„Szociális kiadás” változatai közötti eltérés
(→A feladat előtörténete) |
|||
| 11. sor: | 11. sor: | ||
A hasonlóságelemzéssel arra voltam kíváncsi, hogy a szociálisan érzékenyebb európai tagállamok kiadásai és bevételei összevetése során milyen összefüggést találok, milyen következtetéseket tudok levonni. A kérdés az, hogy ezekben az országokban a szociális védelem kiadási tételei mellett megfelelő mértékű - szociális juttatásokkal kapcsolatos - bevétel kerül e be az állam gépezetébe? | A hasonlóságelemzéssel arra voltam kíváncsi, hogy a szociálisan érzékenyebb európai tagállamok kiadásai és bevételei összevetése során milyen összefüggést találok, milyen következtetéseket tudok levonni. A kérdés az, hogy ezekben az országokban a szociális védelem kiadási tételei mellett megfelelő mértékű - szociális juttatásokkal kapcsolatos - bevétel kerül e be az állam gépezetébe? | ||
| + | |||
| + | == A feladat megoldásának jelenlegi helyzete és ennek értékelése == | ||
| + | Az EU 27 szociális számlájának feltérképezéséhez az Eurostat adatai, a gazdasági elemzők felmérései, valamint az írott és az elektronikus sajtóban megjelenő cikkek nyújtanak segítő kezet. Az Eurostat az európai statisztikai hivatal által összeállított szabály-rendszer szerint kéri be a tagállamok statisztikai adatait. Elképzelhető, hogy a tagállamok hazai statisztikái más kiadási tételeket is tartalmaznak, az EU statisztikai hivatala azonban a vizsgálatomban felhasznált adatok bekérésével egységesítette az adatok körét. E gondolatomat megerősíti az a tény, hogy az EU-ban nem állítottak föl a szociális rendszer elemeivel kapcsolatos egységes követelményrendszert, a tagállamok e tekintetben teljes önállóságot élveznek. | ||
| + | |||
| + | Megtudhatjuk például, hogy Európa milyen szociális gondokkal küzd, mely szociális területeken van szükség a reformok végrehajtására. | ||
| + | Napjaink Európájának legsúlyosabb gondja a vészes népességfogyás, az elöregedés és a folyamatosan növekvő munkanélküliség, így "a jó öreg kontinens" szociális hálójának legfontosabb, legégetőbb kérdését ezen problémákkal kapcsolatos kiadások jellemzik. | ||
== A KÉRDÉS-re adható válaszok == | == A KÉRDÉS-re adható válaszok == | ||
| 81. sor: | 87. sor: | ||
*Átmeneti megoldáshoz jutottam, hiszen a kombinatorikai tér nem biztos, hogy teljes, ugyanis az Eurostat az európai statisztikai hivatal által összeállított szabály-rendszer szerint kéri be a tagállamok statisztikai adatait. Elképzelhető, hogy a tagállamok hazai statisztikái más kiadási tételeket is tartalmaznak, az EU statisztikai hivatala azonban a vizsgálatomban felhasznált adatok bekérésével egységesítette az adatok körét. E gondolatomat megerősíti az a tény, hogy az EU-ban nem állítottak föl a szociális rendszer elemeivel kapcsolatos egységes követelményrendszert, a tagállamok e tekintetben teljes önállóságot élveznek. Mindezek ellenére a felhasznált adatok elegendőek voltak a vizsgálat lefolytatásához, a kiadási, valamint a bevételi oldal összevetésével reális eredményt kaptam. | *Átmeneti megoldáshoz jutottam, hiszen a kombinatorikai tér nem biztos, hogy teljes, ugyanis az Eurostat az európai statisztikai hivatal által összeállított szabály-rendszer szerint kéri be a tagállamok statisztikai adatait. Elképzelhető, hogy a tagállamok hazai statisztikái más kiadási tételeket is tartalmaznak, az EU statisztikai hivatala azonban a vizsgálatomban felhasznált adatok bekérésével egységesítette az adatok körét. E gondolatomat megerősíti az a tény, hogy az EU-ban nem állítottak föl a szociális rendszer elemeivel kapcsolatos egységes követelményrendszert, a tagállamok e tekintetben teljes önállóságot élveznek. Mindezek ellenére a felhasznált adatok elegendőek voltak a vizsgálat lefolytatásához, a kiadási, valamint a bevételi oldal összevetésével reális eredményt kaptam. | ||
| − | *Az érzékenységre vonatkozó vizsgálatommal felhívtam a figyelmet arra, hogy a szociális kiadások közül a rokkantságra kiadott tétel tűnik zajnak, azaz e tétel értékei és a szociális védelemre rendelkezésre álló összes jövedelem között nem fedezhető fel "igazi" összefüggés. | + | *Az érzékenységre vonatkozó vizsgálatommal felhívtam a figyelmet arra, hogy a szociális kiadások közül a rokkantságra kiadott tétel tűnik zajnak, azaz e tétel értékei és a szociális védelemre rendelkezésre álló összes jövedelem között nem fedezhető fel "igazi" összefüggés. Vizsgálatom eredménye tehát kimutatta és jól rávilágított Európa szociális hálójának megreformálására várt területeire. |
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]] | [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(special)]] | ||
[[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]] | [[Kategória:Hasonlóságelemzés_(classic)]] | ||
A lap 2010. június 9., 19:43-kori változata
Tartalomjegyzék
- 1 Az alkalmazás/megoldás címe
- 2 Forrásdokumentum
- 3 A feladat előtörténete
- 4 A feladat megoldásának jelenlegi helyzete és ennek értékelése
- 5 A KÉRDÉS-re adható válaszok
- 6 A KÉRDÉS által érintett célcsoportok
- 7 A KÉRDÉS megválaszolása kapcsán várható hasznosság
- 8 A válaszokat befolyásoló tényezők
- 9 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása
- 10 A vizsgált jelenségek térbeli kötődései
- 11 A vizsgált jelenség időbeli kötődései
- 12 A megoldás gyakorlati hasznosságának értékelése
- 13 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
- 14 Feltárt pontatlanságok, magyarázatok
Az alkalmazás/megoldás címe
Magyarország szociális kiadásainak vizsgálata az EU 27 összevetésében.
Forrásdokumentum
http://miau.gau.hu/oktatas/2010tavasz/efa.xls
A feladat előtörténete
A világgazdaságban megjelenő Európa mindig is fontosnak tartotta a szociális kérdéseket, és bár nincsen kialakított egységes szociálpolitikai rendszere, nagymértékben felértékelődött a közös célok megfogalmazása. Egyik legfontosabb kérdésként a munkaerő mobilitása kapott hangsúlyt, hiszen ez Európa különböző szociálpolitikai problémáinak megoldását jelentheti. A munkaerőt "befogadó" tagállamok előnyének tekinthető momentum az, hogy a finanszírozási rendszerükre pozitív hatást képesek kifejteni: a munkaerő növekedésével növekednek a szociális hálóra tervezett bevételek, miközben a csökkenő munkanélküliség hatására csökkennek a szociális kiadások. Mindez pedig kihatással lesz a tagállamok gazdasági teljesítményére is, Európa teljesítményét pedig az egyes tagállamok növekedési potenciálja fogja meghatározni.
A hasonlóságelemzéssel arra voltam kíváncsi, hogy a szociálisan érzékenyebb európai tagállamok kiadásai és bevételei összevetése során milyen összefüggést találok, milyen következtetéseket tudok levonni. A kérdés az, hogy ezekben az országokban a szociális védelem kiadási tételei mellett megfelelő mértékű - szociális juttatásokkal kapcsolatos - bevétel kerül e be az állam gépezetébe?
A feladat megoldásának jelenlegi helyzete és ennek értékelése
Az EU 27 szociális számlájának feltérképezéséhez az Eurostat adatai, a gazdasági elemzők felmérései, valamint az írott és az elektronikus sajtóban megjelenő cikkek nyújtanak segítő kezet. Az Eurostat az európai statisztikai hivatal által összeállított szabály-rendszer szerint kéri be a tagállamok statisztikai adatait. Elképzelhető, hogy a tagállamok hazai statisztikái más kiadási tételeket is tartalmaznak, az EU statisztikai hivatala azonban a vizsgálatomban felhasznált adatok bekérésével egységesítette az adatok körét. E gondolatomat megerősíti az a tény, hogy az EU-ban nem állítottak föl a szociális rendszer elemeivel kapcsolatos egységes követelményrendszert, a tagállamok e tekintetben teljes önállóságot élveznek.
Megtudhatjuk például, hogy Európa milyen szociális gondokkal küzd, mely szociális területeken van szükség a reformok végrehajtására. Napjaink Európájának legsúlyosabb gondja a vészes népességfogyás, az elöregedés és a folyamatosan növekvő munkanélküliség, így "a jó öreg kontinens" szociális hálójának legfontosabb, legégetőbb kérdését ezen problémákkal kapcsolatos kiadások jellemzik.
A KÉRDÉS-re adható válaszok
Azt akartam megtudni, hogy Magyarország – saját lehetőségeihez képest – túlköltött e szociális védelemre a legmagasabb szociális kiadást produkáló tagállamokkal szemben, valamint az is érdekelt, hogy Magyarország mennyire volt érzékeny szociálisan az EU 27-hez képest. Vizsgálatomat 2007. évre korlátoztam.
A COCO elemzés segítségével összevetettem az EU 27 tagállamainak szociális védelemre befolyt bevételeit és kiadásait, melyből megállapítottam a legmagasabb kiadást produkáló 6 tagállamot. Szociális érzékenységük (szociális kiadásaik) alapján az alábbi sorrendet kaptam:
- 1. Olaszország,
- 2. Nagy-Britannia,
- 3. Magyarország,
- 4. Lengyelország,
- 5. Lettország
- 6. Észtország.
A felsorolt tagállamok (köztük Magyarország) csak és kizárólag a rendelkezésükre álló bevételeiket költötték el szociális juttatásokra, vagyis a tagállamok szociális számlája 2007-ben egyensúlyban volt.
A KÉRDÉS által érintett célcsoportok
Kutatásom célcsoportjába szakértők, gazdasági elemzők, szociológusok tartoznak, akik a vizsgálatom eredményéből következtetéseket tudnak levonni, valamint azt az elemzéseikhez, kutatásaikhoz, döntés előkészítésekhez fel tudják használni.
A KÉRDÉS megválaszolása kapcsán várható hasznosság
Nem pusztán Magyarország tekintetében kaptam válaszokat, hiszen a kérdés megválaszolása során fény derült arra is, hogy 2007-ben melyik 6 tagállam fordított legtöbbet szociális védelemre, vagyis mely országok voltak szociálisan a legérzékenyebbek, valamint azt is kiderítettem, hogy ezek a tagállamok a lehetőségeikhez képest túlköltekeztek e, vagy takarékosabban bántak a kiadásaikkal. A vizsgálat eredménye szerint a szociálisan érzékeny országok a rendelkezésükre álló bevételeik teljes felhasználásával fedezték szociális kiadásaikat, azaz egyensúlyi helyzetet teremtettek, vagyis mellőzték a túlköltekezést.
A válaszokat befolyásoló tényezők
Feladatomat a különböző típusú szociális juttatásokra történő kiadások és a szociális védelemre fordított összes bevétel segítségével alakítottam ki:
- Betegség/egészség-gondozás,
- Rokkantság,
- Öregség,
- Hátrahagyottak,
- Család/gyermek,
- Lakhatás,
- Máshová nem sorolt társadalmi kirekesztődés,
- Szociális védelemre rendelkezésre álló összes jövedelem.
A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása
- Az objektumok (tagállamok) száma: 27
- Az attribútumok (kiadási tételek) száma: 7
- A rangsorszámok tér-mérete ezek alapján: 27^7=10460353203
A vizsgált jelenségek térbeli kötődései
Vizsgálatom elvégzéséhez szükséges adatokat az Eurostat weboldalán található, a szociális védelemre vonatkozó táblázatokból gyűjtöttem ki.
A vizsgált jelenség időbeli kötődései
Vizsgálatomat 2007. évre vonatkozóan végeztem el.
A megoldás gyakorlati hasznosságának értékelése
Az általam elkészített vizsgálat választ adhat az európai képviselőknek, hogy Magyarország milyen úton jár. Azaz következtetéseket lehet levonni hazánk munkahelyteremtő képességéről, hiszen a munkaerő oda fog áramlani, ahol munkahely van. Ahol munkahely van érték termelődik, az érték termelése pedig gazdasági növekedést, - vizsgálatom szempontjából - a szociális finanszírozási rendszer növekedését idézi elő.
Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
Szakirodalom:
Molnár Csilla Márta előadásából
Statisztikai adatok:
Eurostat-Szociális védelmi adatok
Eurostat-Szociális védelmi adatok
COCO-dokumentumcsoport:
http://miau.gau.hu/miau2009/index.php3?x=e0&string=dipo
http://miau.gau.hu/miau/132/dipo_marketing.docx
http://miau.gau.hu/miau/132/dipo_hpme.xlsx
Feltárt pontatlanságok, magyarázatok
- Átmeneti megoldáshoz jutottam, hiszen a kombinatorikai tér nem biztos, hogy teljes, ugyanis az Eurostat az európai statisztikai hivatal által összeállított szabály-rendszer szerint kéri be a tagállamok statisztikai adatait. Elképzelhető, hogy a tagállamok hazai statisztikái más kiadási tételeket is tartalmaznak, az EU statisztikai hivatala azonban a vizsgálatomban felhasznált adatok bekérésével egységesítette az adatok körét. E gondolatomat megerősíti az a tény, hogy az EU-ban nem állítottak föl a szociális rendszer elemeivel kapcsolatos egységes követelményrendszert, a tagállamok e tekintetben teljes önállóságot élveznek. Mindezek ellenére a felhasznált adatok elegendőek voltak a vizsgálat lefolytatásához, a kiadási, valamint a bevételi oldal összevetésével reális eredményt kaptam.
- Az érzékenységre vonatkozó vizsgálatommal felhívtam a figyelmet arra, hogy a szociális kiadások közül a rokkantságra kiadott tétel tűnik zajnak, azaz e tétel értékei és a szociális védelemre rendelkezésre álló összes jövedelem között nem fedezhető fel "igazi" összefüggés. Vizsgálatom eredménye tehát kimutatta és jól rávilágított Európa szociális hálójának megreformálására várt területeire.
