A lap 2009. október 5., 09:35-kori változata

Forrás

xls

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Tv sorozatok relatív előnyösségének hasonlóságelemzése avagy műsorszerkesztők intuitív potenciájának monotoringja

A feladat előtörténete

motiváció döntési helyzet személyes kötődés

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

• Az alaptáblázat (Tényezők/Modell2) alapján melyik sorozatokat lehetett volna olcsóbban megvenni?
  • Ha az lett volna a kérdés utólag hogy melyik sorozatot kellett volna olcsóbban megvenni, akkor a Modellek munkalap H4:H15 tartománya alapján az 1Ft-ért legkevesebb nézőt elérő sorozatot kellett volna olcsóbban megvenni.
  • Ha megnézzük a Tényezők munkalap fogalomkészletét és azok által kijelölt numerikus adatokat összegyűjtjük és produkcióként rögzítjük a múltbeli vételárat is, akkor áll rendelkezésünkre az az adatvagyon mely alapján az áralku lehetősége/gyanúja adott/felmerül.
    • A Modell 2 munkalapon található hibapontszámok alapján az U1 sorozat rosszabb árteljesítményt mutat mint az U2, mert az L2:M16 tartományból kiolvasható hogy a 1 mFt-ra jutó hibapontok száma az U2 esetén az R1:R13 legkedvezőbb adataira hasonlít. (Sajnos a hibapontok képzése a tényezők munkalap fogalmai alapján nem egyértelműen meghatározható. De ha mégis meghatározható, akkor egyfajta ellenszámításként működik.):
    • A Modell 2 munkalap alján (Q136) a fenti logika sorszámokra építve ugyanezt a képet mutatja. (A sorszámok alapján történő értékelés tetszőleges mértékegység rendszerben működtethető. A szubjektív súlyozás lehetősége adott, de ennek veszélyei óriásiak.)
• Az első öt sorozatot vásárló szerkesztő vagy a második öt sorozatot vásárló szerkesztő járt-e el körültekintőbben a vásárláskor a másikhoz képest?
  • A Modell 1-ben a H6:H15-ig terjedő tartományban az első öt sorozat kevesebb nézőt vonz 1 Ft-ért mint az alsó öt sorozat esetében. Tehát az alsó öt sorozat szerkesztője eredményesebb e tekintetben mint a felső öt sorozat szerkesztője.
  • A Modell 1-ben a I6:I15-ig terjedő tartományból leolvasható hogy még mindig a második öt sorozat szerkesztője az eredményesebb de az első öt sorozat szerkesztője az előző eredményhez képest nem csak rossz és semleges döntéseket hozott az 1 sorozatnapra jutó nézőszám tekintetében …
  • És további rafinált (szubjektív, parciális) mutatószámok kialakítása lehetséges.
• (Mennyi nyereséget termel egy-egy sorozat? Jelen vizsgálatnak nem tárgya ennek a kérdésnek a megválaszolása.)

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

• Nehézségek az adatvagyon összeállítás során

Objektumok (sorok)

• Miért pont ezek?
• Ezek a sorozatok futnak az adott csatornán.

Attribútumok (X, Y oszlopok)

• Miért pont ezek?

Mert a szubjektív életérzés alapján fel sem merült hogy a negatív attribútumokat (pl.: nézői panaszok, ORTT határozatok … ) is bevonjuk a vizsgálatba…

• Mértékegységek, irányok, definíciók
• Ft; fő/nap; db/nap

A feladat által érintett célcsoportok (ki fizet a tanulmányért)

• Csatorna management
• HR (érintett személyek minősítése révén)
• Tulajdonosi kör, szakszervezet
• Az érdemtelenül leértékelt munkavállaló egy esetleges munkaügyi perben vagy rágalmazás, hitelrontás … esetén vagy maga a bíróság rendelhet el ilyen szakértői vizsgálatot.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

• Olcsóbban lehetne-e?: A Modell 1 G44 és G48 közötti különbözet (kb. 7-800 e.Ft) már egy tetten ért pazarlás. Vélelmezhetően hasonló nagyságrendű hibák később is elkövethetők. Ugyanezt nagyságrendet erősíti meg a Modell 2 N133 és N135 közötti különbözete. Ha tehát az így feltárt összeg 10%-át átadjuk az elemzőnek, már mindenki jól járt. És ennyiért az elemzés el is végezhető.
• Melyik munkatárs kerül utcára?: Ha a tanult anyag nélkül elemzünk akkor a második öt sorozat szerkesztője kerül lapátra, míg a hasonlóságelemzés éppen az ő kiegyensúlyozottságát demonstrálja. Az előző kérdésben feltárt hasznossági nagyságrend itt is igaz, hiszen a két kérdés összefügg egymással: vesd össze Modell 1 G44 és G48
• Bírósági tárgyalás a második szerkesztő perre megy: a minden tényezőt figyelembevevő semleges racionális magatartása kimutatható, tehát kártérítésre számíthat.
• A beárazó szakértői rendszer önmagában is hasznos módszer ami ma üzleti titoknak számító adatokból szakértői rendszert állít össze marketing és management döntések előkészítésére.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

• Kiindulási mátrix

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

• Cellákra történő hivatkozás

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

• Az eredményszámok mit jelentenek

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

• A mintapéldák alapján „lehet-e olcsóbban” tanulmányban nincs számottevő különbség, míg a másikban egyértelműen tetten érhető a szemléletváltás. Tehát a hasonlóságelemzés hatékonyabban, gazdaságosabban kivitelezhető.

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

A számítások eredményeként keletkező lépcső táblázat egyben egy sorozatokat beárazni képes szakértői rendszer.: Modell 2 D116:M131

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

nyilatkozat és kitöltési segédlet