A lap 2010. november 25., 18:34-kori változata

Forrás

http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/fa.xlsx

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

A konvergencia kritériumoknak való megfeleltség az EU tagországok között - Avagy melyik a legfelkészültebb ország?

A feladat előtörténete, miért ez a dolgozatom témája

Dolgozatomban az Európai Unió azon tagországainak összehasonlítására vállalkozom, melyeknek a fizetőeszköze még nem az Euró, vagyis nem tagjai az Euró zónának. Az összehasonlítás eredményeként arra szeretnék választ kapni, hogy a 2010.év májusában megjelent Kovergenciajelentés alapján melyik országokban várható leghamarabb az Euró, mint hivatalos fizetőeszköz bevezetése. Ez a téma azért is tűnik időszerűnek, mert a gazdasági válság hatására az előzetesen bejelentett és tervezett bevezetési dátumok kitolódtak.

Az Európai Unió rövid bemutatása

A ma ismert elnevezése 1993-ban lépett hatályba a Maastrichti Szerződés aláírásával. Integráció, mely nem egyszerűen egy politikai-gazdasági társulás, hanem sokszínű érték- és életközösség is az ott élő emberek számára. Alappillérként jelennek meg benne a demokratikus elvek (emberi jogok, szolidaritás, demokratizmus) polgárai számára igyekszik békét, biztonságot és stabilitást nyújtani. Az EU célja: a nemzetek feletti Európa megteremtése, a közös jövőt építése és a közös jólét biztosítása.

Út az Euró bevezetéséhez

A Gazdasági és Monetáris Unió megvalósulásának legfőbb kritériuma a közös valuta (common/ single currency) bevezetése. Célja az árstabilitás és a közös valuta értékállásának biztosítása, az euró-övezet monetáris politikájának alakítása, tehát megállapítható, hogy a gazdasági integráció legfejlettebb formájának kialakítása. A nemzeti fizető eszközöket felváltó pénzt, 1995-ben a madridi csúcson nevezték el Eurónak, majd 1998-ban Brüsszelben a tagállamok pénzügyminiszterei és bankelnökei rögzítették az Euró és a nemzeti valuták közötti átváltási arányokat, ezzel megszüntetve az árfolyam-ingadozásokat az euró-régión belül. Az árfolyamkockázat eltűnése, a tranzakciós költségek mérséklődése, valamint az egységes pénzügyi piacon meglévő verseny hatására a fogyasztók a pénzügyi szolgáltatások minőségének javulására és kedvezőbb áralakulására számíthattak a résztvevő országokban. Az áttérés egyszeri költségei jelentősek voltak, melyek elsősorban a bankoknál jelentkeztek. Az euró bevezetésének előkészítése során a felvetődő jogi, technikai és egyéb problémák megoldására az Európai Unió intézményei (a brüsszeli Európai Bizottság és az Európai Unió Tanácsa), valamint a nemzeti hatóságok rengeteg eljárást és működési szabályt alkottak. A közösségi és a nemzeti hatóságok, valamint a piaci szereplők több éves előkészítő munkálatainak eredményeként az euró bevezetése 2002.március 1-én megtörtént, amely mára stabil fizetőeszköznek számít a nemzetközi valutapiacon.

A konvergencia kritériumok rövid bemutatása

Maastrichti kritériumoknak is nevezik az Euró bevezetésének főbb feltételeit, mivel a Maastrichtban aláírt szerződésben határozták meg őket először.

• Árstabilitás/ infláció alakulása

A magas fokú árstabilitást, vagyis az árak viszonylagos változatlanságát kell a tagállamoknak elérnie és megtartania. Az infláció, melyet a fogyasztói árindexszel mérnek a vizsgált 1 évben legfeljebb 1,5-kal lehet magasabb, mint az Unió három legalacsonyabb inflációjú tagországának átlaga.

• Költségvetési hiány alakulása

Stabil kormányzati, pénzügyi pozíciók elérése érdekében a költségvetési hiány nem haladhatja meg az éves hazai össztermék (GDP) 3%-át.

• Hosszú lejáratú államkötvények hozama

A kamatok konvergenciájának értelmében, az éves átlagos nominális hosszú lejáratú kamatráta maximum 2%-kal lehet magasabb az infláció tekintetében legkedvezőbb helyzetben lévő három tagállam kamatszintjének átlagánál.

• Államadósság alakulása/ GDP százalékában

Az államháztartás hiánya nem haladhatja meg a GDP 60%-át.

• Nemzeti valuta stabilitása

Két éven belül ne legyen szükség a valuta egyetlen másik tagország valutájával szembeni leértékelésére.

Az Euró zónán kívüli EU tagállamok megfeleltségének vizsgálata

Adatvagyon

Az adatvagyon forrását az Európai Központi bank által készített és bárki számára elérhető 2010 májusában megjelent Konvergenciajelentés képezi, melyhez az adatok gyűjtése 2010. április 23-án záródott le. A vizsgálat során használt attribútumok (X, Y oszlopok) az ez év első negyedévének adatai alapján a konvergencia kritériumok (4), amelyek meghatározzák az országok felkészültségét, illetve minősítik azok megfeleltségét. Az objektumok (sorok) azok az EU tagállamok (11), melyek még nem tagjai az euro zónának.

A vizsgált országok:

• Dánia
• Nagy- Britannia
• Svédország
• Csehország
• Lengyelország
• Magyarország
• Litvánia
• Lettország
• Észtország
• Románia
• Bulgária

Dánia és Nagy- Britannia adatai azért nem állnak rendelkezésre, mert az említett tagállamok nem kívánnak az Euró zónához csatlakozni, így az ő gazdasági mutatóik csak külön kérésükre elemezhetőek a jelentésben. Illetve Észtország hosszúlejáratú államkötvényeinek hozamáról nem tartalmaz adatokat a Jelentés, ezen hiányzó érték pótlásának módját a módszertannál részletesen kifejtem.

A feladat által érintett célcsoportok

A dolgozatomban vizsgált országok.

A feladat megoldásának várható hasznossága

A dolgozat célcsoportja, vagyis a vizsgált országok között Magyarország helyzetének meghatározása a figyelembe vett ökonómiai szempontok alapján.

Az adatgyűjtés során felmerülő problémák

Mivel csak 4 vizsgálati szempont és egyetlen év adatai alapján végzem a vizsgálatot, így az eredmény nagy valószínűséggel torzított, de az adatvagyont biztosító Jelentés kiadásának időpontjára vonatkozva megállja a helyét. És mivel Észtország 2011.januárjától az Euró-övezet tagjává válhat, és bevezetheti az eurót, ezért az ő vizsgálata szintén torzíthatja kapott az eredményt, illetve iránymutatóként is szolgálhat a vizsgálódásaim helytállását tekintve.

Módszertan

Dolgozatomban összehasonlító elemzést végeztem, melynek módszertanát az Y0- modell szolgáltatta. Vizsgálatom a következő lépésekből állt:

1. Célkitűzés meghatározása (Feladatleírás: B2 cella).
2. A vizsgálandó országok meghatározása (DB0: A4:A14 tartomány).
3. A kérdés megválaszolásához szükséges befolyásoló tényezők kiválasztása (DBO: B1:E3 tartomány).
4. A kiválasztott országok adatainak összegyűjtése és a vizsgált időszak referenciaértékeinek meghatározása (DB0: B4:E15 tartomány)
5. Az elemzés alapját szolgáló adattábla elkészítése a DBO munkalap alapján (Adatbázis: A1:F45 tartomány)
6. Az összeállított adatbázis alapján PIVOT-tábla/ Kimutatás készítése (Kimutatás munkalap)
7. A referencia értéktől mért távolságok meghatározása vizsgálati szempontonként/ kritériumokként (DB1_távolságok) - Az alapadatok egyszerű különbségeit határoztam meg úgy, hogy a kisebbítendő az adott tényező referenciaértéke (DB0: B15:E15 tartomány), míg a kivonandó az adott ökonómiai szempont értéke (DB0: B4:E14 tartomány) volt. Itt megállapítottam, hogy a távolságok a referencia értékektől (DB1_távolságok: B4:B14) és a tényadatok (DB0: B4:B14) fordított arányosságban állnak egymással.
8. A befolyásoló tényezők rangsorolása (DB3_rangsor), melyhez az előre kiszámított referencia értékektől mért távolságokat használtam fel (DB1_távolságok) - Mivel a DB1_távolságok: B4:B14 tartományában kiszámított adatokkal végeztem a további számításokat, nem pedig azok abszolút értékeivel és melyek a tényadatokkal(DB0: B4:B14 tartomány) fordított arányosságban állnak, ezért iránynak 0-t határoztam meg, vagyis minél kisebb az érték annál jobb helyre rangsoroltam az adott országot. Észtország esetében a Hosszúlejáratú államkötvények hozamának adata nem állt rendelkezésre, ezért manuálisan a 9., illetve a 8.helyekre rangsoroltam, ezzel elkerülve a pozitív diszkrimináció lehetőségét, mint befolyásoló tényezőt.
9. Lépcsős- és segédtábla elkészítése és feltöltése - Itt Dániát és Nagy-Britanniát elhagytam a vizsgálatból, mivel nem állnak rendelkezésre adatok.
10. COCO-tábla elkészítése SOLVER segítségével mindkét esetben (Észtország 9., illetve 8.helyezése) - A lépcsőfokok távolságát 1-nek, míg az eredeti Y-nak az Esélyegyenlőséget, 100-as értékeket határoztam meg.
11. A különbség kiszámítása a valós és becsült adatok alapján, négyzetösszeg függvény segítségével mindkét esetben (Észtország 9., illetve 8.helyezése)

Eredmények

Következtetéseim

A COCO_Észt=9 munkalap értékei alapján

Megállapítható, hogy Észtország, ahol a következő év elején bevezetésre kerül az Euró az eltérés egyenlő nullával, míg Magyarország esetében a legmagasabb az eltérés értéke, tehát a vizsgálat alapján azt állapíthatjuk meg, hogy a vizsgáltunk és 2010.év I. negyedévének gazdasági mutatószámai alapján hazánkban várható a legkésőbb a Közös fizetőeszköz bevezetése.

A COCO_Észt=8 munkalap alapján

Ha Észtország pozícióját a rangsorban nem az utolsó, 9., hanem eggyel jobb helyen határozzuk meg a Hosszúlejáratú államkötvények adatait figyelembe véve, akkor az eltérés még kisebb lesz, tehát túlpozícionálhattuk. Ebben az esetben Magyarországot leelőzve Lettország eltérése a legmagasabb, tehát ebben az esetben ott vezetik be várhatóan a legkésőbb az Eurót.