„SN” változatai közötti eltérés

A lap jelenlegi, 2010. február 5., 09:56-kori változata

XLS XLS - elemzesre varo reszeredmenyek

Szent István Egyetem Vállalkozási Akadémia és Továbbképző Intézet Gazdálkodási és Menedzsment (BA) Alapszak Gazdasági informatika EGYÉNI FELADAT HASONLÓSÁGELEMZÉS

Készítette: Sáfrány Nikoletta Neptun kód: AK0MCK

2010. január HASONLÓSÁGELEMZÉS

1. Forrás Dolgozatomban az PSZAF honlapján elérhető, az abban megadott Magánnyugdíjpénztárak teljesítményeit értékelő hozamait és taglétszámát hasonlítom össze.

A PSZAF minden évben elkészíti az összehasonlító táblázatát, mely nemcsak a tagok számát és az átlaghozamokat tartalmazza éves, majd az elemzést megelőző évet negyedéves bontásban, hanem a pénztárak elérhetőségének adatait, az összvagyonukat, a referenciahozamot is. Ezekre az információkra jelen elemzés keretében nem volt szükség, ezért azokat az általam használt táblázat nem tartalmazza. [1]

2. A tervezett alkalmazás, megoldás címe

Magánnyudíjpénztárak összehasonlítása

3. A feladat története

Az 1998. január 1-től életbe lépő nyugdíjrendszert 3 pillérű rendszernek is szokták nevezni. A nyugdíjak első pillérének minden esetben az állami nyugdíj számít. Az ún. magánnyugdíjpénztárak (továbbiakban kötelező- vagy magánpénztárak) alkotják a jövőbeni nyugdíjak második, az öngondoskodásnak nevezett nyugdíjcélú megtakarítások pedig a harmadik pillérét (önkéntes nyugdíjpénztár, biztosítás, más megtakarítás stb.).

Pályakezdéskor mindenkinek (magyaroknak és külföldieknek egyaránt) választania kell egy magánnyugdíjpénztárt. A fizetésből kötelezően levont nyugdíjjárulék a jogszabályban előírt részét (a bruttó bér 8%-a) nem a TB-be, hanem a magánnyugdíjpénztárba utalják. Ezt a pénzt a pénztárak befektetik, a hozamokat a tagok számláján jóváírják. Tehát a pénztártagság nem kerül plusz pénzbe.

Magyarországon már a két világháború között működtek MNYP-k. A bankok és a biztosítás államosítása működésüket is megszüntette a második világháború után. Működésük Magyarországon. 1998. január 1. -jén indult el újra. [2]

Sok reklámmal találkozunk nap mint nap, és az emberek nem feltétlenül tudják eldönteni, hogy melyiknek higgyenek. A tapasztalat az, hogy az embereket főként kényelmi szempontok vezérlik a döntéseik meghozatalában.

4. A feladatmegoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

A témában végzett kutatásaim során az internet segítségével gyűjtöttem adatokat és elemeztem a szükséges jogszabályi és befektetői hátteret. A PSZAF értékeléséből kiindulva határoztam meg a vizsgált magánnyugdíjpénztárak attribútumait. A befektetői teljesítményre alapuló összehasonlítás rendkívüli aktualitással bír, hiszen ezekben a pillanatokban is a leginkább az érdekli a magánnyugdíjpénztár tagokat, hogy a pénzükkel az alapkezelők hogyan bánnak, és mennyire higgyenek azoknak a reklámoknak, csábításoknak, amelyek a tagokat a magánnyugdíjpénztári váltásra ösztönzi.

Azt vizsgálom, hogy mutatkozik–e összefüggés a magánnyudíjpénztárak stabil teljesítménye, ennek kommunikációja, illetve a taglétszáma és a működési költségekre levont összeg között. Tehát az emberek olyan befektetési lehetőséget keresnek, amely magas hozamú, nagy biztonságú, és ennek megfizetik az árát, vagy valami más szempont alapján, pl. ismertség, szokás, ajánlás, reklámok, érzelmi indokok döntenek. Jelen elemzésben nem veszem figyelembe azokat, akik életkoruknál vagy egyéb paraméterüknél fogva nem választhatnak magánnyudíjpénztárt.

Az elemzés elvégzése előtti állításom az, hogy az emberek nem tudatos elemzésből, vagy utánajárásból fakadóan választanak magánnyugdíjpénztárt, hanem kényelmi, vagy egyéb érzelmi („tetszik a reklámja” vagy „a szomszéd is abban van”) típusú döntések alapján köteleződnek el egy-egy pénztárhoz. További állítás, hogy az emberek pénztárváltáskor sokkal körültekintőbbek, mint a belépéskor, és nem mindig veszik figyelembe a működési költségekre levont összegeket.

Állításaim bizonyítására a mellékelt PSZAF táblázat szolgál, amely szerint egy tipikus pénztárválasztó személy a reklámok, illetve egyéb kommunikációs csatornák útján beszerzett információk alapján legvalószínűbben azt a pénztárt választja, amiben jelenleg is a legtöbben vannak. Ezek az OTP, Aegon, vagy az ING magánnyugdíjpénztárak. Tehát az emberek nagy része hasraütésszerűen e 3 közül választ, de legvalószínűbben az OTP-t választja. Igaz, hogy az OTP a legkorábban alapult magánnyugdíjpénztár, ami indokolhatja a nagy létszámát, de létszámának bővülése mutatja (H15-ös cella = 102,95%), hogy napjainkban is jelentős mennyiségű belépő/átlépő választja ezt a pénztárat. Ha megnézzük az OTP Magánnyugdíjpénztár legutóbbi években elért hozamait (Y15-ös cella = 10,36), láthatjuk, hogy átlagos hozammal rendelkezik.

A hasonlóságelemzéssel összehasonlítottam a pénztárak taglétszámait (H oszlop = 2007. és 2008. értékek százalékos változása), a pénztárak vagyonát (N oszlop = 2007. és 2008. értékek százalékos változása), és a pénztárak befektetési tevékenységeit (Y oszlop = 1998. és 2007. közötti értékek átlaga). A belépő/átlépő személynek az elemzés eredményeit felhasználva a „Életút Első Országos Nyugdíjpénztár - magánpénztári ág”-at kellene választania (Y9 = 11,09), hiszen ez a pénztár érte el a legjobb hozamokat, tehát itt biztosított a legnagyobb vagyongyarapodás.

Objektumok (sorok):  Az egyes magánnyugdíjpénztárak

      Attribútumok (X, Y oszlopok)

 Pénztár befektetési tevékenysége 1998. és 2007. között  Pénztár vagyona alakulása 2008. jan. 1. és 2008. dec. 31. között  Taglétszám alakulása 2008. jan. 1. és 2008. dec. 31. között  Pénztár működési költsége

5. A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Kutatásomhoz a PSZAF honlapjáról gyűjtöttem az adatokat.

6. A feladat által érintett célcsoportok

Elsődleges célcsoport azok magánszemélyek, akik a magánnyugdíjpénztári rendszerbe be- vagy átlépni kívánnak. A kutatás eredménye felhasználható gazdasági elemzésekhez, befektetői bizalommal összefüggő értékelésekhez, prognózisokhoz szükséges kritériumok meghatározásánál.

7. A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

A Solver alkalmazása segítséget nyújt az optimális pénztár kiválasztásához, meggyorsítja a kiválasztási folyamatot. Továbbá csökkenti a hibalehetőséget, és megalapozottabb döntéshez vezet. Alkalmazása hasznos lehet a későbbi versenyeztetési folyamatok során is.

8. A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) 1. Objektumok meghatározása (Pénztárak) 2. Attributumok meghatározása (Pénztár befektetési tevékenysége 1998. és 2007. között, Pénztár vagyona alakulása 2008. jan. 1. és 2008. dec. 31. között, Taglétszám alakulása 2008. jan. 1. és 2008. dec. 31. között, Pénztár működési költsége) 3. Az adatok összegyűjtése után metaadatbázis létrehozása. 4. Pivot tábla elkészítése. 5. Rangsor tábla elkészítése Sorszám képlet segítségével. 6. Lépcsők és Solver tábla elkészítése Fkeres függvény segítségével. 7. Solver, becslés készítése és az eredmények értékelése. 8. Adatok szűkítésével újra solver, becslés készítése és az eredmények értékelése.

9. Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

A Solver ítélet oszlop értékei az alábbiak: • OLCSÓ: a pénztár a szolgáltatásait az adott paraméterekkel alacsony áron (működési költségen) kínálja • DRÁGA: a pénztár a szolgáltatásait az adott paraméterekkel magas áron (működési költségen) kínálja • KIEGYENLÍTETT: a pénztár tulajdonságai és az (működési költség) összhangban van (ár-érték arány megfelelő)

10. Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Az összes attribútum figyelembe vételével a pénztárak mindegyike kiegyenlítettnek tűnik. Miután a befektetési tevékenység és taglétszám alapján leszűkítettem a vizsgálatot az alábbi következtetésre jutottam: • Az AEGON Magyarország Önkéntes és Magánnyugdíjpénztár - magánpénztári ág pénztár a megfelelő, mivel a működési költségek tekintetében az első helyen áll, a taglétszám alakulásában pedig átlagos helyezést ért el. • Az Életút Első Országos Nyugdíjpénztár - magánpénztári ág a befektetői tevékenység oldalán kiemelkedő, azonban ennek az ára is megvan, magas a működési költség. • A DIMENZIÓ Magánnyugdíjpénztár drágán kínálja a szolgáltatását, hiszen egyik attributumban sem erős, és a működési költségei magasak.

11. Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

A minősítési rendszer megteremti annak lehetőségét, hogy egy pénztár kiválasztásánál az minősítési eredmények birtokában objektívabb döntést tudjunk meghozni. Azonban ha felhasználó a saját szempontrendszerét helyezi előtérbe, akkor a továbbfejlesztett rendszer erre is alternatívát kínál.

12. Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

HA a befektetési teljesítmény kimagaslóan jó, ÉS a taglétszám változás is emelkedő, illetve a működési költségek fedezésére levont rész alacsony AKKOR a pénztár választása ajánlott.