A lap 2011. január 9., 20:41-kori változata

Forrás

XLS

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Pályzat elbírálás objektivizálása

A feladat előtörténete

Mint leendő vidékfejlesztési szakember, érdekelt, hogy hogyan lehet olyan pályázatok esetén, amikor a pályázókat sok tulajdonság alapján is érdemes összehasonlítani, és mindegyikük más-más tulajdonságban jó, kiválasztani a legjobb pályázatot.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

Mielőtt a hasonlóságelemzés matemakialag és informatikailag megalapozott módszerével megismerkedtem volna, egy ilyen problémát valószínűleg megérzés alapján oldottam volna meg. A sok tulajdonság közül kiválasztottam volna egyet, amit a legfontosabbnak tartok, és az alapján ítéltem volna meg a pályázókat. Másik lehetséges megoldás lehetne, ha pályázók tulajdonságait valamiféle mértékegységtől független, egységes pontrendszerben nézem (pl. hogy a térségben már adott feltételeket hány százalékban változtatják meg). Az egyes tulajdonságok ilyen módon meghatározott pontszámait pályázónként összeadom, majd elosztom őket a pályázaton igényelt támogatás összegével, és a legkedvezőbb ár-érték arányú pályázót fogom fel nyertesként. A módszer hátránya, hogy felmerül a kérdés, vajon az egyes tulajdonságokat milyen súllyal kell figyelembe venni, és ez sok szubjektív tényező bekerülését jelenti az eljárásba. A módszerről részletesebben: https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php?title=Ifjusagkutatas&oldid=42626

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Objektumok: egy nemlétező településen kiírt pályázaton az egyes kitalált pályázók által a pályázati pénzből létrehozni kívánt vállalkozások.

Attribútumok: a létrehozni kívánt vállalkozások azon, a pályázó által a jövőre nézve vállalt tulajdonságai, amik az elbírálás szempontjából fontosak (X oszlopok), valamint a pályázók által igényelt támogatás (Y oszlop). A lent megnevezett attribútumok az elemzésben véletlen számok (a nagyaságrendjüket próbáltam alkalmazni a valósághoz), a valóságos viszonyokat az egymáshoz képesti arányuk nem tükrözi (pl. nem vettem figyelembe hogy a keresletnövelés és a befizetett adó között összefüggés van, és hogy pl. a diszkó zajszennyezése nyilvánvalóan nagyobb, mint a szeszfőzdéjé).

Objektumok (sorok)

asztalosüzem

diszkó

étterem

szálloda

szeszfőzde

Attribútumok (X, Y oszlopok)

befizetett adó: az az összes adótöbblet (minden adónemben), amivel a vállalkozás működése során a telpülés adóbevételeit növeli (millió ft), minnél nagyobb, annál jobb

keresletnövelés: a vállalkozás működése mekkora közvetlen vagy közvetett keresletet támaszt a település többi vállakozása felé (közvetlen kereslet az, amit a vállalkozás vásárol a többi vállalkozástól, közvetett az, amit a vállalkozás tevékenysége miatt a településre érkezők költenek) (millió ft), minél nagyobb, annál jobb

létesített munkahely: a vállakozás által létrehozott munkahelyek (db), minél nagyobb, annál jobb

közúti forgalomnövelés: a vállalkozás tevékenysége miatt a településre érkező járművek száma (db), minél kissebb, annál jobb

zajszennyezés: a vállalkozás által keltett zajtöbblet (decibel), minél kissebb, annál jobb

igényelt támogatás: a vállalkozás megvalósításához szükséges, a pályázó által igényelt pénz (millió ft)

A feladat által érintett célcsoportok

Mindenki, aki pályázatok elbírálásában részt vesz.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

A feladat megoldásával képes leszek egy sok tényező által befolyásolt döntési helyzet ésszerű megoldására.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

A megoldás módját a mellékelt xls fájl solver című munkalapján lehet követni.

A táblázat A9:G14 tartományában levő mátrixban sorszámfüggvény segítségével az van megadva, hogy az egyes objektumokhoz tartozó értékek attribútomonként hányadikak. Azokban az oszlopokban, ahol a 8. sorban 0 található, a sorszámozás csökkenő, ahol 1, ott növekvő. A tényleges értékek helyetti sorszámok használata megkönnyíti a számításokat, ugyanakkor megszünteti az egyes értékek közti valós különbségeket (a számítások a továbiakban nem veszik figyelembe hogy pl. az első és a második helyezett között esetleg kétszeres a különbség, míg a további helyezettek alig vannak lemaradva).

A B17:F21 tartományban azok a solver által kiszámolandó értékek vannak feltűntetve, amik azt mutatják meg, hogy az egyes attribútomok szerinti 1. 2. stb. helyezettnek menyi pénzt érdemes fizetni. Ezeket az A23:F29 táblázatban objektumonként adjuk meg FKERES függvény segítségével. A H25:H29 tartományban ezeket összesítjük, így azt kapjuk meg, hogy az egyes objektumoknak mennyi pénzt érdemes fizetni, az I25:I29 tartományban pedig ezen becsült támogatások és a pályázók által igényelt támogatás közti különbséget számoljuk ki. A solver úgy van beállítva, hogy ezen eltérések négyzetösszege minimális legyen, vagyis az egyes pályázatok ár-érték aránya között a lehető legkissebb eltérést mutassa ki az elemzés, és így lehetőség nyíljon a ténylegesen legjobb pályázat megtalálására.

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Az egyes objektumok által igényelt, és a nekik kifizetni érdemes pénzösszegek (millió ft):

asztalosüzem: 10, 10

diszkó: 7, 7

étterem: 5, 7

szálloda 10, 8

szeszfőzde: 9, 9

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Egyedül az étterem kér kevesebb támogatást, mint amennyit neki fizetni érdemes, ezért ennek a pályázatnak ő a nyertese.

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

nyilatkozat és kitöltési segédlet