a mezőgazdaság szerepét az adott országban, megmutatja a mezőgazdaságban előállított termékek versenyképességét, és lehetővé teszi a könnyebb döntést további beruházásokhoz az országban vagy nemzetközi szervezetben.

• • FADN

Farm Accountancy Data Network (Mezőgazdasági Számviteli Információs Hálózat) legfőbb célja, mind kormány ,mind EU szinten, a farmerek bevételeiről, termelésük hatékonyságáról, életük minőségéről tájékoztatást adni, hogy a CAP által megfogalmazott "átlagos jólét" biztosítva legyen a mezőgazdasággal foglalkozók számára. Az FADN egy olyan piaci információs rendszer, melynek célja az adatok gyűjtése és számviteli rendszerbe történő állítása. Az FADN -ben nemcsak a termelési eredmények állnak rendelkezésre, hanem képet kaphatunk a vállalkozások vagyoni- és jövedelmi helyzetéről is. A FADN kitér néhány, speciális nézőpontból feltett kérdésre, mint pl.: milyen hatása volt egy bizonyos agrárpolitikai döntésnek /pl.: tej-kvóta kiszabás az elmaradottabb körzetekben.

• • KSH (Központi Statisztikai Hivatal)

MIS és KSH közti kapcsolat: a KSH szolgáltatja az alapadatokat a MIS-hez, ahol az adatokat feldolgozzák, rendszerezik és elemzik. Egy adott termeléshez nincs elegendő információnk és a KSH-ban sincsenek rendszerezve az adatok, akkor a MIS-hez kell fordulnunk. Mivel a MIS-ben megtalálhatók a termesztéshez szükséges adatok így könnyebben hozzáférhetők.

• • AKII (Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézet)

Az AKII szintén mezőgazdasági információs rendszer. Az AKII és MIS közti különbség: az AKII az informatika egyes részterületeit komplex rendszerként fejleszti tovább. A MIS pedig ennek az alrendszere. Mivel a MIS alrendszere az AKII-nek, ezért mindegy melyik rendszerben keresem az információkat.

• • ZMP

ZMP/Zentrale Markt- und Preisberichtstelle für Erzeugnisser der Land- und Ernahrungwirtschaft Gmbh. A piaci szereplők információs igényeinek kielégítésével foglalkozó szervezet jött létre Bonnban. A ZMP-típusú termékpálya megfigyelés lényege, hogy a piaci szereplők közül a feldolgozók köréből kerülnek ki a rendszerhez önkéntesen csatlakozó, elsődleges adatszolgáltatók. A ZMP abban különbözik a magyar PIR-től, hogy a szolgálat teljesen autonóm, megbízások alapján dolgozik, tehát a szolgáltatásokért anyagi ellenszolgáltatást vár el, illetve a neki szolgáltatott információkért cserében információkat vagy pénzt ad.

• • Piaci információ

Piaci információnak az olyan ár- és mennyiségi adatok tekinthetők, melyek a piac pillanatnyi helyzetét hűen tükrözik, birtokában az egyes piaci szereplők (valamint a szakigazgatás) képesek helyes operatív döntéseket hozni, pl. adott üzletet megkötni, vagy elállni tőle, avagy pl. időleges export- vagy importkorlátozást elrendelni.

• • H-PIR

Az Informatikai és Hírközlési Minisztérium Piacelemzési Főosztálya irányításával elindult a Hírközlési Piaci Információs Rendszer (H-PIR) weboldala. A negyedévente frissülő adatokat ingyen lehet elérni. A H-PIR rendszer célja, hogy a magyar hírközlési piacra vonatkozó kvantitatív és szöveges információkat rendszeresen frissítve, nemzetközi környezetbe helyezve mutassa be, segítséget nyújtva ezzel a piac és az államigazgatás szereplőinek, a sajtónak és más érdeklődőknek a hírközlés területén fellelhető adatok megismerésében.

Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja

• A talált definíciók egymásnak nem mondanak ellent és más online forrásokat nehezen lehetett találni . Idegen nyelvű forrás viszont sok van.

Definicíós modul

• A PIÁR (Piaci-és Árinformációs Rendszer) lehetővé teszi a piaci adatok rendszerezett, rendszeres és folyamatos gyűjtését, és azokat a piaci szereplők számára elérhetővé teszi annak érdekében, hogy felhasználhatóak legyenek a döntéshozatalban. Ezen kívül biztosítja a mezőgazdasági és más, a késztermékek előállításához szükséges input piacok átláthatóságát. A PIÁR a mezőgazdaság komplett informatikai rendszerének olyan speciális alrendszere, mely aktuális ár és mennyiségi adatot gyűjt, feldolgoz és ezek eredményeihez azonnali hozzáférést biztosít a piaci szereplők számára.

Tesztkérdések modul

• Igaz-e, hogy a piaci információs rendszerek fő feladata a piaci transzparencia megteremtése? IGAZ.
• Igaz-e, hogy a piaci információs rendszer legfontosabb célcsoportjának továbbra is a gazdálkodók számítanak? IGAZ, mivel õk a piacgazdaság leggyengébb résztvevői.
• Igaz-e, hogy a piaci árinformációs rendszerek közös jellemzője, hogy azoktól a piaci szereplőktől gyűjtik az információkat, amelyeknél a termékpálya "kitágul"? HAMIS, mert azoktól gyűjtik, ahol a termékpálya "leszűkül" - felvásárló ill. feldolgozó szervezetek.
• Igaz-e, hogy a német piaci információs rendszermodell a ZMP? IGAZ.
• Igaz-e, hogy az Agrárgazdasági Kutató és Informatikai Intézetben /AKII/ működő piaci információs rendszer négy alrendszerből áll? HAMIS, mert háromból áll : árinformációs alrendszer, előrejelző alrendszer, elektronikus piaci keres-kínál alrendszer.
• Igaz-e, hogy a MIS feladata a vezetői munka támogatása? HAMIS, mert a piac megfigyelése és naprakész jelentések készítése a valódi feladata.
• Igaz-e, hogy a Piaci Információs Rendszernek rendelkeznie kell: versenykedvvel és kormányzati befolyástól való függetlenséggel? HAMIS, mert versenysemlegesség szükséges.
• Igaz-e, hogy a PIR egyik feladata az EU integráció elősegítése? IGAZ
• Igaz-e, hogy egy jól működő PIR nemcsak hogy fokozza a piacok átláthatóságát, hanem a kereskedelmi árrést csökkenti és a piaci szereplők és állami hatóságok jobb döntését is elősegíti? IGAZ
• Igaz-e, hogy a PIR információival a "még időben történő riasztó rendszer" fontos részét képezi? IGAZ
• Igaz-e, hogy a PIR minden hónapban jelentéssel tartozik az FVM-nek? HAMIS

Ajánlott irodalmak modulja

• Papír alapúak
  • Kapronczai I.: A Piaci Információs Rendszer jelene, a vele szemben támasztott elvárások és a továbbfejlesztés iránya (AKII vezetői értekezlet), 1997. október 7.
  • Neszmélyi Gy. - Dr. Gresa Lajos: Piaci Információs rendszerek Magyarországon (előadás) Nemzeti Agrárprogram - EU Csatlakozás - Piacépítés ’97 (Országos Tanácskozás) GATE Vezető- és Továbbképző Intézete, Budapest, 1997. márc. 5.-6.
  • Neszmélyi Gy.: Improvement of the Market Information System in AKII (előadás) Development of a Concept and Methodology for a Complex Agricultural Information System (Workshop), Budapest, 5-6/February/1997
  • Rausch, F. M.: Experiences of the Transformation of the Agricultural Information Systems in CEE (lecture)Development of a Concept and Methodology for a Complex Agricultural Information System (Workshop), Budapest, 5-6/February, 1997
  • Tassy Sándor: Piac és árfigyelés II. Magyar Mezőgazdaság 1997/15. sz. (1997. április 9.) 8.-9.p.
  • Neszmélyi György : Piaci információs rendszer Magyarországon Magyar Mezőgazdaság, 1997./22.sz. (1997. Május 28.) 8.-9. oldal
  • Tassy Sándor : Piaci információk Szlovákiában Magyar Mezőgazdaság, 1997./17.sz. (1997.április 23.) 8. oldal
  • Kovács Gábor: Gazdasági informatika - mezőgazdasági alkalmazásokkal Kiadja : GATE, egyedi azonosító : C00054625
  • Ráki Zoltán, Guba Mária: Agrárgazdasági tanulmányok 1998.13.szám. Kiadó: Agrárgazdasági Kutató és Információs Intézet

• Online
  • Készítette: Kapronczai István. Cím: A Piaci Információs Rendszer Magyarországon és az Európai Unióban [14]
  • Készítette: Ónodi Bertalan. Cím: Az Európai Unió mezőgazdasági politikai döntéshozatali információs rendszerei [15]
  • A program szervezője: : GATE GTK Gazdasági Informatika Tanszék. Téma: Bulgár-magyar tapasztalatcsere az EU agrárinformatikájáról/ EU moduls (EAA-FADN-MIS) in Hungary 1999.július 9-12. [16]
  • Készítette: Dr. Kapronczai István. Cím:EU konform információs rendszerek és intézményi hátterük [17]