„2008:ÁFA” változatai közötti eltérés

A Miau Wiki wikiből
(Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS))
(Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY))
54. sor: 54. sor:
  
 
=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
 
=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=
 +
A COCO-matrix eredményeket összesítő táblázatból olvasható ki, hogy az adott attribútumok számaiból végzett vizsgálat alapján mely tagországban van megfelelő mértékben meghatározva az áfa és hol található eltérés, illetve az milyen irányú.
 +
A várakozás az, hogy ahol magasabbak a gazdasági eredmények, kedvezőbbek a szociális mutatók ott alacsonyabb az áfa.
 +
 +
A COCO-matrix elemzés becsült értékei azt mutatják, hogy az EU tagországokat optimális mértékű áfa beállítás jellemzi. A becslés alapján megállapítható, hogy a legtöbb tagországban 0.25%-0.5%-kal magasabb áfa lenne a legideálisabb. Írországban a jelenleg alkalmazott és a becsült érték egybeesik, így ő az összehasonlítás nagy nyertese. Csehországban 0.25%-kal, Dániában 1.5%-kal, Máltán 2%-kal, Svédországban pedig akár 4.25%-kal alacsonyabb áfa kerülhetne megállapításra.
 +
Ez az eredmény született a felhasznált gazdasági és szociális értékek elemzéséből. Azonban, ha a rangsor táblázatunkra is vetünk egy pillantást, akkor az is kitűnik, hogy a gazdasági versenyképesség és az áfa nagysága között nincs közvetlen kapcsolat.
  
 
=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=
 
=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=

A lap 2010. február 24., 08:22-kori változata

Forrás

XLS

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

A GAZDASÁGI VERSENYKÉPESSÉG ÉS AZ ADÓZÁS KAPCSOLATA.

Makrogazdasági és szociális mutatók, valamint az áfa összefüggései az Európai Unió 27 tagországában.

A feladat előtörténete

Az Európai Unión belül az egyes országok EU Irányelvek alapján maguk alakítják ki adórendszereiket, ezen belül adónemeiket, az adók alapját és mértékét. Az EU Irányelvei tartalmazzák azokat a szabályokat, amelyeket mind a 27 tagországoknak be kell illesztenie saját nemzeti törvényeibe. Az Áfa Irányelv alapján kerül kialakításra az Áfa törvény. Az irányelv nem közvetlenül érvényesül, bizonyos mozgásteret enged az országoknak (pl: kedvezmények alkalmazása). A tagállamok közti adóztatási differenciák mérséklésére az EU-n belül folyik a jogharmonizáció, melynek megvalósítása nem egyszerű feladat.

A hasonlóságelemzésből arra kívánunk választ kapni, hogy milyen összefüggést találunk ha az egyes tagországok főbb gazdasági mutatószámait és az adott országban meghatározott áfa mértékét összehasonlítjuk. Milyen következtetést vonhatunk le? A mutatószámok alapján vajon megfelelő az áfa mértéke, esetleg alacsony vagy magas a %?

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

A hasonlóságelemzésben a tagországoknak azokat az általános makrogazdasági mutatószámait helyeztem előtérbe, melyeknek közvetlen kapcsolatuk lehet az adóbevételekkel és az adóterhekkel, azaz a nemzetgazdaságokat jól jellemző, átfogó mérőszámok.

A hasonlóságelemzés célja annak megállapítása, hogy az egyes EU országokban alkalmazott áfa a makrogazdasági és szociális mutatók figyelembevételével, és ezeknek megfelelő mértékben került-e megállapításra.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Vizsgált objektumok: a 27 EU tagország (Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Cseh Köztársaság, Dánia, Egyesült Királyság, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország, Szlovákia, Szlovénia)

Mivel Európai Uniós tagok vagyunk, ezért ez volt a legtermészetesebb viszonyítási alap.

Vizsgált attribútumok: Infláció (%), Export (milliárd EUR), Munkanélküliségi ráta (%), 1 főre jutó GDP (EUR), GDP (millió EUR-ban), Államadósság (a GDP %-ában), Áfa (%).

A nem védett, közhasznú adatok forrása: www.euelemzo.eu http://epp.eurostat.ec.europa.eu http://en.wikipedia.org

A feladat által érintett célcsoportok

A vizsgálat kitekint az uniós országokra, és egyfajta új szemszögből megvilágított gazdasági helyzetképet ad, mely mindannyiunk számára, de küldönösen a közgazdasági érdeklődési körűeknek nyújt összahasonlítást/összefoglalást. Nem útvonalat kíván kijelölni, hanem tájékozódást segítő európai térképet "rajzol" és iránytűt ad.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Az elemzés eredményeként értékelést kapunk hazánk és az EU többi tagországának makrogazdasági helyzetéről, és ezek ismeretében az ott meghatározott áfa alacsony, magas vagy optimális mértékéről.

A válaszokat befolyásoló tényezők

Az országok bemutatásához és összehasonlításához nemcsak gazdasági, hanem szociális mutatószámokat is összegyűjtöttem (infláció, export mértéke, 1 főre jutó GDP, államadósság, GDP bevételek és a munkanélküliségi ráta).

Más szemszögből is meg lehetne közelíteni az elemzést, például, ha SZJA értékeket viszonyítanánk ugyanezen attribútumokhoz. Az SZJA-val végzett összehasonlítás is megérne egy hasonlóságelemzést.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

A feladatmegoldás lépései: 1. Adatgyűjtés 2. Meta-adatbázis készítés 3. PIVOT kimutatás elkészítése, ellenőrzése 4. Vizsgált objektumok: infláció, export, munkanélküliségi ráta, 1 főre jutó GDP, GDP, államadósság, áfa 5. Adattábla előkészítése/elkészítése 6. Rangsor kialakítása, sorszám függvény létrehozása 7. COCO tábla készítése "FKERES" függvény segítségével 8. Solver beállításai 9. Solver futtatása 10. Az eredmények értelmezése

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

A COCO-matrix eredményeket összesítő táblázatból olvasható ki, hogy az adott attribútumok számaiból végzett vizsgálat alapján mely tagországban van megfelelő mértékben meghatározva az áfa és hol található eltérés, illetve az milyen irányú. A várakozás az, hogy ahol magasabbak a gazdasági eredmények, kedvezőbbek a szociális mutatók ott alacsonyabb az áfa.

A COCO-matrix elemzés becsült értékei azt mutatják, hogy az EU tagországokat optimális mértékű áfa beállítás jellemzi. A becslés alapján megállapítható, hogy a legtöbb tagországban 0.25%-0.5%-kal magasabb áfa lenne a legideálisabb. Írországban a jelenleg alkalmazott és a becsült érték egybeesik, így ő az összehasonlítás nagy nyertese. Csehországban 0.25%-kal, Dániában 1.5%-kal, Máltán 2%-kal, Svédországban pedig akár 4.25%-kal alacsonyabb áfa kerülhetne megállapításra. Ez az eredmény született a felhasznált gazdasági és szociális értékek elemzéséből. Azonban, ha a rangsor táblázatunkra is vetünk egy pillantást, akkor az is kitűnik, hogy a gazdasági versenyképesség és az áfa nagysága között nincs közvetlen kapcsolat.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

A kapott eredmények megrajzolják a 2007-es év uniós versenyképességi térképét a gazdasági mutatók, bevételek és az áfaterhek ismeretében.

Az áfa-harmonizáció a közös európai normák irányába mozog. Az áfa a közvetett adók közül a legnagyobb bevételi forrása a kormányoknak. Ez a leginkább harmonizált adóforma az EU-ban.

Az a következtetés azonban nem vonható le, hogy a versenyképesebb országokban a megállapított áfa mértéke alacsonyabb, illetve az sem, hogy a kevésbé versenyképes országokat magas áfa beállítás jellemzi.

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

Mégpontosabb jellemzést kapnánk, ha egyéb paramétereket is begyűjtenénk, és azok figyelembevételével tovább értékelnénk a most kapott eredményt.

Ilyen további attribútum lehet: - teljes foglalkoztatottság - teljes adóbevétel a GDP arányában - a személyi jövedelemadó GDP-arányos hányada - munkavállalók és munkaadók együttes, GDP-arányos tb befizetése - az áfa GDP-arányos hányada - a munkavállalót terhelő adójellegű befizetések - a munkaadót terhelő, foglalkoztatásból adódó adók és járulékok

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

nyilatkozat és kitöltési segédlet