A lap 2010. november 22., 17:29-kori változata

Forrás

XLSX

Manapság nagyon divatos, hogy a bankok különböző fantázia névvel illetik számlacsomagjaikat. Az egyik bankszámlacsomag több, a másik kevesebb szolgáltatást foglal magában. Jelen esetben én, csak is kizárólag a "standard" bankszámlcsomagokat vettem figyelembe, amelyek minden banknál megtalálhatóak. A "standard" bankszámlacsomagok árát tekintve magasabbak, hiszen lényegét tekinte minden szolgáltatást tartalmaznak, mint például az alacsonyabb díjú bankszámlacsomagok. Tartalmaz például széfszolgáltatás ellenben a többivel. Forrásként a bankok internetes portálját használtam, melyben megtalálhatóak voltak a "standard" bankszámlacsomagok kondíciói.

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Az általam vizsgált nyolc hazai bank valós illetve becsült piaci részesedéseinek vizsgálata.

A feladat előtörténete

Feladatomban arra keresem a választ, hogy van -e hasonlóság az általam megbecsült piaci részesedések illetve az elemzési modul adta piaci részesedések között.

A következő magyarországi pénzintézetek "standard" bankszámla csomagjait elemeztem:

• Budapest Bank Nyrt.
• CIB Bank Zrt.
• Citibank Zrt.
• Erste Bank Zrt
• K&H Bank Nyrt.
• OTP Bank Nyrt.
• Raiffeisen Bank Zrt.
• UniCredit Bank Zrt.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

A 2010- es novemberi adatok alapján jelenleg Magyarországon 532.418* kis-és középvállalkozás működik, és létszámuk egyre csak növekedik.Folyamatosan jelennek meg a piacon az újabbnál-újabb családi vagy egyéni vállalkozások, akiknek -a törvény értelmében- kötelesek pénzforgalmi bankszámlát nyitni valamelyik hazai pénzintézetnél.

Feladatomban 8 vezető hazai pénzintézetet hasonlítok össze a 14 attríbútum és a hozzájuk tartozó piaci lefedettségek alapján. Arra voltam kíváncsi, milyen szempontok alapján döntenek a bankszámlanyitás előtt álló vállalkozók-vállalkozások. Kíváncsi voltam, hogy a piaci lefedettségekhez képes, jól vannak -e beállítva a költségek.

A jelenlegi helyzetet tekintve megoszlik a vélemény, hogy ki milyen szempont alapján választ magának bankot. Van aki hallomásból, van aki pedig földrajzilag indokolta a bankválasztást, mert éppen lakhelyéhez közel esik a bankfiók. A megkérdezettek között volt olyan is akit szimplán a tanácsadó kedvessége ragadott meg és nyitott bankszámlát. És nem feledkezzünk meg azokról a számlanyitás előtt álló ügyfelekrők akik bankfiókról-bankfiókba járnak és összegyűjtik a számukra hasznos információkat a kondíciós listákból, ami természetesen időigényes.

A célom pedig az: hogy időt, pénzt és energiát spóroljunk. Ekkor jött a felismerés, hogy megfelelő rendszerek segítségével, akár ki is számíthatnám, hogy melyik banknál érdemes pénzforgalmi számlát nyitni. Természetesen azt sem szabad figyelmen kivűl hagynunk, hogy mit tennénk olyan esetben ha nem létezne ilyen segédeszköz a számunkra. Mi lenne a legjobb megoldás? Valószínűleg átrendeződne a piaci szegmens szerkezete, hiszen lehet, hogy hallomásból, tapasztalatból, választunk fiókot,vagy csak egyszerűen a megérzéseinkre hagyatkoznánk, ha bankválasztás elé kerülünk. A számítások nélkül előfordulhat, hogy nem kapunk választ a kérdéseinkre, nem merülnek fel további fontossági szempontok bennnünk, de az is lehet, hogy teljesen eltérít bennünket az eredeti irányunkból.

Ha nem lett volna alkalmam megismerni az órán alkalmazott rendszereket, akkor én a következő tulajdonságok figyelembevételével választanék magamnak bankot:

• Számlanyitási díj (egyszeri)
• Számlavezetési díj
• Átutalás Interneten (minimum)
• Pénztári befizetés (minimum)
• Bankkártya éves díja (MasterCard esetén)
• Készpénzfelvét bankkártyával (minimum)
• Számlazárási díj
  

Személy szerint a K&H Bankot választanám mert ott a legkevesebb az interneten való átutalás minimum költsége, és hogy mivel rengeteg tranzakcióm van amit interneten intézek, ez látszik a legmegfelelőbbnek. Tehát a sok központú értékelést, nálam most felváltja az egyetlen komponens alapján kialakított rangsorolás.

Ezzel a feladattal szeretném a vállalkozások döntését elősegíteni, hiszen az alábbi számítási és összehasonlítási módszerrel akár kedvezőbb "ítélethozatal" születne számukra.

• Forrás:www.ksh.hu

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

A bankok kondíciós listáihoz az alábbi internetes oldalakon fértem hozzá.

• www.budapestbank.hu
• www.cib.hu
• www.citibank.hu
• www.erste.hu
• www.khbank.hu
• www.otp.hu
• www.raiffeisen.hu
• www.unicreditbank.hu

Objektumok (sorok)

A következő objektumokat (sorokat) vizsgáltam:

• Budapest Bank Nyrt.
• CIB Bank Zrt.
• Citibank Zrt.
• Erste Bank Zrt.
• K&H Bank Nyrt.
• OTP Bank Nyrt.
• Raiffeisen Bank Zrt.
• UniCredit Bank Zrt.

Attribútumok (X, Y oszlopok)

A következő attribútumok kerültek vizsgálat alá, amelyek magyar forintban értendők:

• Számlanyitási díj (egyszeri)
• Számlavezetési díj
• Átutalás formanyomtatványon (minimum)
• Átutalás Interneten (minimum)
• VIBER utalás (minimum)
• SEPA utalás formanyomtatványon (minimum)
• SEPA utalás Interneten (minimum)
• Pénztári befizetés (minimum)
• Pénztári kifizetés (minimum)
• Széfszolgáltatás (havonta)
• Postafiók szolgáltatás (havonta)
• Bankkártya éves díja (MasterCard esetén)
• Készpénzfelvét bankkártyával (minimum)
• Számlazárási díj

A feladat által érintett célcsoportok

Azok a kezdő vagy meglévő hazai vállalkozások, akik pénzforgalmi számlát szeretnének nyitni, illetve ha nincsenek megelégedve a jelenlegi bankuk által kínált kondíciókkal.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Azt vizsgálom, hogy a COCO modellhez képest a bankok kondíciói és azok piaci lefedettségei arányban állnak -e egymással. Kíváncsi voltam, hogy a COCO számítása mit mutat. Az a célom, hogy a COCO számításai után segítsem a számlanyitás előtt álló vállalkozókat és hogy számukra irányt mutassak egy objektívabb döntéshozatalban. Kíváncsi vagyok, hogy a megbecsült piaci lefedettségekhez képest a COCO arányosan, alul, vagy esetleg felül árazza -e be a költségeket, amelyet egyfajta "rangsornak" is mondhatunk. A piaci lefedettségeket körübelülre határoztuk meg a tanár úrral az órán.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

Az elemzés lépései:

• Az alapadatok kigyűjtése a kondíciós listákból, és ezek Excel táblázatba való rögzítése
• A Primer adattábla elkészítése, adatokkal való feltöltése és Y megállapítása
• Rangsorolás készítése az attribútumok alapján, illetve rangsor függvény alkalmazása
• Solver alkalmazása
• A segédtábla elkészítése a további lépésekhez
• A lépcsős táblázat készítése
• A COCO futtatása
• A kapott eredmények kiértékelése és vizsgálata

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Az eredeti célom az volt, hogy a költségekre levetítve végezzem el a feladatot, de ez sajnos nem hozott érdemi eredményt. Ezért volt szükség, hogy meghatározzuk az egyes bankok piaci lefedettségét, így pedig sikerült elvégeznem a számításokat és kiértékeléseket.

A COCO többszöri lefuttatása után a következő eredményeknek lehetünk szemtanúi az Excel táblázatban. A sorokban továbbra is az objektumokat láthatjuk, ami a bank nevét jelzi, az oszlopokban pedig az attríbútumokat láthatjuk. A kezdeti 14 attríbútum helyett 9 utána 8 majd a végén csak 4 attríbútumot látunk. Ez azért van, mert 10 esetben lett az eredmény 0, ez pedig azt jelenti, hogy nem befolyásol minket a feladat elvégzésében, azaz nem járul hozzá a célfüggvény az "ítélethozatal-ban".

Akkor lássuk, hogy mit mutat számunkra a táblázat:

• az Y mutatja meg a piaci lefedettséget
• az Y(*)(A5) mutatja meg, hogy mennyi %-t fedhet le a piacon a számítások után
• az Y-Y(*) megmutatja, hogy mennyi az előző kettő között az eltérés
• a delta/Y pedig az eltérés %-a

Az egyes COCO megoldásokat (Y* becsült számai) a tényadatok fényében többféleképpen értékelhetjük. Az eredeti piaci lefedettséghez közeli 1. eset: a COCO modell szempontjából egyfajta optimális esetnek tekinthető, vagy attól kevésbé ami a 2. eset: a modell becsléséhez közelítő értéken fedik le a piacot, vagy attól nagymértékben eltérő eredmények ami a 3. eset: a tényadat és a modell által becsült adat olyan nagymértékben eltérőek, hogy ez mindenképpen valamilyen rendkívüli esetet jelent, és ez további következtetésekre ad okot, illetve újabb vizsgálatot igényelhet.

Az O(3) azaz a Citibank piaci lefedettsége 5% illetve a Y(*)(A5) pedig 4,7% Ez az jelenti, hogy a CitiBank áll az élen, hiszen az előző adatok különbsége 0,3%, illetve delta/Y pedig 6%-os eltérést mutat. Az O(7) Raiffeisen Bank és O(8) UniCredit Bank esetében az eredmények azonosak. Tehát mindkét esetben 10%-os a piaci lefedettség és minkét esetben csak 9,3%-os a becslés. Az eltérés 7%-os. Relatíve a középmezőben van az O(1) ami a Budapest Bank, hiszen itt a valós piaci lefedettség 15%-os de a Y(*)(A5) 11,7%. Tehát 3,3%-kal kevesebb mint a valós piaci lefedettség. Az eltérés 22%-os.

Akkor most nézzük meg, hogy melyek azok amelyeknek nagyon eltérnek a valóságtól.

Az O(4)amely az Erste Bank 10%-os a valós piaci lefedettsége, de a becslés szerint 11,7%-os. Az eltérés -17%. Az O(2)amely a CIB Bank láthatjuk, hogy a valós piaci lefedettség 10%-os, de a becslés viszont 16,4%-t mutat. Ez azt jelenti, hogy 6,4%-kal többre becsüli a lefedettséget, még ennyivel szerezhet több ügyfelet. Az eltérés -64%-os. Az O(6) amely az OTP Bank viszonylag nagy eltérést mutat, hiszen a valós piaci lefedettség 30%-os de a becslés ellenben 18,7%-os piaci lefedettséget mutat. A delta/Y 37,67%. Ez azt jelenti, hogy túl nagy a valós piaci lefedettség a COCO számításaihoz képest, hiszen a számítás azt mutatja, hogy csak 18,7%-t fedhet le a piacból. Ez lehet egy vörös vészjelzés az ügyfelek számára, hiszen túl nagy az eltérés, célszerű óvatosna lennie az ügyfélnek, mert a banknak nem erőssége a számlavezetés, fejlesztére lenne szüksége. Szintén nagy eltérést láthatunk a K&H Banknál O(5), ott ugyanis a valós piaci lefedettség 10%-os ám a becsült piaci lefedettség 18,7%. Az eltérés -87%-os. Itt is nagy az eltérés, de abban, hogy a COCO módszer szerint 18,7%-t fedhet le a piacból, ellenben a valós 10%-hoz képest.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

A vizsgált adatokat tekintve arra voltam kíváncsi, hogy a COCO vajon visszaigazolja -e az állításomat. A megoldást tekintve igen, mert nagy részben nincs nagy eltérés a valós piaci részesedések illetve a COCO számításai között. Kivéve O(2) CIB Bank Zrt és O(6) OTP Bank Nyrt, hiszen itt megkérdőjelezhető, hogy talán a becsléssel van -e a gond vagy a bankok által kialakított költségpolitikájával.

A feladat kiértékelését követően, úgy látom, hogy a CitiBank áll a legjobb helyen, hiszen minimális eltérés van a valós piaci lefedettság és a becslés között. Ez azt jelenti, hogy a vizsgált 4 attríbútum azaz költségfajták arányban vannak a piaci lefedettséggel.

A legrosszabb helyen az OTP Bank áll, hiszen a becslés szerint kevesebbet fedhet le a piacból mint a valóságban, így az eltérés is nagyon magas. Itt fejlesztést javasolnék a bank részéről, nincs összhangban az árpolitikájuk a piaci lefedettséghez képest.

A választásom azért esne a CitiBankra mert a számítások azt igzolják, hogy a költségek teljesen arányban vannak a piaci lefedettséggel.

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

Természetesen az általam vizsgált attribútomok vitathatóak, hiszen minden egyes embernek más szempontok lehetnek fontosak. Van akinél teljesen elhanyagolható a bankkártya éves költsége, ugyanakkor fontosabb számára a havi számlavezetési díj. Az is lehet, hogy egyes szolgáltatásokat nem kíván az ügyfél igénybe venni, így a számítások nem biztos, hogy a valóságot tükröznék.

Időközben az is felmerült bennem, hogy túl sok attríbútomot vizsgáltam, holott az ügyfél lehet, hogy nem azokra kiváncsi, mert számára nem is olyan fontosak azok a tényezők. Nem elhanyagolható szempont az sem, hogy a bankfiók földrajzilag, hol helyezkedik el. Ugyanis lehet, hogy a Erste Banknál a legkedvezőbb a számlavezetési díj, de az is lehet, hogy leendő ügyfelünknek túl sokat kell oda utaznia, ami már lehet, hogy nem éri meg számára. Tehát lehet, hogy választ egy drágább bankot, ami közelebb helyezkedi el a vállalkozás telephelyéhez, így spórolva jelentős időt és energiát.