„Szociális kiadás” változatai közötti eltérés

A lap 2010. június 27., 22:16-kori változata

Az alkalmazás/megoldás címe

A legtöbb szociális kiadással rendelkező hat tagállam közül melyik ország szociális helyzetét tekinthetjük fenntarthatónak?

Forrásdokumentum

http://miau.gau.hu/oktatas/2010tavasz/efa2.xls

(http://miau.gau.hu/oktatas/2010tavasz/efa.xls)

Feladatom előtörténete

A szociális kockázatok csökkentése, a nagyobb szociális kohézió megteremtése, valamint a szegénység elleni harc hívta életre a szociális hálót. Célja nem más, mint a munkahelyek létrehozása, a teljesítmény növekedés ösztönzése és a szociális-regionális különbségek kezelése. Ez így nagyon szépen hangzik, de ne felejtsük el e kérdés kapcsán felmerülő befolyásoló tényezőt: a politikusok érdekeltségeit.

Szociális érzékenységem, valamint a téma iránti érdeklődésem folytán választottam az uniós tagállamok szociális helyzetének vizsgálatát.

A hasonlóság-elemzéssel arra voltam kíváncsi, hogy az EU 27 szociális kiadásra és bevételre vonatkozó adatai és az országok szociális egyenlege alapján melyik 6 tagállam a szociálisan legérzékenyebb, illetve ezek közül mely ország(ok) szociális számlájának helyzetét tekinthetjük fenntarthatónak?

Vizsgálatom első lépéseként összegyűjtöttem az EU 27 szociális kiadások elemeire, valamint a szociális védelemre befolyt összes bevételre vonatkozó adatot.

Feladatom megoldásának jelenlegi helyzete és ennek értékelése

Azt gondolom, hogy az egyes tagállamok állampolgárai részéről jogos elvárás az, hogy a társadalom legégetőbb kérdéseiben próbáljanak segítő kezet nyújtani a politikusok, akiknek nagy felelősségük van abban, hogy az országuk szociális számláját fenntartható állapotban tartsák. A fenntarthatóság fontos feltétele a megfelelő gazdaságpolitika is, enélkül az állam nem jut elegendő szociális bevételhez, egyre kevesebb összeget tud szociális kiadásokra fordítani, ami komoly feszültségeket teremt, hiszen a felelőtlenül cselekvő kormányzat egyre nagyobb szegénységbe taszítja az ország állampolgárainak tömegét. Ennek elkerülése érdekében fontos lenne, hogy az egyes tagállamokban megválasztott kormányzat érdekektől mentesen végezze a munkáját.

Napjaink legégetőbb társadalmi problémái a szegénységhez kapcsolódnak:

• a foglalkoztatásból kívül-rekedtek,
• a lakhatásukban veszélyeztetettek,
• a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek,
• a szociális vagy egészségi állapotuk miatt segítségre szoruló időskorúak,
• a mentálhigiénés támogatásra szoruló személyek,
• a tartósan egészségkárosodottak és a fogyatékossággal élők segítése.

• 1. Tekintve, hogy a szociális juttatások között a szociális összbevételt meghatározó egyéb kiadási tételek is szerepelnek, elhatároztam, hogy egy egyszerű számítást fogok végezni annak érdekében, hogy megoldást találjak a vizsgálatomban feltett kérdésemre. A saját elképzelésem szerint minden objektum minden egyes tulajdonságához, a későbbi attribútumokhoz helyezést rendeltem. Vagyis azt gondoltam, hogy a „Hátrahagyottak”, a „Lakhatás”, az „Öregség”, a „Rokkantság”, a „Munkanélküliség”, valamint a „Máshová nem sorolt társadalmi kirekesztődés” tételeknél a minél kevesebb, annál jobb elve érvényesül, hiszen ezen kiadási tételek a szegénységhez kapcsolódó kiadások. Álláspontom szerint a „Betegség/egészség gondozás” és a „Család/gyermek” tételeknél az a jó, ha magasabb kiadással számolunk, hiszen ezek a tételek az állampolgárok egészségét, munkaképességét, valamint a társadalom újratermelődését elősegítő szociális kiadási tételek.

Készítettem egy rangsor táblázatot, ahol a legtöbb "rossz" helyezést, vagyis a legnagyobb pontszámmal rendelkező tagállamot választottam ki, így jutottam el az alábbi sorrendhez:

• 1. Olaszország,
• 2. Nagy-Britannia,
• 3. Észtország,
• 4. Lengyelország,
• 5. Magyarország
• 6. Lettország.

• 2. A rendelkezésemre álló attribútumok közül a munkanélküliségre vonatkozó kiadási tételt tartom a legfontosabbnak. Álláspontom szerint ugyanis ahol alacsony a munkanélküliségre történő kiadás, ott magas a foglalkoztatottság, azaz magas a szociális összbevétel, hiszen főszabályként a szociális bevételek munkavégzéshez és járulékfizetéshez kapcsolódnak, kisebb hányadban a költségvetés ad támogatást. Azt gondolom, hogy ahol magas a foglalkoztatottság, ott kevesebbet kell költeni a szegénységből adódó szociális juttatásokra. E kitételem alapján az általam vizsgált országok közül, az említett logika alapján az alábbi sorrendet kaptam.

• 1.Észtország, ahol a GDP 1,2%-kát költik munkanélküliségre,
• 2.Olaszország, ahol a GDP 1,8%-kát költik munkanélküliségre,
• 3.Nagy-Britannia, ahol a GDP 2,1%-kát költik munkanélküliségre,
• 4.Lengyelország, ahol a GDP 2,2%-kát költik munkanélküliségre,
• 5.Lettország, ahol a GDP 3,3%-kát költik munkanélküliségre,
• 6.Magyarország, ahol a GDP 3,4%-kát költik munkanélküliségre.

Előzetesen, elemzési módszer nélkül azt gondolom, hogy Észtország, Olaszország és Nagy-Britannia szociális számlája egyensúlyi állapotban van, míg Lengyelország, Lettország és Magyarország egyenlege valószínűleg inkább deficitesnek mondható, ami hosszú távon nem mélyíthető.

A megoldás adatvagyonának bemutatása

• Az objektumok, azaz a tagállamok száma: 27
• Az attribútumok, vagyis szociális kiadások tételeinek száma: 8
• A rangsorszámok tér-mérete ezek alapján: 27^8=282429536481

Feladatomat a különböző típusú szociális juttatásokra történő kiadások és a szociális védelemre fordított összes bevétel segítségével alakítottam ki.

A válaszokat befolyásoló tényezők

Európa szociális védelmének elősegítésére és a gazdasági-szociális kohézió erősítésére tett intézkedések eredményeinek követését szolgálja az ESSPROS, ami a szociális védelem integrált európai statisztikai rendszerét jelenti. Az ESSPROS átfogó információkat nyújt a társadalmi juttatásokról, azok finanszírozásáról, valamint a szociális védelem egységes értelmezését szolgálja. Az Eurostat ennek szellemében foglalta össze a szociális kiadások tételeit.

• Betegség/egészség-gondozás,
• Rokkantság,
• Öregség,
• Hátrahagyottak,
• Család/gyermek,
• Lakhatás,
• Máshová nem sorolt társadalmi kirekesztődés,
• Munkanélküliség,
• Szociális védelemre rendelkezésre álló összes jövedelem.

Feladatom által érintett célcsoportok

Feladatom szélesebb rétegeket szólít meg. Információval szolgálhat a gazdasági szakembereknek, szakértőknek, az EU szociális és munkaügyi biztosának, de a gazdaságpolitika iránt érdeklődőknek is.

A vizsgált jelenségek térbeli kötődései

Vizsgálatom elvégzéséhez szükséges adatokat az Eurostat weboldalán található, a szociális védelemre vonatkozó táblázatokból gyűjtöttem ki.

A vizsgált jelenség időbeli kötődései

Vizsgálatomat 2007. évre vonatkozóan végeztem el.

A megoldás gyakorlati hasznossága

Munkámmal a tagállamok szociális számláinak egyenlege egyszerűen meghatározható és ebből megállapítható, hogy az egyes tagállamok szociális kiadásai milyen irányba, milyen mértékben térnek el, vagyis a tagállamok szociális számláinak fenntarthatóságáról kaphatunk összefoglaló képet. Az eredményből szociológiai következtetéseket is le lehet vonni, így munkám nemcsak a gazdasági szakembereknek, a gazdaságpolitika iránt érdeklődőknek nyújt iránymutatást, a szociológusok számára is hasznos információt nyújt.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

Annak érdekében, hogy választ kaphassak a vizsgálat tárgyát képező kérdésre a COCO elemzést hívtam segítségül. Első lépésben meghatároztam az objektumokat, az attribútumokat és a magyarázandó tényezőt. A szociálisan legérzékenyebb 6 tagállam hasonlóság-elemzése során az attribútumok iránya közül egyedül a munkanélküliség irányát "térítettem" el, mivel vizsgálatomban e kiadási tételt a szociális számla meghatározó elemeként határoztam meg. Lépések: 1. A feladat rövid bemutatása 2. Adatok rendszerezése, adattábla elkészítése 3. Pivot tábla elkészítése 4. Rangsor tábla elkészítése az alapadatok alapján 5. COCO tábla elkészítése a SOLVER futtatásával 6. A COCO táblában található értékek értékelése 7. A tagállamok magyarázó attribútumait összegeztem, majd összevetettem a rendelkezésemre álló szociális összbevétel adattal. Ennek segítségével megkaptam, hogy a szociálisan legérzékenyebb 6 tagállam szociális számlájának egyenlege egyensúlyi, deficites vagy szuficites állapotot mutat e.

Eredmény

Bár Európa szociálisan érzékeny kontinensnek számít mégis úgy gondoltam, hogy szociális kiadásaik arányában az egyes tagállamok között különbséget tudok tenni. Vizsgálatommal szociális érzékenységük (szociális kiadásaik) alapján az alábbi sorrendet kaptam:

• 1. Olaszország,
• 2. Nagy-Britannia,
• 3. Észtország,
• 4. Lengyelország,
• 5. Magyarország
• 6. Lettország.

A COCO-elemzés elvégzését követően, az adott attribútumok felhasználása mellett, az összesítő táblázatból azt olvastam ki, hogy az említett 6 tagállam közül Olaszország, Nagy-Britannia, Lengyelország és Magyarország szociális számlája egyensúlyinak mondható, mivel az említett országok csak és kizárólag a rendelkezésükre álló bevételeiket költötték el szociális juttatásokra. Észtország szociális számlája azonban deficites, azaz a rendelkezésére álló jövedelméből többet költött a védelmi rendszerre, míg Lettország szociális számlája szuficites, vagyis a szociális kiadásokra rendelkezésre álló jövedelmét nem költötte el teljes egészében.

Vizsgálatomat az EU 27 tagállamaira is el tudom végezni, ezáltal könnyedén össze tudom hasonlítani az európai tagállamok szociális számlái egyenlegének helyzetét.

Következtetés

A rendelkezésemre álló adatokat figyelembe véve megállapítottam, hogy a vizsgált 6 tagállamból négy tagállam rendelkezik egyensúlyi állapotban lévő szociális számlával, míg 1 tagállam deficites és 1 másik tagállam pedig szuficites egyenleget realizálhat.

Nagy-Britannia hosszú távon is fenntartható szociális számlát tudhat magáénak, hiszen szociális számlájának egyenlege egyensúlyi és az eltérés pozitív irányba mutat.

Ha a másik három egyensúlyi szociális számlával rendelkező ország is el kívánja érni a hosszú távon fenntartható állapotot, akkor figyelnie kell arra, hogy kiadásait a rendelkezésére álló összbevételből oldja meg. A deficitet mutató Észtország -12%-os eltérése még nem mondható súlyosnak, inkább átlagosnak gondolnám. Hosszú távon azonban vigyáznia kell arra, hogy az eltérést nem mélyítheti. Álláspontom szerint a szuficitet mutató Lettország +3%-os eltérése is inkább az átlagos jelzőt kaphatja meg.

Vita

Érdekesnek találtam, hogy vizsgálatommal a szociálisan legérzékenyebb országok között találtam meg Nagy-Britanniát, ráadásul az előkelő 2. helyet foglalta el. Én azt gondoltam és azt is olvastam, hogy az angolszász rendszer nem a szociális érzékenységéről híres, így mindenképpen meglepett az eredmény.

Jól látszik, hogy szemben a feladat megoldás jelenlegi helyzete részben leírt lehetséges kiértékelési metódusok eredményeivel, a COCO módszerének alkalmazásával részben más eredményhez jutottam, mint amire számítottam.

Bár a vizsgálat előtt Nagy-Britanniát és Olaszországot az egyensúlyi szociális számlával rendelkező országok közé soroltam nem tudtam megmondani, hogy melyik ország számlája mutat fenntartható állapotot. Ezt csak és kizárólag a COCO szakértői módszer használatával tudtam feltárni.

Felhasznált dokumentumok

Statisztikai adatok:

Eurostat-Szociális védelmi adatok

Eurostat-Szociális védelmi adatok

COCO-dokumentumcsoport:

http://miau.gau.hu/dipo

http://miau.gau.hu/miau2009/index.php3?x=e0&string=dipo

http://miau.gau.hu/miau/132/dipo_marketing.docx

http://miau.gau.hu/miau/132/dipo_hpme.xlsx