„HR:betegnap” változatai közötti eltérés

A Miau Wiki wikiből
(A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER))
(A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER))
43. sor: 43. sor:
  
 
4. A kialakult rangsorszámokat a sorszám függvény használatával kaptam meg, melyet a rangsor tábla tartalmaz.
 
4. A kialakult rangsorszámokat a sorszám függvény használatával kaptam meg, melyet a rangsor tábla tartalmaz.
 +
 +
5. A segédtábla és a lépcsők tábla a solver alkalmazásának alapjait adják.
 +
 +
6. A becslés táblában az Fkeres függvényt alkalmaztam, melyből a megkapott becsült érték és a különbség alapján kapjuk meg a vizsgálat eredményét; levonható a konklúzió.
  
 
=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
 
=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=

A lap 2009. február 1., 18:44-kori változata

Forrás

XLS

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

A betegségnapok számának vizsgálata/alakulása az adott dolgozó életkorának, ledolgozott évek számának, illetve a műszakos munkarendek figyelembe vételével.

A feladat előtörténete

A munkavállalók betegségnapjainak száma sok-sok kérdésre adhat okot. A betegnapok számát számos tényező befolyásolhatja, ami további vizsgálati alapot is képezhet egy cég életében, pl. mennyire egészségkárosító az adott munkahely vagy munkafolyamat; hatással van-e az egyénre a folyamatos műszakban (4 műszakban) történő munkavégzés; vagy akár az alaptalanul táppénzen lévők kiszűrése. Mindezen tényezők figyelembe vételével az elemzés további olyan mutatószámokat képezhet a cég számára, ami fontos kimutatásokban, prezentációkban hatékonyan felhasználhatóvá tehető.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

A közvetlen termelésben dolgozók körében, akik többnyire 3, illetve 4 műszakos munkarendben dolgoznak alapvetően magasabb a betegségnapok száma, mint az egyéb területeken, vagy azokon ahol csak 2 műszakos munkarendben dolgoznak. Fontos megtudni azt, hogy valóban a munkarend van erre alapvető hatással, vagy esetlegesen más téynezők is befolyással vannak erre.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

A vizsgálathoz felhasznált személyek nevei fiktívek, a többi adatot a valóságnak megfelelően megtartottam.

Objektumok (sorok)

Objektumként a vizsgált személyek neveit adtam meg.

Attribútumok (X, Y oszlopok)

Attribútumként a következő adatokat adtam meg:

  • a vizsgált személy életkora,
  • ledolgozott éveinek száma a cégnél,
  • milyen munkarendben dolgozik,
  • betegségnapjainak száma 2008-ban.

A feladat által érintett célcsoportok

Az elemzés felhasználható a cégvezetők, költséghelyvezetők és a HR területen dolgozók számára, akik a betegségnapok számának alakulásával, összehasonlításával, elemzésével foglalkoznak.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

A vizsgálat egy olyan értékelő rendszer használatának lehetőségét mutatja be, amely által az eddig felmerült kérdések megválaszolható válnak, a dolgozók pontos betegségnapjainak tudatában. Pontosabban kiszűrhetővé válnak az eddig csak találgatott egészségkárosító tényezők, vagy plussz információk hiányában az alacsony "munkakedvvel" rendelkező dolgozók.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

1. Adatbázis létrehozása. A vizsgálathoz szükséges adatok összegyűjtése egy Excel táblázatban a teljesség igénye nélkül.

2. Az összegyűjtött adatok rendezése, majd egy Pivot tábla készítése a kimutatás varázsló segítségével. A Pivot tábla hatékony használhatóságának feltétele a fentiekben ismertetett objektumok és attribútumok meghatározása.

3. A használt attribútumok között az összehasonlítás irányának pontos meghatározása, annak megfelelően hogy a vizsgálat egyszerűbben használható,értékelhető legyen:

  • 0- minél fiatalabb a dolgozó annál kevesebb a betegségnapjainak száma;
  • minél régebb óta a cégnél dolgozik annál több a betegségnapjainak száma;
  • minél több műszakban dolgozik annál több a betegségnapjainak száma.

4. A kialakult rangsorszámokat a sorszám függvény használatával kaptam meg, melyet a rangsor tábla tartalmaz.

5. A segédtábla és a lépcsők tábla a solver alkalmazásának alapjait adják.

6. A becslés táblában az Fkeres függvényt alkalmaztam, melyből a megkapott becsült érték és a különbség alapján kapjuk meg a vizsgálat eredményét; levonható a konklúzió.

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

nyilatkozat és kitöltési segédlet