A lap jelenlegi, 2010. december 13., 13:58-kori változata

Forrás

XLS

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

A Ráckevei kistérség húsz településének Európai Uniós forráskihasználásának összehasonlító vizsgálata, meghatározott tényezők figyelembevétele mellett.

A feladat előtörténete

A Heti Világgazdaság rendszeres olvasójaként olvastam egy cikket, ami az EU-s pénzek felhasználásának alakulását taglalta. Azonban a cikk nem részletezte, hogy hol mennyi pénzt használtak fel, mivel csak régiós szintű uniós forráskihasználásról volt szó a napilap rovatában. Éppen ezért kiváncsi lettem, hogy a település, ahol lakom, mennyi pénzt nyert pályázatok útján. Ezután már nem volt nehéz kitalálni, hogy a kistérségi régió településeit fogom összehasonlítani egymással.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

Több mint 20 éve élek a Ráckevei kistérség második legnépesebb településén, Dunaharasztin. Magyarország uniós csatlakozásával olyan uniós források lehívása vált lehetővé, amely nem csak lakóhelyem, de más, ugyanebben a térségben található település arculatát is megváltoztatta. ... Vagy mégsem? Vizsgálatom során arra voltam kiváncsi, hogy mennyire befolyásolták az általam figyelembe vett tényezők, egy település számára megítélt támogatások mértékét.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Saját szerkesztés alapján felhasználtam a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és a Csepeli kistérség honlapján található adatokat és dokumentumokat, valamint a Ráckevei kistérség honlapját.

Objektumok (sorok)

Az elemzés során 20 települést vizsgáltam, amelyek a következők:

1. Apaj

2. Áporka

3. Délegyháza

4. Dömsöd

5. Dunaharaszti

6. Dunavarsány

7. Halásztelek

8. Kiskunlacháza

9. Lórév

10. Majosháza

11. Makád

12. Ráckeve

13. Szigetbecse

14. Szigetcsép

15. Szigethalom

16. Szigetszentmárton

17. Szigetszentmiklós

18. Szigetújfalu

19. Taksony

20. Tököl

Attribútumok (X, Y oszlopok)

1. Munkaképes lakosság száma (2008)

Irány: 0 , mivel minél több a munkaképes lakos, annál több pénzt kell fordítani a munkahelyek megtartására, vagy akár bővítésére

2. Munkanélküliek becsült száma (2008)

Irány: 1 , hiszen ha a munkanélküliek száma kisebb, akkor nem kell fordítani annyi pénzt a munkanélküliek támogatására

3. Oktatási intézmények száma (2007)

Irány: 1 , ugyanis minél kevesebb iskola van, az annál jobban indokolja uniós források bevonását például új létesítmény kialakítására

4. Általános iskolai képzésben résztvevő gyermekek száma (alsó-és felső tagozat) (2007/2008)

Irány: 0 , minél több gyermek tanul egy településen, annál szükségesebb uniós források kihasználása, létesítmény bővítésére, új épület kilalakításához stb.

5. Működő gazdasági szervezet száma (2007)

Irány: 1 , minél kevesebb gazdasági szervezet működik, annál szükségesebb lehet, EU-s forrás igénylése, például munkahelybővítés miatt

6. Kiskereskedelmi üzletek, szolgáltatások száma (2007)

Irány: 1 , ha ezek száma kevés, akkor munkahelyek veszhetnek el, ezért az ide ítélt támogatások nagyon fontosak

7. Lakások száma (2007)

Irány: 1 , minél kevesebb lakás van egy településen, annál kevesebb pénzt kell szétosztani

8. Közüzemi ivóvízvezetékhálózatba bekapcsolt lakások száma (2007)

Irány: 1 , minél kevesebb ház van bekapcsolva közüzemi rendszerbe, az annál inkább csökkenti az infrastrukturális fejlettséget, tehát itt nagy létjogosultsága van az uniós forrásoknak

9. A szennyvízhálózattal ellátott lakások száma (2007)

Irány: 1 , minél kevesebb szennyvízhálozattal ellátott lakás van, az annál inkább igényli a támogatások növelését, ugyanis ez csökkentheti a környezeti terhelést

10. Háziorvosellátottság (2007)

Irány: 1 , minél kevesebb orvos praktizál egy településen, annál több támogatást kell kioszatni, mert ezzel növelhető az emberek halandósága

EU-s forrástámogatás (2007) (HUF)

A feladat által érintett célcsoportok

Olyan kutatóknak, szakembereknek, érdeklődőknek szeretnék információt adni, akiknek szükségük van ezekre, vagy éppen csak kíváncsiak kistérségük, vagy lakóhelyük uniós forráskihasználására. Illetve akár az uniós forráskezelőknek is nagy hasznára lehet, az általam készített elemzés, annak eldöntésére, hogy kinek, mennyi forrást tudnának adni, és hogy milyen típusú támogatást kellene adni egy egy vizsgált településnek.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Reményeim szerint a vizsgálat eredménye rámutat arra, hogy egy településen megítélt támogatás mértéke sok tényezőtől függ, és hogy a támogatások odaítélése egy lakóhelynek megalapozott döntések alapján született.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

1. Adatgyűjtés

2. Metaadatbázis készítése

3. Kimutatás varázsló használata

4. Coco-online módszer használata

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Az online COCO lefuttatásakor 3 féle eredmény született: megítélt támogatás mértéke kontra vizsgált tényezők alulértékelt, túlértékelt vagy kiegyenlített.

A következő településeknek megítélt támogatások lettek alulértékelve:

1. Áporka

2. Délegyháza

3. Dunavarsány

4. Kiskunlacháza

5. Majosháza

6. Ráckeve

7. Szigetbecse

8. Szigethalom

9. Szigetszentmárton

10. Szigetszentmiklós

Túlértékelt települési támogatások:

1. Apaj

2. Dömsöd

3. Dömsöd

4. Dunaharaszti

5. Halásztelek

6. Makád

7. Taksony

8. Tököl

Kiegyenlített települési támogatások:

1. Lórév

2. Szigetcsép

3. Szigetújfalu

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Az eredmények alapján nem lehet egyértelműen kimondani, hogy az egyik település túl sok, vagy túl kevés uniós pénzt kapott, vagy nyert meg. Ugyanis amelyik község nem is pályázott, annak tényleg nincs mit és kit kérdőre vonnia, hogy miért nem kapott pénzügyi támogatást. Ettől függetlenül voltak olyan települések, amelyek nem kaptak vagy nem pályáztak meg EU-s forrást, azonban a Coco-online módszer szerint, a vizsgált tényezők alapján mondhatni "jogosultak" lettek volna uniós támogatásra.

Ilyen település volt például Áporka, ahol az egy főre eső támogatásnak minimum 45 ezer Ft-nak kellett volna lennie (pontosan: 45.101 Ft), ám a település neve mellett nem látunk megszerzett uniós forrásokra utaló pénzösszeget. És ugyanez a helyzet áll fenn Délegyházán, Majosházán (az egy főre eső támogatásnak itt majdnem 65 ezer Ft-nak kellene lennie), illetve Szigetszentmártonban.

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

Az összehasonlító elemzés megkezdése előtt kíváncsi voltam, hogy a vizsgált attribútumok mennyire befolyásoltak az egy főre eső EU-s forrástámogatások mértékét egy településen. A vizsgálat során a Coco-online módszer segítségével nagyon szembetűnő különbségeket kaptam a becsült és a valós forrástámogatások között. Az eltérések néhol hihetetlen nagyságúak. Volt olyan település, ahol majdnem 48%-kal volt több az 1 főre eső támogatás, míg más településen majdnem 470%-kal kevesebb támogatás jutott, mint amire reálisan szükség lenne.

Ha azt vesszük figyelembe, hogy annak mindenki örülne, ha egy szinten lenne az infrastruktúra mindehol, akkor meg kell kérdőjeleznünk, hogy lehetőség volt-e a kisebb településeknek, hogy pályázzanak, illetve lett volna-e esélyük bármilyen operatív program elnyerésére. ... Továbbá az is kérdés, hogy a "nagyhalak" könnyebben nyertek-e pályázatot azért, mert mondjuk több lakosuk van, vagy magasabb a munkanélküliek száma, és éppen ezért okuk van rá, hogy fejlesszék a csatornahálózatot, utakat, több cégnek is jusson támogatás munkahelyek bővítésére, stb.

Sok kérdés van, ám azonban nem hiszem, hogy bárki is kompetens lenne minden kérdésben helytálló választ adni.

Véleményem szerint, a hosszas kutakodásnak köszönhetően, hasznos információk kerülhetnek szakemberek, az uniós forráselosztók, vagy akár érdeklődők asztalára, kezébe. És nem utolsósorban én is nagyon sok hasznos információt szereztem, ennek az elemzésmódszernek köszönhetően.

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok