„BA3:AA” változatai közötti eltérés
(→A feladat által érintett célcsoportok) |
(→A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság) |
||
| 32. sor: | 32. sor: | ||
=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság= | =A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság= | ||
| + | |||
| + | Az összehasonlításból kiderül, hogy a gazdasági stabilitás magasabb szintjén álló tagállamok ( € zónához csatlakozott, tagországok) nem feltétlenül teljesítik a magasabb fokú megfelelési követelményeket, azaz nincs közvetlen összefüggés egy adott tagállam gazdasági helyzete és megfelelőségi rátája között. A kedvezőtlenebb gazdasági mutatók mellett jobb megfelelőségi eredményt elért országok kiemelkedőbb teljesítményt nyújtanak az uniós befektetési környezet által kiemelten kezelt jogalkotási elvárásoknak. | ||
| + | |||
=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)= | =A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)= | ||
=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)= | =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)= | ||
A lap 2010. január 20., 22:14-kori változata
Tartalomjegyzék
- 1 Forrás
- 2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
- 3 A feladat előtörténete
- 4 A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
- 5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
- 6 A feladat által érintett célcsoportok
- 7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
- 8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- 9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
- 10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
- 11 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
- 12 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
- 13 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
Forrás
Dolgozatomban az EU 10, tetszőlegesen kiválasztott tagállamának megfelelőségét értékeltem a FATF 40 Ajánlás 12 legfontosabb (kulcs) Ajánlásainak szempontjából annak érdekében, hogy feltárjam, mutatkozik–e összefüggés a stabil piacgazdasági mutatók és a FATF* Ajánlásoknak való megfelelés szintje között. A gazdaság stabilitásának meghatározásához az euro övezethez való tartozást vettem alapul. 1993-ban a Koppenhágai Kritériumok már az Európai Unióhoz való csatlakozás feltételei között szerepeltetnek több gazdasági szempontot is, valamint az euro zónához való csatlakozás (Maastrichti Kritériumok) is fontos gazdasági kritériumokat támaszt a csatlakozni kívánó országokkal szemben. Ennek oka volt az, hogy a két segédtáblázatomat (EU csatlakozás dátuma, Euro zónához való csatlakozás dátuma) használtam fel, hogy megállapítsam van-e kapcsolat egy tagállam gazdasági helyzete és a FATF ajánlások megfelelősége között. Akad-e olyan ország, mely rosszabb összképet mutató gazdasági helyzete mellett is képes jó eredményt elérni és akad-e olyan ország, mely régóta prosperáló gazdasággal rendelkezik, de hasonló megfelelőségi összképet mutat, mint a nála gyengébb gazdasági mutatókkal rendelkező ország. Nyilvánvaló, hogy a régóta fejlett gazdasággal rendelkező országoknak kisebb mértékű és tartalmú lépéseket kell tenniük egy jobb megfelelőségi szint eléréséhez, ezért egy gyengébb gazdasággal rendelkező ország ugyanolyan vagy hasonló megfelelőségi szintje sokkal több munkát és erőfeszítést takar mind gazdasági, mind jogi szinten.
(*FATF (Financial Action Task Force): az OECD mellett működő pénzmosás elleni akciócsoport)
A tervezett alkalmazás/megoldás címe
10 tetszőlegesen kiválasztott EU tagállam összehasonlításából levont következtetések
A feladat előtörténete
A pénzmosás elleni szabályoknak való tagállami megfelelőséget vizsgálva felfedeztem, hogy nem áll rendelkezésre olyan elemzés, amely a FATF Ajánlások teljesítését az egyes országok gazdasági helyzetéből kiindulva vizsgálná szocio-ökonómiai alapokon, tagállami szintű összehasonlításban.
A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
A témában végzett kutatásaim során az internet segítségével gyűjtöttem adatokat az egyes tagállamok pénzmosás elleni szabályoknak való megfelelését illetően. A MONEYVAL* értékeléséből kiindulva határoztam meg a vizsgált tagállamok attribútumait. A gazdasági alapokon nyugvó összehasonlítás rendkívüli aktualitással bír, hiszen a pénzmosás elleni szabályok betartásának megfelelősége alapvetően meghatározza egy adott tagállam reputációját és besorolását a nemzetközi befektetési piacon, így nélkülözhetetlen a megfelelőség és a gazdasági stabilitás elemzése. Az adatok összegyűjtése és táblázatba rendezése után felvetődött kérdés, hogy az Ajánlásoknak való megfelelőség alapján felállított sorrend tükrözi-e az egyes vizsgált országokban meglévő korrupció mértékét. Az első táblázat alapján kialakult best practice tekintetében az a következtetés vonható le, hogy az azonos pontszámot elért Magyarország és Svédország ugyanolyan mértékű korrupcióval küzd határain belül. Valamint megállapítható, hogy Írország harcol a legeredményesebben a korrupció ellen, míg Spanyolország a legeredménytelenebb e tekintetben.
(*Az Európa Tanács Pénzmosás Elleni Bizottsága. Mûködésének célja az egyes tagállamok pénzmosással kapcsolatos jogalkotásának, gyakorlatának, intézkedéseinek vizsgálata, értékelése a FATF által alkalmazott módszerek alapján. A Moneyval 4-színtű skálát alkalmaz a megfelelőség besorolására: Compliant, Largerly Compliant, Partially Compliant és Non-compliant)
A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
Objektumok (sorok)
Attribútumok (X, Y oszlopok)
Kutatásomhoz a MONEYVAL honlapjáról gyűjtöttem az adatokat.
A feladat által érintett célcsoportok
A kutatás eredménye felhasználható gazdasági elemzésekhez, befektetői bizalommal összefüggő értékelésekhez, prognózisokhoz, Európai Uniós támogatási alapok forrásainak lehívásához szükséges kritériumok meghatározásánál.
A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
Az összehasonlításból kiderül, hogy a gazdasági stabilitás magasabb szintjén álló tagállamok ( € zónához csatlakozott, tagországok) nem feltétlenül teljesítik a magasabb fokú megfelelési követelményeket, azaz nincs közvetlen összefüggés egy adott tagállam gazdasági helyzete és megfelelőségi rátája között. A kedvezőtlenebb gazdasági mutatók mellett jobb megfelelőségi eredményt elért országok kiemelkedőbb teljesítményt nyújtanak az uniós befektetési környezet által kiemelten kezelt jogalkotási elvárásoknak.
