„KEP” változatai közötti eltérés
KEP (vitalap | szerkesztései) (→Kapcsolódó, illetve konkurens megoldások, dokumentumok) |
KEP (vitalap | szerkesztései) (→Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)) |
||
34. sor: | 34. sor: | ||
=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)= | =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)= | ||
Az összes szempontot figyelembe véve megállapítható, hogy egy lakás nevezhető kiemelkedően jó vételnek a kilenc ingatlan közül, öt közülük teljesen reális áron kapható, míg három túlságosan drágán. | Az összes szempontot figyelembe véve megállapítható, hogy egy lakás nevezhető kiemelkedően jó vételnek a kilenc ingatlan közül, öt közülük teljesen reális áron kapható, míg három túlságosan drágán. | ||
− | |||
− | |||
− |
A lap 2010. június 18., 19:06-kori változata
Tartalomjegyzék
- 1 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
- 2 Forrás
- 3 A feladat előtörténete
- 4 A feladat megoldásának jelenlegi helyzete és ennek értékelése
- 5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
- 6 A feladat által érintett célcsoportok
- 7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
- 8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- 9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
- 10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
A tervezett alkalmazás/megoldás címe
Melyik a legjobb eladásra kínált ingatlan jelenleg Szombathelyen a vizsgált ingatlanok közül?
Forrás
http://miau.gau.hu/oktatas/2010tavasz/kep.xls
A feladat előtörténete
Közel tíz éve érdeklődöm az ingatlanpiac iránt. Ingatlanközvetítő és értékbecslő végzettséggel dolgoztam ingatlanközvetítő irodákban, ahol gyakorlati tapasztalatra tehettem szert az ingatlanok állapotának felmérése, értékének megállapítása tárgykörében, miközben megismerhettem az érték megállapításának alig befolyásolható tényezőjét: az emberi egyéniség tényezőt. Sajnos korábban nem ismertem – így nem használhattam – a hasonlóság-elemzésen alapuló szakértői módszereket, noha tökéletes iránymutató az ingatlanpiaci szereplőknek. A hasonlóság-elemzéssel arra voltam kíváncsi, hogy az egyik legnagyobb hazai ingatlanközvetítő cég kínálatában fellelhető szombathelyi eladásra felkínált ingatlanok kínálati ára és leíró adatai alapján mennyire reálisak az árak, és melyik ingatlan lehet a legjobb vétel. Vizsgálatom elvégzéséhez először meghatároztam az attribútumok körét, majd az ingatlanközvetítő cég honlapjáról letöltöttem a szükséges adatokat.
A feladat megoldásának jelenlegi helyzete és ennek értékelése
Alapjában véve a piaci szereplők jogos elvárása lehet, hogy az általuk megbízott közvetítő cég mind eladói mind vevői szempontból reális piaci áron próbálja meg értékesíteni a megbízás tárgyát képező ingatlant, hiszen ezért valamelyik szereplőtől (megbízott cégenként eltérő a jutalék mértéke illetve a díjfizető személye) megbízási díjat kér és kap sikeres közvetítés esetén. A valóság ennél sokkal bonyolultabb, hiszen a közvetítő elsődleges célja a megbízási díj megszerzése. Ezért amennyiben az eladó és/vagy vevő meggyőzhető – személyiségénél fogva, vagy piaci/szakmai ismereteik részleges vagy teljes hiánya miatt – úgy meg fogja próbálni a meghirdetett árat minél alacsonyabb szintre tetetni az eladóval, vagy a reálisnál magasabb árat is reálisként tálalni a vevőnek. Annak érdekében, hogy a kiválasztott ingatlanok árának realitását megállapítsam és közülük a legjobbat kiválasszam a coco módszert hívtam segítségül. Az adatokat a Duna House nevű országos ingatlanhálózat honlapjáról töltöttem le előre meghatározott – minden ingatlan esetében azonos – attribútumok alapján. Az ingatlanok hasonlóság-elemzéssel történő vizsgálata során az attribútumok iránya közül egyedül az emelet irányát „térítettem” el, tekintettel arra, hogy általában a vásárlók az alacsonyabb szinteken található lakásokat részesítik előnyben, így a magasabb szint az árat a tényleges ügyletek megkötésekor negatívan befolyásolja. Az elemzés végeredményeképpen a 3as számú lakás bizonyult a legjobb vételnek. Elemzésemben a legfontosabb attribútumnak pedig az alapterület bizonyult.
A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
Az értékelés elvégzéséhez szükséges valamennyi jellemzőt (adattal) a hivatkozott ingatlanhálózat weboldalán található információk alapján töltöttem fel a táblázatokba. A COCO inputja egy OAM, melynek sorai az objektumok (9 lakás), oszlopai pedig a választott objektumok mindegyikére érvényes értékkel rendelkező attribútumok. Az attribútumok a következőek: alapterület, állapot, emelet, épület belül, épület kívül, irányár, lift, szobaszám.
A feladat által érintett célcsoportok
Feladatom által érintett célcsoportok az ingatlan adás-vételek potenciális érintettjei.
A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
Akár eladóról, akár vevőről beszélünk az ingatlanpiacon, minden szereplőnek vannak egy adott ingatlannal kapcsolatos prioritásai, elvárásai és napjaink elhúzódó recessziós időszakában (természetesen máskor is) kiemelten számít mindenkinek az, hogy mit kap a pénzéért, miért mennyit fizet, illetve, hogy valójában azt kapja-e a pénzéért, amire számít. Táblázataim alapján a kiválasztott ingatlanok kínálati árának realitása meghatározható és a legkedvezőbb ajánlat kiválasztható. Ennek köszönhetően az érintett célcsoportok esetében növekedhet az ügyletek stabilitása.
A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
A korábban bemutatott adatvagyonnak megfelelően - az objektumok és az attribútumok megadását követően - az OAM oszlopait két logikai csoportba osztottam. Az elsőbe a magyarázó tényezők tartoznak (alapterület, állapot, emelet, épület belül, épület kívül, lift, szobaszám) míg a másodikba a magyarázandó tényező, az irányár. A magyarázandó tényező mellett olyan magyarázó tényezők kiválasztására törekedtem, melyek szakmai értékeket adnak. Lépések: 1. A feladat rövid bemutatása a célcsoport és a hasznosság ismertetésével 2. Adatok rendszerezése, adattábla elkészítése 3. Pivot táblák készítése 4. Rangsor tábla elkészítése az alapadatok kimutatása alapján 5. COCO tábla készítése SOLVER bővítmény segítségével 6. A COCO táblában található értékek alapján az egyes attribútumok értékelése 7. Az egyes lakások magyarázó attribútumait összegeztem, majd az irányárral összevetettem, így megkaptam az egyes lakások irányáraival kapcsolatban, hogy normál áron hirdetik, drágán, vagy mint az a 3. lakás esetében látható, áron alul kínálják.
Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
A Módszerben 7. pont alatt bemutatott metódussal azonnal megállapítható, hogy a vizsgált ingatlanok közül melyik ára reális, melyiket éri meg megvásárolni. Ha nincs különbség (vagy csak minimális) az irányár és a számolt ár között, abban az esetben az ingatlan ára normál piaci árnak tekinthető. Amennyiben a számolt ár magasabb mint az irányár, úgy a lakás áron alul van a piacon, míg amikor az irányár magasabb a számolt árnál, a lakás túl drágán került meghirdetésre.
Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
Az összes szempontot figyelembe véve megállapítható, hogy egy lakás nevezhető kiemelkedően jó vételnek a kilenc ingatlan közül, öt közülük teljesen reális áron kapható, míg három túlságosan drágán.