A lap 2010. február 16., 00:45-kori változata

Zene-generálás

Az alábbi szócikk keretében a zenei előképzettséggel rendelkező Hallgatók részt vehetnek a zenei statisztikák módszertanának kidolgozásában, s szabványos leíró mutatószámok valós zeneművekre vonatkozó adatainak megállapításában...

Mellékletek

Zenei statisztikák

Módszertan

Az alábbiakban szeretném ismerteteni a módszertanokat, amik alapján felvettük a mellékletben látható táblázatok adatait.

Első módszer: a klasszikus, illetve rock zenében használt ritmusok elemzése. Bővebben ez annyit jelent, hogy az adott dal kottáját alapul véve bevittük az egyes ritmusok (egész hang, félhang, negyedek, nyolcadok, nyújtott ritmusok, triolák, stb..) számát a táblázatokba.

Második módszer: a klasszikus, illetve rock zenében hallható úgynevezett alaphangok Hertz számainak felvétele táblázat formájában. Ebben az esetben abból indulunk ki, hogy ha a zenét leegyszerűsítjük, akkor kapunk bizonyos alaphangokat (pl.: D, A, E) melyeknek megkereshetjük a Hertz számát, majd ezt táblázatba foglalva leírhatjuk. A továbbiakban elkezdjük vizsgálni, hogy matematikai alapokon milyen összefüggések találhatóak az alaphangok váltakozásai során. Pl.: egy dalban ,D' akkord után egy ,G' akkor jön. Ilyenkor megváltozik a dallam alapstruktúrája, és ezt mi megpróbáljuk elemezni, mégpedig úgy, hogy arányban vesszük a Hertz számok változását (gyakorlatilag elosztjuk a második Hz számot az elsővel, vagy épp fordítva) és az adatok ezen összefügéseiben próbálunk valamilyen rendszert találni.

Úgy gondolom, hogy ez mindenképpen egy jó irány a kutatáshoz, mivel a "maga egyszerűségében" ábrázolja a zenét, a lényeges lépéseket (zenei változásokat) prezentálja, és így talán érthetőbbé válik a zene a reális gondolkodású elmék számára.

Vita / Új ösvények

Vita tárgyát rengeteg elképzelés képezheti jelen projekt során.

 Talán kezdjük azzal, hogy a ritmusok és az alaphangok zenei változásai egyfajta alapot adhatnak ennek a kutatásnak, mivel alapvetően a zene ezekre a faktorokra épül, illetve ezen faktorok köré épül. Ezalatt azt értem, hogy ugyan megvannak az alapok (ritmus és alaphangok), de ezen felül sok számos faktorral kell számolnunk. Ilyen faktorok lehetnek a tonalitás, az egyes hangszerek jellegzetes hangi adottságai, a hangszín, a modern (pop/rock) zenékben használatos számos effektek (chorus, delay, compressor, reverb, stb.) vagy éppen maga az ember, aki megszólaltatja az adott élő hangszert. Erre egy példa: "kézben van a sound" - így vélekedik sok gitáros, amikor azt kérdezik tőlük, hogy hogyan is jön elő hangszerükből az adott hangzás, hangzásvilág. Persze talán túlzás azt állítani, hogy csakis az adott zenész "keze" elég egy bizonyos hangzáshoz, de ha megvizsgálunk olyan gitárosokat, akik ugyanazt a típusú (komolyabb kivitelezésű) hangszert használják, akkor igenis meg kell lepődnünk, mert az egyes hangszereseknek igenis képes teljesen máshogy szólnia a hangszer kezükben.

 Visszatérve a kiinduló pontra rögtön fel is vetnék egy problémát. Amennyiben vizsgáljuk az alaphangokat, akkor felvetődik a teljesen jogos igény, hogy miért is ne vizsgálhatnánk a kisérő / díszítő hangokat is, illetve egy komolyabb kérdés, hogy miért ne vizsgáljuk az akkordokat?

Még a díszítő hangokra talán lehetne is egy hasonló táblázatot összerakni, mint ami a mellékletben szerepel, de az akkordokra jön a kérdés, hogy hogyan? Ugye egy elektromos gitár esetén akár egyszerre 6 húr is szólhat (mondjuk egy ,G' dúr esetén), és akkor nekünk rögtön 6 különböző Hz számot kell néznünk, egy újabb igény, hogy valahogy le kéne írnunk matematikailag a 6 hang közötti összefüggést, és egy számot hozzárendelünk az adott akkordhoz. Kérdés, hogy lehet-e egyetlenegy számmal jelölni egy akkordot, vagy valamilyen komplexebb leírás szükségeltetik?

 Az akkordok még azért is érdekesek, mert magunkban foglalják a tonalitást (dúr, moll, bővített, szűkített), és nagyon érdekes jelenség, amikor a zenében dúr jellegű akkord után égy moll jellegű jön és ez nem is ritka dolog, sőt igen gyakori jelenség, és a tonalitás alapvetően meghatározza a zene jellegét (dúr = vidám, moll = szomorú).