„Szociális kiadás” változatai közötti eltérés

A lap 2010. június 11., 07:18-kori változata

Az alkalmazás/megoldás címe

Magyarország szociális kiadásainak vizsgálata az EU 27 összevetésében.

Forrásdokumentum

http://miau.gau.hu/oktatas/2010tavasz/efa.xls

Feladatom előtörténete

A világgazdaságban megjelenő Európa mindig is fontosnak tartotta a szociális kérdéseket, és bár nincsen kialakított egységes szociálpolitikai rendszere, nagymértékben felértékelődött a közös célok megfogalmazása. Egyik legfontosabb kérdésként a munkaerő mobilitása kapott hangsúlyt, hiszen ez Európa különböző szociálpolitikai problémáinak megoldását jelentheti. A munkaerőt "befogadó" tagállamok előnyének tekinthető momentum az, hogy a finanszírozási rendszerükre pozitív hatást képesek kifejteni: a munkaerő növekedésével növekednek a szociális hálóra tervezett bevételek, miközben a csökkenő munkanélküliség hatására csökkennek a szociális kiadások. Mindez pedig kihatással lesz a tagállamok gazdasági teljesítményére is, Európa teljesítményét pedig az egyes tagállamok növekedési potenciálja fogja meghatározni.

A hasonlóságelemzéssel arra voltam kíváncsi, hogy a szociálisan legérzékenyebb európai tagállamokhoz képest Magyarország szociális hálójának egyenlege milyen képet mutat. Magyarország költségvetési helyzetének tudatában azt gondoltam, hogy hazánk szociális számláját deficit, vagyis a túlköltekezés jellemzi. Vizsgálatom elvégzésének első lépéseként összegyűjtöttem a szociális kiadások elemeire vonatkozó, valamint a szociális védelemre befolyt összes bevételt tartalmazó adatokat.

Feladatom megoldásának jelenlegi helyzete és ennek értékelése

Az EU-ban már megfogalmazódott a szociális védelmi rendszerek összehangolásának kérdése, de még szó sincsen egységes szociális biztonsági rendszer létrehozásáról. Egyenlőre a tagállamok eltérő szociális rendszereinek "összetalálkozásáról" beszélhetünk.

Az EU 27 szociális számlájának feltérképezéséhez az Eurostat adatai, a gazdasági elemzők felmérései, valamint az írott és az elektronikus sajtóban megjelenő cikkek nyújtanak segítő kezet. Az Eurostat az európai statisztikai hivatal által összeállított szabály-rendszer szerint kéri be a tagállamok statisztikai adatait, melynek célja az adatok egységesítése. Elképzelhetőnek tartom, hogy a tagállamok hazai statisztikái más kiadási tételeket is tartalmaznak. E gondolatomat megerősíti az a tény, hogy az EU-ban nem állítottak föl a szociális rendszer elemeivel kapcsolatos egységes követelményrendszert, a tagállamok e tekintetben teljes önállóságot élveznek.

A szociális kiadások összegyűjtése után már némi gyanú ébredt bennem, mivel tisztában voltam azzal, hogy napjaink Európájának legsúlyosabb gondja a vészes népességfogyás, az elöregedés és a folyamatosan növekvő munkanélküliség. A rendelkezésemre álló kiadási adatok az elöregedés-demográfiai jelenségekkel összefüggő adathalmazt, például az öregségre, betegségre stb. fordítható összegeket körvonalazta. Egyedül a rokkantságra vonatkozó elemet nem tudtam sehogyan sem elhelyezni. Álláspontom szerint a rokkantság a munkanélküliség jelenségéhez kapcsolódik. Az Eurostat a munkanélküliségre vonatkozó kiadásokat azonban nem foglalta össze, bár e jelenséget Európa egyik legsúlyosabb gondjaként említi, ráadásul az unió a szociális bevételek növelését a munkanélküliség csökkentésével irányozta elő. Ebből előzetesen azt a következtetést vontam le, hogy a kiadási adatok nem lesznek teljeskörűek, így a vizsgálatom nem fog megnyugtató eredményt nyújtani.

Feladatom elvégzését követően adható válaszok

A feladat elvégzése után megtudhatjuk, hogy melyik 6 tagállam költött a legtöbbet szociális kiadásokra, Magyarország mennyire volt érzékeny szociálisan az EU 27-hez képest, valamint azt is, hogy Magyarország erején felül költött e szociális védelemre a legmagasabb szociális kiadást produkáló tagállamokhoz képest. Vizsgálatom értelmében megtudhatjuk, hogy a szociálisan legérzékenyebb tagállamok szociális egyenlege egyensúlyi, deficites vagy szuficites állapotot mutat, azaz a kérdéses tagállamok a lehetőségeikhez képest felélték e a bevételeiket, túlköltekeztek, vagy takarékosabban bántak a kiadásaikkal.

A megoldás adatvagyonának bemutatása

• Az objektumok, azaz a tagállamok száma: 27
• Az attribútumok, vagyis szociális kiadások tételeinek száma: 7
• A rangsorszámok tér-mérete ezek alapján: 27^7=10460353203

Feladatomat a különböző típusú szociális juttatásokra történő kiadások és a szociális védelemre fordított összes bevétel segítségével alakítottam ki.

Feladatom által érintett célcsoportok

Kutatásom célcsoportját szakértők, gazdasági elemzők, szociológusok képezik, akik a vizsgálatom eredményét felhasználhatják elemzésekhez, kutatásokhoz, valamint döntések előkészítéséhez.

A válaszokat befolyásoló tényezők

• Betegség/egészség-gondozás,
• Rokkantság,
• Öregség,
• Hátrahagyottak,
• Család/gyermek,
• Lakhatás,
• Máshová nem sorolt társadalmi kirekesztődés,
• Szociális védelemre rendelkezésre álló összes jövedelem.

A vizsgált jelenségek térbeli kötődései

Vizsgálatom elvégzéséhez szükséges adatokat az Eurostat weboldalán található, a szociális védelemre vonatkozó táblázatokból gyűjtöttem ki.

A vizsgált jelenség időbeli kötődései

Vizsgálatomat 2007. évre vonatkozóan végeztem el.

Eredmény

Bár Európa szociálisan érzékeny kontinensnek számít mégis úgy gondoltam, hogy szociális kiadásaik arányában az egyes tagállamok között különbséget tudok tenni. A rangsor függvény segítségével megállapítottam a legmagasabb kiadást produkáló 6 tagállamot. Szociális érzékenységük (szociális kiadásaik) alapján az alábbi sorrendet kaptam:

• 1. Olaszország,
• 2. Nagy-Britannia,
• 3. Magyarország,
• 4. Lengyelország,
• 5. Lettország
• 6. Észtország.

A COCO-elemzés elvégzését követően, az adott attribútomok felhasználása mellett, az összesítő táblázatból azt olvastam ki, hogy az említett 6 tagállam szociális számlája egyensúlyinak mondható, mivel az említett országok csak és kizárólag a rendelkezésükre álló bevételeiket költötték el szociális juttatásokra.

A megoldás gyakorlati hasznossága

Az általam elkészített vizsgálat megkönnyíti az európai képviselők munkáját, hiszen - számítások mellőzésével - egyértelműen megállapíthatják, hogy a tagállamok szociális érzékenységük mellett milyen egyenleget mutató szociális számlával rendelkeznek. Az is egyértelműen látaható, hogy Magyarország milyen úton jár, azaz következtetéseket tudnak levonni hazánk munkahelyteremtő képességéről, hiszen a munkaerő oda fog áramlani, ahol munkahely van. Ahol munkahely van érték termelődik, az érték termelése pedig gazdasági növekedést, valamint többek között a szociális finanszírozásra fordítható bevétel növekedését idézi elő, ami változatlan kiadás mellett plusz állami jövedelmet teremt.

Felhasznált dokumentumok

Szakirodalom:

Molnár Csilla Márta előadásából

Statisztikai adatok:

Eurostat-Szociális védelmi adatok

Eurostat-Szociális védelmi adatok

COCO-dokumentumcsoport:

http://miau.gau.hu/dipo

http://miau.gau.hu/miau2009/index.php3?x=e0&string=dipo

http://miau.gau.hu/miau/132/dipo_marketing.docx

http://miau.gau.hu/miau/132/dipo_hpme.xlsx

Feltárt pontatlanságok

A kombinatorikai tér nem teljes. Ahogy már azt korábban is megfogalmaztam, az Eurostat meghatározott szabály-rendszer szerint kéri be a tagállamok statisztikai adatait, amely nem biztos, hogy megegyezik az egyes tagállamok által vezetett statisztikai elemekkel.

Vizsgálatomban a kiadási tételek közül a rokkantság tétel tűnt zajnak, a gyanúm tehát helyesnek bizonyult. Vagyis a rokkantság valóban a szociális összes bevétel egyik kiadási tétele, de nem az öregedési és demográfiai adatokkal, hanem a munkanélküliségi adatokkal van kapcsolatban.

Következtetések

Vizsgálatom tehát - a munkanélküliségre vonatkozó adatok hiányában - nem volt teljeskörű, így az országok szociális érzékenységéről, szociális számlájának egyenlegéről nem kaptam megnyugtató, a valóságot tükröző helyzetképet. Elemzésem felhasználásával az európai képviselők tehát nem tudnak hiteles döntést hozni ugyanis elképzelhető, hogy ha a vizsgálatomat kiegészítem munkanélküliségi adatokkal, akkor más eredményhez jutok.