|
|
| 1. sor: |
1. sor: |
| − | https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/HR:Politikusi beszedek analizise
| + | A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése |
| | | | |
| − | =Forrás=
| + | Az eredményeket továbbgondolva, szerettem volna, ha a leíró jellegen túl, valamifajta gyakorlati haszna is van a feladatnak. Ezért egy olyan rendszer kidolgozására törekedtem, mely alapján bejósolhatóvá válik, hogy egy adott napon, adott beszéddel mely politikus „jön ki” győztesen, olyan tényekből kiindulva például, hogy az egyes számú alakok használata szimpátiát, az együvé tartozás érzését alakítja ki hallgatóságban. |
| − | Pethő Mária: A politikus nyelvi választásai –A politikusi beszédek mint tudatos döntések (előadás)
| + | |
| − | Elhangzott: Nyelvészeti Doktoranduszok 12. Országos Konferenciája, Szeged (2008. december 2-3.)
| + | KÉRDÉS: KI HOGYAN PRÓBÁLKOZOTT EDDIG UGYANEZEN JÓSLÁS MEGOLDÁSÁVAL? MIK VOLTAK ENNEK GYENGE PONTJAI? |
| − | http://www.nytud.hu/conf/LingDok12.pdf
| + | HOL TUD A MOSTANI KÍSÉRELET JOBBAT KÍNÁLNI? |
| − | =A tervezett alkalmazás/megoldás címe=
| |
| − | Politikai beszédek nyelvészeti szempontú analízise
| |
| − | =A feladat előtörténete=
| |
| − | A feladat kiindulási alapja egy alkalmazott nyelvészeti konferenciára készített előadásom. Gyurcsány Ferenc és Orbán Viktor 2008. október 23-i beszédeiben vizsgáltam a személydeixis jelenségét (csak a szövegkörnyezetben értelmezhető személyre utaló elemek, például személyes névmások). A deiktikus elemek szövegbeli megjelenésének számát egy táblázatban összesítettem. Az derült ki, hogy mindketten, ha kis mértékben is, de szívesebben utaltak harmadik személyre. A személyre utalások típusa közül is az E/3 személyű dominált. Második helyen az extenzív (kiterjesztő) „mi” használata állt. Ezt követték a T/3 személyű utalások, majd az E/1 személyű utalások és legvégül az restriktív „mi”.
| |
| − | =A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=
| |
| − | Az eredményeket továbbgondolva, szerettem volna, ha a leíró jellegen túl, valamifajta gyakorlati haszna is van a feladatnak. Ezért egy olyan rendszer kidolgozására törekedtem, mely alapján bejósolhatóvá válik, hogy egy adott napon, adott beszéddel mely politikus „jön ki” győztesen, olyan tényekből kiindulva például, hogy az egyes számú alakok használata szimpátiát, az együvé tartozás érzését alakítja ki hallgatóságban. | |
| − | =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=
| |
| − | fiktív adatok alapján
| |
| − | ==Objektumok (sorok)==
| |
| − | ==Attribútumok (X, Y oszlopok)==
| |
| − | =A feladat által érintett célcsoportok=
| |
| − | médiakutatók, politológusok, nyelvészek, közvélemény kutatók, politikai beszédek írói, a magyar választópolgár, ill. akár maguk a politikusok is.
| |
| − | =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=
| |
| − | Kimutatható, hogy egy adott politikus milyen nyelvi eszközökkel érhet el kedvezőbb hatást.
| |
| − | =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=
| |
| − | A "Best practice" munkalapon adott napokon elhangzott Gyurcsány és Orbán beszédek nyelvi adatai találhatóak. A feldolgozott adatok alapján részeredményeket képeztem (az elhangzott összes deiktikus elemhez viszonyítva az E/3, T/3, E/1, T/1 elemeket, arányszámítással). Átlagoltam az adott napok részeredményét, és ebből a „HA” függvény használatával kaptam meg a végeredményt.
| |
| − | =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
| |
| − | Gyurcsány, Orbán, Döntetlen. („Ha” függvény: igaz – hamis és döntetlen megfeleltetése szerint.)
| |
| − | =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=
| |
| − | A Solver módszert azért tartom kifinomultabbnak a Best practice módszernél, mert a vizsgáló pontosabb eredményeket lát a részeredmények vizsgálatakor. A módszer előnye, hogy az adott pillanatban jól látszódnak a részeredmények közötti eltérések, és megmutatja az adott személy mozgásterét az általam korábban vázolt előfeltevéstől (az egyes számú alakok használata nagyobb népszerűséget jelent?!) | |
| − | =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=
| |
| − | =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba=
| |
| − | =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=
| |
Az eredményeket továbbgondolva, szerettem volna, ha a leíró jellegen túl, valamifajta gyakorlati haszna is van a feladatnak. Ezért egy olyan rendszer kidolgozására törekedtem, mely alapján bejósolhatóvá válik, hogy egy adott napon, adott beszéddel mely politikus „jön ki” győztesen, olyan tényekből kiindulva például, hogy az egyes számú alakok használata szimpátiát, az együvé tartozás érzését alakítja ki hallgatóságban.
KÉRDÉS: KI HOGYAN PRÓBÁLKOZOTT EDDIG UGYANEZEN JÓSLÁS MEGOLDÁSÁVAL? MIK VOLTAK ENNEK GYENGE PONTJAI?
HOL TUD A MOSTANI KÍSÉRELET JOBBAT KÍNÁLNI?
