„Szerkesztő:Ho” változatai közötti eltérés
Ho (vitalap | szerkesztései) (→Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok) |
Ho (vitalap | szerkesztései) (→A tervezett alkalmazás/megoldás címe) |
||
4. sor: | 4. sor: | ||
Ki legyen a hónap dolgozója? | Ki legyen a hónap dolgozója? | ||
− | + | Egy fiktív vállalat 6 dolgozójának értékelés | |
=A feladat előtörténete= | =A feladat előtörténete= |
A lap 2010. december 26., 00:27-kori változata
Tartalomjegyzék
- 1 Forrás
- 2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
- 3 A feladat előtörténete
- 4 A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
- 5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
- 6 A feladat által érintett célcsoportok
- 7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
- 8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- 9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
- 10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
- 11 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
- 12 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
- 13 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
Forrás
A tervezett alkalmazás/megoldás címe
Ki legyen a hónap dolgozója?
Egy fiktív vállalat 6 dolgozójának értékelés
A feladat előtörténete
Fiktív adatok alapján - egy multinacionális vállalat HR osztályának 6 munkavállalóját mutatom be, akik közül egyet "A hónap dolgozója" kitüntetésben részesítenek. Az osztályvezető 1-5-ig értékelte a dolgozókat személyenként, az adott attribútumok alapján. A hasonlóságelemzés segíti őt abban, hogy megtalálja a hónap legjobb munkatársát.
Az értékelés a következőképpen fog alakulni: 1- gyenge 2- elfogadható 3- átlagos 4- megfelelő 5- kiemelkedő
A vizsgálatban 6 attribútum (motiváció, felelősségvállalás, pontosság, csapatjáték, konfliktuskezelés, segítőkészség)és 6 objektum szerepel (a dolgozók).
A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
A feladat célja az, hogy kiszűrje a dolgozók közötti teljesítménybeli különbségeket. A legjobb munkatársat havonta kitüntetésben részesíti, mely nemcsak presztízskérdés a vállalaton belül, hanem egy csekély jövedelemkiegészítést is jelent, amely motiválja a dolgozókat a munka pontos elvégzésére.
A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
Az adott témában egy fiktív vállalat hat dolgozóját vizsgáltam az adott szempontok alapján. A vizsgálati tér: hat objektumot és hat attribútumot tartalmaz. Iránynak minden esetben nullát választottam, hiszen minél nagyobb az érték, annál ideálisabb a jelölt. Az adatgyűjtés mérete 6*6 adat, melyeket fiktív adatok alapján gyűjtöttem össze.
Objektumok (sorok)
• Dolgozó1 • Dolgozó2 • Dolgozó3 • Dolgozó4 • Dolgozó5 • Dolgozó6
Attribútumok (X, Y oszlopok)
Az attribútumok a következők (X oszlopok):
-motiváció -felelősségvállalás -pontosság -csapatjáték -konfliktuskezelés -segítőkészség
Y oszlop: Száz pont az egység, vagyis mindenki egyforma eséllyel indult a "A hónap dolgozója" címért.
Mindegyik attribútum esetén "pontszám" lett a mértékegység.
A feladat által érintett célcsoportok
A feladat célcsoportja, a vállalat hat dolgozója, a felettük álló humán szakember, illetve az osztályvezető is. Így tehát az ő munkájukat könnyítheti meg ezen hasonlóságelemzés.
A HR azért érintett a témában, mivel úgymond más szemszögéből is kap egy értékelést a dolgozókról. Ez alapján tisztába kerül az említett munkavállalók erősségeivel és gyengeségeivel, tudja, hogy mely területeket kell tovább fejleszteni, esetleges képzéseket szervezni. (Például, aki alacsony szintű értékelést kapott a csapatjáték mezőben, annak a tréningeken csapatmunkában kell részt vennie, hogy készsége fejlődhessen).
Az osztályvezető pedig azért, mivel ő tölti be az értékelő feladatát. A véleménye, benyomása alapján kaphatják meg a dolgozók a díjat.
A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
A feladat eredménye a vezetőség számára információt nyújthat a dolgozókról. Ez a cég számra is nagy jelentőséggel bír, hiszen a kiértékelés további módszerek szükségességére világíthat rá, a teljesítménynövelés érdekében. Megmutatja, hogy mely munkatárs milyen feladatkörben mutatkozik hatékonyabbnak, és melyek az erősségei, illetve gyengeségei.
A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
A feladat megoldásának lépései:
1. Excel táblázatban készítettem egy leíró munkalapot, tartalomjegyzék gyanánt, melyben előrevetítettem, hogy miket kívánok bemutatni.
2. Ezt követően metaadatbázist készítettem fiktív adataim alapján.
3. Kimutatás varázsló használatával táblázatokat alkottam (kimutatás-érték, kimutatás-darab)
4. A sorszámfüggvény segítségével rangsort állítottam fel az adatok között.
5. Végezetül a COCO-tábla elkészítése
6. Oszlopdiagrammal szemléltettem a "különbségeket" a dolgozók között, az attribútumok alapján.
Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
A sorrend a következőképpen alakult: 1. Dolgozó2 2. Dolgozó1 2. Dolgozó3 2. Dolgozó5 2. Dolgozó6 3. Dolgozó4
Az elemzés alapján egyértelműen megállapítható, hogy a kettes számú dolgozó teljesít a felettese szerint a legmegfelelőbben. Ezzel szemben a leggyengébb teljesítményt a négyes számú dolgozó érte el. A többiek az elemzés alapján végeredményként azonos pontszámmal rendelkezne
Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
Az adatokból kiolvasható, hogy a hatos dolgozó a leggyengébb értékeket motiváció, a csapatjáték, illetve a pontosság kategóriákban érte el. A segítőkészség az egyes, a hármas és a négyes dolgozónak nem tartozik az erősségei közé. Sok konfliktus van a négyes és a kettes dolgozó munkahelyi életében.
A hatos dolgozó kerüli a konfliktusokat és nagyon segítőkész. Az ötös dolgozó igen motivált, a hármas pedig vállalja a felelősséget. Az egyes dolgozó jó csapatjátékos és emellett pontosan végzi a munkáját, ami a kettes számú dolgozóról is elmondható.
Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
Nehéz megfelelő értékítéletet mondani az alábbi adatok alapján, de az alkalmazott módszer nagyban megkönnyítette a feladatunkat. Megállapítható, hogy a HR számára is alkalmazható ilyen, és ehhez hasonló döntések során. A vizsgálatot természetesen más módszerrel is (tesztek, kérdőívek írása, szöveges értékelés, szerepjáték stb.)végrehajthattuk volna, csak ezek sokkal több időt ölelnek fel, illetve a szubjektív értékelés is megjelent volna.
Jóval pontosabb és megbízhatóbb eredmény született volna, ha más tényezőket is figyelembe veszünk, például a kommunikációs-készség, a szakértelem stb.
Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
A példámban is látható, hogy nem született teljes mértékben igazságos eredmény. Az eddigiekben az eredeti COCO-táblázatot mutattam be, melyet ezen kívül még három esetben alkalmaztam.
Második elemzés:
Az eredeti táblázatomból kivettem a négyes számú dolgozót, hiszen fennállhat a gyanúja annak, hogy ő csupán azért került be, hogy a gyenge teljesítménye a kettes számú dolgozó erényeit erősítsék. Az is felmerülhet, hogy csupán "királycsinálás" következett be ebben az esetben. Így született meg az excel táblázatomban az Elemzés2 munkalap. Láthatjuk, hogy a pontszámok egyszerű összeadása nem elegendő ahhoz, hogy megtaláljuk a hónap dolgozóját. Hiszen ez alapján az első és a hatodik dolgozó holtversenybe került volna. A COCO-mátrix azonban végeredményképp nem tudott különbséget tenni egy munkaerő között sem (Y=100). Látható, hogy minden dolgozónál született kiemelkedő eredmény, például az első dolgozó igen motivált a többiekhez képest.
Harmadik elemzés:
Ebben az esetben is hasonló végeredmény született, vagyis az elemzés nem tudott különbséget tenni az egyes emberek közt. Ekkor a négyes dolgozó mellett eltávolítottam a "konfliktuskezelés" oszlopot is. A legalacsonyabb pontszámot érte el ebben a kategóriában a kettes dolgozó, vagyis az "eredeti nyertes". Megállapíthatjuk, hogy enélkül nélkül immáron teljes holtverseny alakult ki az öt dolgozó között.
Negyedik elemzés: