A lap 2011. január 17., 15:29-kori változata

Forrás

http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/ho.xls

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Ki legyen a hónap dolgozója?

Egy fiktív vállalat 6 dolgozójának értékelése

A feladat előtörténete

Az elemzésemben egy multinacionális cég hat kiválasztott munkavállalójának az összehasonlítását választottam, vagyis kompetenciáik alapján "A hónap dolgozója" kitüntetésben részesítem a legjobb jelöltet. Azért döntöttem így, mivel leendő humán erőforrás szakemberként sok ilyen munkában lesz részem, amikor értékelnem kell a vállalat dolgozóit munkavégzésük hatékonysága alapján. Másrészt érdekesnek találtam a feladatot, hogy a hasonlóságelemzés milyen segítséget nyújt abban, hogy megtaláljam a "legjobb munkatársat".

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

A feladat célja az, hogy kiszűrje a dolgozók közötti teljesítménybeli különbségeket. A legjobb munkatársat havonta kitüntetésben részesíti, mely nemcsak presztízskérdés a vállalaton belül, hanem egy csekély jövedelemkiegészítést is jelent, amely motiválja a dolgozókat a munka pontos elvégzésére. A hasonlóságelemzés ismerete nélkül az átlagolást választottam volna, az egyes munkavállalók kompetenciái alapján. Minden dolgozót a hat attribútum alapján egytől ötig értékeltünk, és ezek alapján, súlyozás nélkül átlagot számítottam. Ezen eredmény alapján a második és a ötödik dolgozó holtversenyben végzett a legjobb helyen, ezzel szemben a legalacsonyabb értékelést a negyedik dolgozó kapta.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Fiktív adatok alapján - egy multinacionális vállalat HR osztályának 6 munkavállalóját mutatom be, akik közül egyet "A hónap dolgozója" kitüntetésben részesítenek. Az osztályvezető és a HR-es 1-5-ig értékelte a dolgozókat személyenként, az adott attribútumok alapján. A hasonlóságelemzés segített abban, hogy megtalálják a hónap legjobb munkatársát.

Az értékelés a következőképpen fog alakulni: 1- gyenge 2- elfogadható 3- átlagos 4- megfelelő 5- kiemelkedő

A vizsgálati tér: hat objektumot (dolgozók) és hat attribútumot (motiváció, felelősségvállalás, pontosság, csapatjáték, konfliktuskezelés, segítőkészség) tartalmaz.

Iránynak minden esetben nullát választottam, hiszen minél nagyobb az érték, annál ideálisabb a jelölt. Az adatgyűjtés mérete 6*6 adat, melyeket fiktív adatok alapján gyűjtöttem össze.

Objektumok (sorok)

• Dolgozó1 • Dolgozó2 • Dolgozó3 • Dolgozó4 • Dolgozó5 • Dolgozó6

Attribútumok (X, Y oszlopok)

Az attribútumok a következők (X oszlopok):

-motiváció -felelősségvállalás -pontosság -csapatjáték -konfliktuskezelés -segítőkészség

Y oszlop: Száz pont az egység, vagyis mindenki egyforma eséllyel indult a "A hónap dolgozója" címért.

Mindegyik attribútum esetén "pontszám" lett a mértékegység.

A feladat által érintett célcsoportok

A feladat célcsoportja, a vállalat hat dolgozója, a felettük álló humán szakember, illetve az osztályvezető is. Így tehát az ő munkájukat könnyítheti meg ezen hasonlóságelemzés.

A HR azért érintett a témában, mivel úgymond más szemszögéből is kap egy értékelést a dolgozókról. Ez alapján tisztába kerül az említett munkavállalók erősségeivel és gyengeségeivel, tudja, hogy mely területeket kell tovább fejleszteni, esetleges képzéseket szervezni. (Például, aki alacsony szintű értékelést kapott a csapatjáték mezőben, annak a tréningeken csapatmunkában kell részt vennie, hogy készsége fejlődhessen).

Az osztályvezető pedig azért, mivel ő tölti be az értékelő feladatát. A véleménye, benyomása alapján kaphatják meg a dolgozók a díjat. Így, az eredmények alapján a továbbképzési tréningeket tud javasolni a személyügyi szakembernek, melyek a cég hatékonyságának növeléséhez is hozzájárulnának. Ezek alapján úgy gondolom, hogy érdekükben állna fizetni a módszerért, hiszen gyors és pontos elemzést kaphatnának a dolgozókról, mely az ő munkájukat is megkönnyíti.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

A feladat eredménye a vezetőség számára információt nyújthat a dolgozókról. Ez a cég számra is nagy jelentőséggel bír, hiszen a kiértékelés további módszerek szükségességére világíthat rá, a teljesítménynövelés érdekében. Megmutatja, hogy mely munkatárs milyen feladatkörben mutatkozik hatékonyabbnak, és melyek az erősségei, illetve gyengeségei.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

A feladat megoldásának lépései:

1. Excel táblázatban készítettem egy leíró munkalapot, tartalomjegyzék gyanánt, melyben előrevetítettem, hogy miket kívánok bemutatni.

2. Ezt követően metaadatbázist készítettem fiktív adataim alapján.

3. Kimutatás varázsló használatával táblázatokat alkottam (kimutatás-érték, kimutatás-darab)

4. A sorszámfüggvény segítségével rangsort állítottam fel az adatok között.

5. Végezetül a COCO-tábla elkészítése

6. Oszlopdiagrammal szemléltettem a "különbségeket" a dolgozók között, az attribútumok alapján.

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

A sorrend a következőképpen alakult: 1. Dolgozó2 2. Dolgozó1 2. Dolgozó3 2. Dolgozó5 2. Dolgozó6 3. Dolgozó4

Az elemzés alapján egyértelműen megállapítható, hogy a kettes számú dolgozó teljesít a felettese szerint a legmegfelelőbben. Ezzel szemben a leggyengébb teljesítményt a négyes számú dolgozó érte el. A többiek az elemzés alapján azonos eredményt értek el.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Az adatokból kiolvasható, hogy a hatos dolgozó a leggyengébb értékeket motiváció, a csapatjáték, illetve a pontosság kategóriákban érte el. A segítőkészség az egyes, a hármas és a négyes dolgozónak nem tartozik az erősségei közé. Sok konfliktus van a négyes és a kettes dolgozó munkahelyi életében.

A hatos dolgozó kerüli a konfliktusokat és nagyon segítőkész. Az ötös dolgozó igen motivált, a hármas pedig vállalja a felelősséget. Az egyes dolgozó jó csapatjátékos és emellett pontosan végzi a munkáját, ami a kettes számú dolgozóról is elmondható.

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

Nehéz megfelelő értékítéletet mondani az alábbi adatok alapján, de az alkalmazott módszer nagyban megkönnyítette a feladatunkat. Megállapítható, hogy a HR számára is használható az ilyen, és ehhez hasonló döntések során. A vizsgálatot természetesen más módszerrel is (tesztek, kérdőívek írása, szöveges értékelés, szerepjáték stb.) végrehajthattuk volna, csak ezek sokkal több időt ölelnek fel, illetve a szubjektív értékelés is megjelent volna az értékelés során.

Jóval pontosabb és megbízhatóbb eredmény született volna, ha más tényezőket is figyelembe veszünk, például a kommunikációs-készség, a szakértelem stb, vagyis az attribútumok számát kibővítjük.

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

A példámban is látható, hogy nem született teljes mértékben igazságos eredmény. Az eddigiekben az eredeti COCO-táblázatot mutattam be, melyet ezen kívül még három esetben alkalmaztam. Arra az esetre, ha felmerülne a királycsinálás, vagy esetleges korrupció gyanúja, további elemzéseket végeztem.

Második elemzés:

Az eredeti táblázatomból kivettem a négyes számú dolgozót, hiszen fennállhat a gyanúja annak, hogy ő csupán azért került be, hogy a gyenge teljesítménye a kettes számú dolgozó erényeit erősítsék. Az is felmerülhet, hogy csupán "királycsinálás" következett be ebben az esetben. Így született meg az excel táblázatomban az Elemzés2 munkalap. Láthatjuk, hogy a pontszámok egyszerű összeadása nem elegendő ahhoz, hogy megtaláljuk a hónap dolgozóját. Hiszen ez alapján az első és a hatodik dolgozó holtversenybe került volna. A COCO-mátrix azonban végeredményképp nem tudott különbséget tenni egy munkaerő között sem (Y*=100). Látható, hogy minden dolgozónál született kiemelkedő eredmény, például az első dolgozó igen motivált a többiekhez képest.

Harmadik elemzés:

A négyes dolgozó mellett eltávolítottam a "konfliktuskezelés" oszlopot is. A legalacsonyabb pontszámot érte el ebben a kategóriában a kettes dolgozó, vagyis az "eredeti nyertes". Ebben az esetben is hasonló végeredmény született, vagyis az elemzés nem tudott különbséget tenni az egyes emberek közt., holtverseny alakult ki. (Y*=100)

Negyedik elemzés:

Ebben az esetben csupán a konfliktuskezelés, illetve a segítőkészség oszlopot vizsgáltam az öt dolgozó esetében.

A segítőkészséggel ugyancsak nem jutottam megfelelő eredményhez. (Y*=100) A konfliktuskezelés esetén azonban különbség alakult ki a az egyes dolgozók között. A sorrend a következőképpen alakult:

1) Dolgozó3, Dolgozó6 2) Dolgozó1, Dolgozó5 3) Dolgozó2

Vagyis az eredmény alapján megállapíthatjuk, hogy további vizsgálatokra lenne szükség, hogy eldönthessük, ténylegesen ki érdemli meg a hónap dolgozója címet.