„Szociális kiadás” változatai közötti eltérés
a (Magyarország szociális kiadásai lapot átneveztem Szociális kiadás névre) |
(→Feladatom előtörténete) |
||
| 10. sor: | 10. sor: | ||
== Feladatom előtörténete == | == Feladatom előtörténete == | ||
| − | A szociális kockázatok csökkentése, a nagyobb szociális kohézió megteremtése, valamint a szegénység elleni harc | + | A szociális kockázatok csökkentése, a nagyobb szociális kohézió megteremtése, valamint a szegénység elleni harc hívta életre a szociális hálót. Célja nem más, mint a munkahelyek létrehozása, a teljesítmény növekedés ösztönzése és a szociális-regionális különbségek kezelése. Ez így nagyon szépen hangzik, de ne felejtsük el e kérdés kapcsán felmerülő befolyásoló tényezőt: a politikusok érdekeltségeit. |
| − | |||
| − | + | Szociális érzékenységem, valamint a téma iránti érdeklődésem folytán választottam az uniós tagállamok szociális helyzetének vizsgálatát. | |
| − | A | + | A hasonlóság-elemzéssel arra voltam kíváncsi, hogy az EU 27 szociális kiadásra és bevételre vonatkozó adatai és az országok szociális egyenlege alapján melyik ország helyzetét tekinthetjük fenntarthatónak? |
| − | + | ||
| + | Vizsgálatom első lépéseként összegyűjtöttem az EU 27 szociális kiadások elemeire, valamint a szociális védelemre befolyt összes bevételre vonatkozó adatot. | ||
== Feladatom megoldásának jelenlegi helyzete és ennek értékelése == | == Feladatom megoldásának jelenlegi helyzete és ennek értékelése == | ||
A lap 2010. június 27., 19:50-kori változata
Tartalomjegyzék
- 1 Az alkalmazás/megoldás címe
- 2 Forrásdokumentum
- 3 Feladatom előtörténete
- 4 Feladatom megoldásának jelenlegi helyzete és ennek értékelése
- 5 A megoldás adatvagyonának bemutatása
- 6 Feladatom által érintett célcsoportok
- 7 A válaszokat befolyásoló tényezők
- 8 A vizsgált jelenségek térbeli kötődései
- 9 A vizsgált jelenség időbeli kötődései
- 10 Eredmény
- 11 A megoldás gyakorlati hasznossága
- 12 Felhasznált dokumentumok
Az alkalmazás/megoldás címe
A legtöbb szociális kiadással rendelkező hat tagállam közül melyik ország szociális helyzetét tekinthetjük fenntarthatónak?
Forrásdokumentum
http://miau.gau.hu/oktatas/2010tavasz/efa2.xls
(http://miau.gau.hu/oktatas/2010tavasz/efa.xls)
Feladatom előtörténete
A szociális kockázatok csökkentése, a nagyobb szociális kohézió megteremtése, valamint a szegénység elleni harc hívta életre a szociális hálót. Célja nem más, mint a munkahelyek létrehozása, a teljesítmény növekedés ösztönzése és a szociális-regionális különbségek kezelése. Ez így nagyon szépen hangzik, de ne felejtsük el e kérdés kapcsán felmerülő befolyásoló tényezőt: a politikusok érdekeltségeit.
Szociális érzékenységem, valamint a téma iránti érdeklődésem folytán választottam az uniós tagállamok szociális helyzetének vizsgálatát.
A hasonlóság-elemzéssel arra voltam kíváncsi, hogy az EU 27 szociális kiadásra és bevételre vonatkozó adatai és az országok szociális egyenlege alapján melyik ország helyzetét tekinthetjük fenntarthatónak?
Vizsgálatom első lépéseként összegyűjtöttem az EU 27 szociális kiadások elemeire, valamint a szociális védelemre befolyt összes bevételre vonatkozó adatot.
Feladatom megoldásának jelenlegi helyzete és ennek értékelése
Az EU 27 szociális számlájának feltérképezéséhez az Eurostat adatai, a gazdasági elemzők felmérései, valamint az írott és az elektronikus sajtóban megjelenő cikkek nyújtanak segítő kezet. Európa szociális védelmének elősegítésére és a gazdasági-szociális kohézió erősítésére tett intézkedések eredményeinek követését szolgálja az ESSPROS, ami a szociális védelem integrált európai statisztikai rendszerét jelenti. Az ESSPROS átfogó információkat nyújt a társadalmi juttatásokról, azok finanszírozásáról, valamint a szociális védelem egységes értelmezését szolgálja. Az Eurostat ennek szellemében foglalta össze a szociális kiadások tételeit, melyet a válaszokat befolyásoló tényezők részben tételesen felsoroltam.
A szociális számlák egyenlegének feltérképezésével nem fogok különösebb összefüggésre bukkanni, a feladat megoldása pusztán egyfajta kimutatáshoz fog engem elvezetni.
A best practice azt mondja, hogy magas szociális bevétel azokban a tagállamokban realizálható, ahol magas a foglalkoztatottság, mivel főszabályként a szociális bevételek munkavégzéshez és járulékfizetéshez kapcsolódnak, a szociális bevételek kisebb hányada pedig a költségvetési támogatásból adódik. A szociális ellátáshoz való jogot (öregség, rokkantság, árvaság stb.) a társadalombiztosítással és a szociális intézményrendszerrel valósítja meg az állam. A szociális juttatásokat kizárólag azok vehetik igénybe, akik a munkavégzésükkel összefüggésben adót és járulékokat fizetnek. Fontos momentum, hogy az állami kötelezettség mellett megjelenik az egyéni felelősség kérdése is: az öngondoskodás követelménye.
Hasonlóságelemzésemmel tehát kísérletet teszek annak bizonyítására, hogy a figyelembe vett attribútumok közül a munkanélküliségre és a rokkantságra vonatkozó adatok fogják meghatározni a szociális védelemre fordítható összes bevételt, hiszen ahol kevesebbet költenek a munkanélküliségre és a rokkantságra ott feltételezhető a magasabb foglalkoztatottsági ráta.
A megoldás adatvagyonának bemutatása
- Az objektumok, azaz a tagállamok száma: 27
- Az attribútumok, vagyis szociális kiadások tételeinek száma: 8
- A rangsorszámok tér-mérete ezek alapján: 27^8=282429536481
Feladatomat a különböző típusú szociális juttatásokra történő kiadások és a szociális védelemre fordított összes bevétel segítségével alakítottam ki.
Feladatom által érintett célcsoportok
Vizsgálatom az EU 27 szociális számlájának egyenlege kapcsán összehasonlítást nyújt a gazdasági elemzőknek, szociológusoknak, szakértőknek, ami a szakemberek számára egyfajta iránytűként, útmutatóként szolgál.
A válaszokat befolyásoló tényezők
- Betegség/egészség-gondozás,
- Rokkantság,
- Öregség,
- Hátrahagyottak,
- Család/gyermek,
- Lakhatás,
- Máshová nem sorolt társadalmi kirekesztődés,
- Munkanélküliség,
- Szociális védelemre rendelkezésre álló összes jövedelem.
A vizsgált jelenségek térbeli kötődései
Vizsgálatom elvégzéséhez szükséges adatokat az Eurostat weboldalán található, a szociális védelemre vonatkozó táblázatokból gyűjtöttem ki.
A vizsgált jelenség időbeli kötődései
Vizsgálatomat 2007. évre vonatkozóan végeztem el.
Eredmény
Bár Európa szociálisan érzékeny kontinensnek számít mégis úgy gondoltam, hogy szociális kiadásaik arányában az egyes tagállamok között különbséget tudok tenni. A rangsor függvény segítségével megállapítottam a legmagasabb kiadást produkáló 6 tagállamot. Szociális érzékenységük (szociális kiadásaik) alapján az alábbi sorrendet kaptam:
- 1. Olaszország,
- 2. Nagy-Britannia,
- 3. Észtország,
- 4. Lengyelország,
- 5. Magyarország
- 6. Lettország.
A COCO-elemzés elvégzését követően, az adott attribútumok felhasználása mellett, az összesítő táblázatból azt olvastam ki, hogy az említett 6 tagállam közül Olaszország, Nagy-Britannia, Lengyelország és Magyarország szociális számlája egyensúlyinak mondható, mivel az említett országok csak és kizárólag a rendelkezésükre álló bevételeiket költötték el szociális juttatásokra. Észtország szociális számlája azonban deficites, azaz a rendelkezésére álló jövedelemből többet költött a védelmi rendszerre, míg Lettország szociális számlája szufficites, vagyis a szociális kiadásokra rendelkezésre álló jövedelmét nem költötte el teljes egészében.
Vizsgálatomat az EU 27 tagállamaira is el tudom végezni, ezáltal könnyedén össze tudom hasonlítani az európai tagállamok szociális számlái egyenlegének helyzetét.
A megoldás gyakorlati hasznossága
Az általam elkészített vizsgálat megkönnyíti a szociális és foglalkoztatáspolitikai eu biztos munkáját, hiszen - számítások mellőzésével - egyértelműen megállapíthatja, hogy a tagállamok szociális érzékenységük mellett milyen egyenleget mutató szociális számlával rendelkeznek.
Azt feltételeztem, hogy ahol kevesebbet költenek munkanélküliségre és rokkantságra, ott magasabb a foglalkoztatottsági ráta. Abból indultam ki, hogy a szociális összbevétel a munkavégzéssel és járulékfizetéssel függ össze. Arra gondoltam, hogy ebből átfogó képet kaphatok az EU 27 munkahelyteremtő képességéről, hiszen a munkaerő oda fog áramlani, ahol munkahely van. Ahol munkahely van érték termelődik, az érték termelése pedig gazdasági növekedést, valamint többek között a szociális finanszírozásra fordítható bevétel növekedését idézi elő, ami változatlan kiadás mellett plusz állami jövedelmet teremt.
Az érzékenység vizsgálat elvégzését követően azonban arra a megállapításra jutottam, hogy az általam kiemelt két szociális kiadási tétel nem határozza meg szorosan az összbevétel alakulását, a vizsgálat pusztán arról ad információt, hogy milyen arányban költenek a tagállamok az egyes szociális problémákra.
Ahhoz, hogy az egyes tagállamok munkahelyteremtő képességéről reális képet kaphassak - ezzel is segítve az eu biztos munkáját - a szociális kiadás és bevétel adatai mellett a versenyképességi és foglalkoztatáspolitikai adatokra is szükségem van.
Felhasznált dokumentumok
Szakirodalom:
Molnár Csilla Márta előadásából
Statisztikai adatok:
Eurostat-Szociális védelmi adatok
Eurostat-Szociális védelmi adatok
COCO-dokumentumcsoport:
http://miau.gau.hu/miau2009/index.php3?x=e0&string=dipo
