„Szerkesztővita:Pedro” változatai közötti eltérés
(→Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)) |
(→Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)) |
||
46. sor: | 46. sor: | ||
=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)= | =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)= | ||
− | Vannak olyan települések ahol az elemzés szerint pont annyian dolgoznak mint amennyinek kell. | + | Vannak olyan települések ahol az elemzés szerint pont annyian dolgoznak mint amennyinek kell (Kosd,Legénd, Nógrád, Ősagárd, Pusztaberki, Rétság). Van ahol több és van ahol kevesebb képviselő van jelen mint amennyi szükséges. A vita alapját képezheti, hogy vajon a valóságban megállapított képviselő szám megítélés mennyire reális. "A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény 4. § c) pont szerint a 10.000 vagy ennél kevesebb lakosú település - egyéni listás választási rendszerben - egy választókerületet alkot, amelyben a képviselők száma 5000 lakosig 6 fő." (Forrás: http://felsopakony.hu/hirek/?id=360) Ebből következtethető, hogy a képviselő számot a lakosság méretéhez igazítják. Ez felvet néhány kérdést mint például, hogy egy ezer fős településen ugyanannyi képviselőre van e szükség mint egy 4000 fős településen. A népességen kívül szerintem van még néhány nézőpont amit figyelembe lehetne venni. A teljesség igénye nélkül: az adott településen lévő közintézmények (iskola, fogorvosi rendelő,háziorvosi rendelő, patikák száma stb...) Az adott település infrastruktúrája, fejlettsége. Mennyire vonzza szolgáltatásaival a turistákat, mert például ha turista kedvelt hely akkor nyilván több szolgáltatást nyújt a település amiket ellenőrizni kell - ehhez is emberre van szükség - valamint fontos az adott település aktivitása is. Mivel ha a vezetés fejleszteni szeretné a települést akkor ahhoz pályázatokat kell felderíteni és írni. Összegzésként elmondható, hogy a megfelelő képviselőszám megállapítása összetett folyamat, mindazon által a több képviselő több költség, így meg kell határozni egy tényezőt - népesség - ami alapján megállapítható lehet a képviselőszám. |
=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba= | =Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba= | ||
=Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok= | =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok= |
A lap jelenlegi, 2010. november 23., 14:51-kori változata
Tartalomjegyzék
- 1 Forrás
- 2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
- 3 A feladat előtörténete
- 4 A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
- 5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
- 6 A feladat által érintett célcsoportok
- 7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
- 8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- 9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
- 10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
- 11 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
- 12 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
- 13 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
Forrás
A tervezett alkalmazás/megoldás címe
Összehasonlítás, a kiválasztott önkormányzatokon kevés/sok a képviselők száma a feladatok ellátására.
A feladat előtörténete
Elemzésemmel azt kívánom vizsgálni, hogy az adott önkormányzatokon vajon elegen avagy kevesen dolgoznak-e az adott feladatok ellátására. Azaz, hogy érdemes-e az önkormányzatoknak annyi embert foglalkoztatniuk / vagy esetleg túl sok alkalmazott van túl kevés feladatra, tehát az önkormányzat akár elbocsájtást is kilátásba helyezhet.
A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
Önkormányzatok összehasonlítása több tulajdonság figyelembe vételével hagyományos elemzéssel nem lehetséges. Az elkészített elemzés arra szolgál, hogy a különböző feltételeket figyelembe véve (egy főre vetítve) kiválasszuk az önkormányzatok számára leginkább racionális megoldást.
A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
Az adatvagyon önkormányzatok többféle adatait (bevételeit, kiadásait, népesség stb...) tartalmazza. Igyekeztem egymástól eltérő önkormányzati értékeket vizsgálni.
Objektumok (sorok)
Önkormányzatok
Attribútumok (X, Y oszlopok)
Adott önkormányzat legfontosabb tulajdonságai. A helyi önkormányzat kiadásai összesen ( B oszlop), A helyi önkormányzatok által nyújtott társadalom- és szociálpolitikai juttatások ( C oszlop), A helyi önkormányzatok folyó (működési) költségei (D oszlop), A helyi önkormányzat helyi adóbevételei ( E oszlop) A helyi önkormányzat Hitelbevételei (F oszlop), A helyi önkormányzat Saját folyó bevételei (G oszlop), A helyi önkormányzat tárgyévi bevételei (H oszlop), A helyi önkormányzat Regisztrált munkanélküliek száma összesen (I oszlop), Képviselők száma (J oszlop), valamint kiegészítő adatként a népesség (L oszlop).
A feladat által érintett célcsoportok
Az vizsgált önkormányzatok.
A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
Az elemzés végén választ kapunk arra, hogy mennyi az ideális képviselő szám az adott önkormányzatokon felmerülő feladatok optimális ellátására.
A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
1.lépés: Meglevő adatbázis. 2.lépés: Rangsor kialakítása, SORSZÁM függvény segítségével.3.lépés: COCO tábla, amely FKERES függvénnyel hivatkozik a Lépcsők táblára 4.lépés: SOLVER beállítása: célcella minél kisebb értéket vegyen fel; korlátozó tényező: egy adott lépcsőfok nem lehet nagyobb a felette levőnél 5.lépés: SOLVER futtatása 6.lépés: Eredményértékelés valós és becsült ár különbségével SZORZATÖSSZEG és HA függvény segítségével 7.lépés : Kiegészítő számítások elvégzése ÁTLAG és SZÓRÁS függvénnyel 8.lépés: Hasonlóságelemzési modul alkalmazása. 9.lépés: COCO-STD futtatása.
Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
Az offline elemzés lefuttatásából megállapítható, hogy a vizsgált önkormányzatok mindegyikénél pont annyi képviselő dolgozik mint amennyi a felmerülő feladatok optimális elvégzéséhez kell.
Az online elemzés eredményében viszont már megfigyelhetőek eltérések. Vannak önkormányzatok ahol pont annyi képviselő mint amennyi kell(Kosd,Legénd, Nógrád, Ősagárd, Pusztaberk, Rétság), de van ahol kevesebben dolgoznak mint amennyi képviselőre szükség volna (Nógrádsáp), és van olyan önkormányzat ahol több képviselőt foglalkoztatnak mint amennyire tényleges szükség lenne (Nőtincs, Penc).
Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
Az vizsgált önkormányzatok nagy része igyekszik optimalizálni a foglalkoztatott képviselők számát, mivel nem kívánnak olyan embernek fizetni akinek effektív nem jut végrehajtandó feladat. Tehát ebből következtethető, hogy az önkormányzatok a képviselők foglalkoztatása tekintetében igyekszenek költséghatékonyan viselkedni.
Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
Vannak olyan települések ahol az elemzés szerint pont annyian dolgoznak mint amennyinek kell (Kosd,Legénd, Nógrád, Ősagárd, Pusztaberki, Rétság). Van ahol több és van ahol kevesebb képviselő van jelen mint amennyi szükséges. A vita alapját képezheti, hogy vajon a valóságban megállapított képviselő szám megítélés mennyire reális. "A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásáról szóló 2010. évi L. törvény 4. § c) pont szerint a 10.000 vagy ennél kevesebb lakosú település - egyéni listás választási rendszerben - egy választókerületet alkot, amelyben a képviselők száma 5000 lakosig 6 fő." (Forrás: http://felsopakony.hu/hirek/?id=360) Ebből következtethető, hogy a képviselő számot a lakosság méretéhez igazítják. Ez felvet néhány kérdést mint például, hogy egy ezer fős településen ugyanannyi képviselőre van e szükség mint egy 4000 fős településen. A népességen kívül szerintem van még néhány nézőpont amit figyelembe lehetne venni. A teljesség igénye nélkül: az adott településen lévő közintézmények (iskola, fogorvosi rendelő,háziorvosi rendelő, patikák száma stb...) Az adott település infrastruktúrája, fejlettsége. Mennyire vonzza szolgáltatásaival a turistákat, mert például ha turista kedvelt hely akkor nyilván több szolgáltatást nyújt a település amiket ellenőrizni kell - ehhez is emberre van szükség - valamint fontos az adott település aktivitása is. Mivel ha a vezetés fejleszteni szeretné a települést akkor ahhoz pályázatokat kell felderíteni és írni. Összegzésként elmondható, hogy a megfelelő képviselőszám megállapítása összetett folyamat, mindazon által a több képviselő több költség, így meg kell határozni egy tényezőt - népesség - ami alapján megállapítható lehet a képviselőszám.