|
|
1. sor: |
1. sor: |
− | == Forrás ==
| |
− | [http://miau.gau.hu/oktatas/2009osz/ka.xls xls]
| |
| | | |
− | == A tervezett alkalmazás/megoldás címe ==
| |
− |
| |
− | A múlt évi havi rendelési mennyiség meghatározása, két kiemelt termék egymásra hatása alapján.
| |
− |
| |
− | == A feladat előtörténete ==
| |
− |
| |
− | Feladatommal egy ismerősöm kiskereskedésének szerettem volna segítséget nyújtani azzal, hogy a két legjobban fogyó pékáru fogyását a következő havi mennyiségét számítógép segítségével meghatározom. Szerettem volna bemutatni, hogy a beszerzést végző ember sokéves tapasztalatával szemben, az adatok tükrében, az excel segítségével képes vagyok én is megbecsülni a következő havi rendelési tételnagyságot az adott termékekből, bizonyos rendelési adatok alapján. Feladatomban 7 különböző fajta kenyér beszerzését vizsgáltam egy éves intervallum alapján, havi bontásban.
| |
− |
| |
− | == A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése ==
| |
− |
| |
− | A kisker pékáru rendelését, egy beszerzésérért felelős személy oldotta meg ez idáig, számára is csak azok az adatok voltak elérhetőek, amiket az xls-ben is közzé tettem (alapadatok fül), emellett rendelkezett több éves tapasztalattal. Eddigi, több éves, munkatapasztalat alapján próbálta „belőni” a rendelési tételnagyságot, raklapban. A jelenlegi adatok alapján a saját becslésem a rozs lisztből készült kenyérből októberre 47 raklap, a 6 magosból pedig 42 raklap lett volna, látva az adatok változását, és azok mértékét.
| |
− |
| |
− | == A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) ==
| |
− |
| |
− | Az alapadatokat a cég rendelései alapján rögzítettem. Az alapadatok raklapban vannak megadva.
| |
− |
| |
− | == Objektumok (sorok) ==
| |
− | • Kenyér búzaliszt
| |
− | • Kenyér rozsliszt
| |
− | • Kenyér tökmaggal
| |
− | • Kenyér teljes kiőrlésű búzából
| |
− | • Kenyér 6 magos
| |
− | • Kenyér tönkölybúzából
| |
− | • Kenyér Graham lisztből
| |
− |
| |
− | == Attribútumok (X, Y oszlopok) ==
| |
− |
| |
− | Az attribútumok a 2009.januártól 2009.decemberig tartó időszak rendelési tételnagyságait mutatják raklapban.
| |
− |
| |
− | == A feladat által érintett célcsoportok ==
| |
− |
| |
− | A feladatom által érintett emberek jelen esetben a cégvezető(k), illetve a beszerző.
| |
− |
| |
− | == A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság ==
| |
− |
| |
− | Azt szeretném bebizonyítani, hogy a sok éves beszerzési tapasztalattal szemben, megfelel, alapadatokkal képes vagyok megbecsülni a cég számára a rendelési tételnagyságot (néhány külső behatást figyelmen kívül hagyva).
| |
− |
| |
− | == A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) ==
| |
− |
| |
− | Először is az alapadatokat rögzítettem, a már említett bevételezések alapján. Utána készítettem egy rozs, és egy 6 magos segéd táblát, amely az egyes kenyerek fogyását mutatja meg. Ezt követően a két táblázatot egybe rendezve létrehoztam egy kombinált Excelt. Következőkben létrehoztam egy rangsor táblát, sorszám függvény segítségével, majd egy lépcsős táblát készítettem. Solver táblát készítettem F keres függvény segítségével, ezek után a Solver lefuttatásához egy segédtáblát csináltam, majd többször is lefuttattam a Solvert. Az eredmények értékelése a valós, és a becsült értékek alapján, négyzetösszeg függvény segítségével.
| |
− |
| |
− | == Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) ==
| |
− |
| |
− | A feladat nem nyújt százszázalékos pontosságot a következő havi rendelési tételnagyságra, de megállapítható, hogy igen pontosan megbecsülhetőek az értékek. A rozslisztes kenyérből 50 raklapot kellene rendelni, 6 magosból pedig 45-öt. A becslés során megállapítható volt, hogy a rozsos hatása erősebb, és sokkal jobban megbecsülhető, mint a 6 magos nagysága. Köszönhető ez annak, hogy a rozsos kenyér kiegyensúlyozottabban fogy az adott cégnél.
| |
− |
| |
− | == Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) ==
| |
− |
| |
− | A cég számára akkor lehetne igazán hasznos ez a fajta tudás, ha a vizsgálat időszakát akár a kezdetekig kiterjesztenénk, és esetleg más környezeti tényezőket is figyelembe tudnánk venni, mint például a benzinár alakulása. Ezekben az esetekben szinte minden esetben pontosan megbecsülhető lenne a következő havi rendelési tételnagyság. Bár ha azt vesszük alapul, hogy a raktározási költség nem meghatározó a két terméknél, mert viszonylag pontos értéket számítottunk, így a számítások mindenképpen hasznosnak bizonyulnak.
| |
− |
| |
− | == Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) ==
| |
− |
| |
− | Ez a módszer bár nagyon pontos eredményeket határozott meg, mégis egyelőre a tapasztalati úton történő rendelés pontosabbnak bizonyult. Valószínűsíthető, hogyha más tényezőkkel is számoltunk volna, akkor szinte egy hibátlan rendszert hoztunk volna létre. Ezek a tényezők például a benzinár nagysága, illetve olyan nem igazán mérhető dolgok is, mint például a fogyasztók ízlésvilága.
| |
− |
| |
− | == Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba ==
| |
− |
| |
− |
| |
− | == Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok ==
| |
− |
| |
− | nyilatkozat és kitöltési segédlet
| |