„Kanapeagyak” változatai közötti eltérés

A lap 2011. január 20., 21:35-kori változata

Kanapéágyak cikk, GM levelező, III. évfolyam

Forrás

 A letölthető excel URL-je: XLS
 Egyéb támogatás: itt

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Magas minőségű kanapéágyak összehasonlító elemzése áruk és a csatolt szolgáltatások alapján az elérhető legalacsonyabb árra törekedve.

A feladat előtörténete

Az elmúlt időszak gazdasági nehézségei a vásárlói szokásokban is változást hoztak. Az átlagfogyasztó információkat gyűjt, és lehetőségeihez mérten, szubjektív és objektív szempontok alapján választja ki a számára legmegfelelőbb, leghasznosabb terméket. A luxustermékek és a magasabb minőségű termékek választása során az a célcsoport, melynek lehetősége van ugyan magasabb árat is kifizetni a tartós cikkek vásárlásakor, szintén megfontoltabban költekezett az elmúlt év során. A termékek kiválasztását az Ő esetükben is több szempont határozza (határozta meg). Az ár mellett fontos szempont a termékhez kapcsolódó további szolgáltatások minősége és mennyisége, a kereskedelmi egység megközelíthetősége, a termékválaszték nagysága és az, hogy az értékesítő mennyire becsüli meg, tartja számon a vásárlói hűséget. Ezekre a kérdésekre szeretnék elsősorban választ kapni az elemzés révén.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

Az általam kiválasztott kereskedelmi cégek a hazai piacon ismertek, egyes értékesítők több célcsoport számára is kínálják termékeiket. Természetesen ismerőseim véleményét és szakmai oldalak ajánlásait is figyelembe vettem a vállalatok, illetve az azonos kategóriába eső termékek kiválasztásánál. Az összehasonlítás reménybeli célja, hogy a kereskedő cégek és az általuk forgalmazott termékek közül a legmegfelelőbbet tudjuk kiválasztani. Amíg a vizsgált szempontokat a vásárlók ugyan észben tartják, de nem megfelelően mérlegelik, addig a Coco megfelelő és megbízható segítséget nyújt a döntés során.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

A feladat által érintett célcsoportok

A feladat által érintett célcsoportot elsősorban azok a 25-45 év közötti, magasabb jövedelemmel rendelkező vásárlók adják ki, akik számára fontos a minőség, a megbízhatóság, a design, több időt töltenek el lakásuk látványának megtervezésével és berendezésével.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

A vizsgálat elsődleges célja, hogy a vásárlás megtervezésénél szubjektív és objektív szempontokat is figyelembe véve, a vásárlók a számukra legoptimálisabb megoldást tudják választani. Az elemzés segítségével a vásárlók nagyobb hatékonysággal tudnak dönteni az összehasonlításban szereplő objektumok és azok hasznossága között. A vizsgálat során az attribútumok is vizsgáznak, mivel az eredményből kiindulva megállapítható, hogy az egyes attribútumok jól szemléltetik-e a hasznosságot.

A válaszokat befolyásoló tényezők

Azt, hogy a vizsgálatban mennyi és milyen jellegű attribútum szerepeljen, az szubjektív döntés eredménye. Annak ellenére, hogy igyekeztem biztos forrásból, megbízható adatokat gyűjteni, egyes elemeknél csak telefonon kaptam feldolgozható adatokat, melyek remélhetőleg valósak. Az általam vizsgált kereskedők termékeinek összehasonlítását meghatározó tényezők:

1. Az azonos kategóriájú termékek ára

2. A kereskedelmi egység helyszíne, megközelíthetősége

3. A termék garanciális ideje

4. A termékekhez választható huzatok, drapériák száma (ez az egyes termékcsoportok termékválasztékát is jelölik egyben)

5. A kereskedelmi cég által a vásárlók számára nyújtott kapcsolt szolgáltatások színvonala

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

1. A vizsgált kereskedelmi egységek és azok termékeinek feltérképezése, az attribútumok kiválasztása, a szükséges adatok összegyűjtése, táblázatba rendezése

2. Az alapadatok és kategóriák segítségével a Pivot tábla létrehozása, mely tartalmazza a vizsgált objektumokat és az attribútumokat, az azokhoz tartozó értékeket

3. A Pivot táblázat segítségével az adatok ellenőrzése

4. A kialakított adatok segítségével rangsor kialakítása és annak megállapítása, rögzítése, hogy mely esetben jobb a magasabb kategória, mely esetben az alacsonyabb

5. Coco táblázat elkészítése FKERES függvénnyel

6. Solver program alkalmazása (módosuló cellák kijelölése, célcella kijelölése, kritériumok megadása, ellenőrzés

7. Solver becslés elkészítése, eredmények értékelése

8. Feladat értékelése

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Az elemzés elvégzése után elmondható, hogy a 6 vizsgált kereskedelmi cég közül csupán csak kettő értékesíti a termékét (termékeit) értékarányosan. A BoConcept és a KIKA termékeinek ára megfelel a vásárlók által elvárt értéknek. Az elemzésben láthatjuk ugyan, hogy e két cég termékének ára között is viszonylag magas a különbség, de a coco elemzés segítségével biztosak lehetünk abban, hogy ezek a termékek pontosan annyit érnek, amennyiért hozzájuthatunk. Az IKEA és az Innoshop által értékesített termékek alulárazottak. A két cég által értékesített kanapéágyak árában tulajdonképpen a csatolt szolgáltatások értéke nem érvényesül. Az Innoshop a kiváló helyszín és a nyújtott szolgáltatások magas színvonalát is beleépítve az árba, közel 126.000 Ft-tal megemelhetné az árait. Az ABC Home design bútorbolt viszont hozzávetőlegesen ugyanennyivel, 126.000 Ft-tal olcsóbban értékesítve a termékét tudna versenyképes lenni a hazai piacon. Így termékeit drasztikusan túlárazza. Érdemes megjegyezni, hogy a termékkel járó garancia ideje nem meghatározó egy-egy termék árának kialakításában.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Nagyon óvatosan merek csak következtetéseket levonni, vagy akár értékeléseket megfogalmazni, hiszen nagyon csekély számú objektum és attribútum szám állt rendelkezésemre a vizsgálatkor.

Emiatt kizárólag a kis elemszámú minta COCO modellezésének eredményeire szorítkozom.

A számítások alapján beigazolódott, hogy a szubjektíven kiválasztott objektum attribútumok mindegyike hatással van az információ ráfordítás költségére a vállalatok közötti összehasonlításban.

Némely attribútumok komoly befolyást mutattak az eredményekre (I., IV., V.), míg mások viszonylag semlegesek voltak a vizsgálat egyes szempontjait tekintve.

Az egyes attribútumok objektív hatásának fontossága és érzékenysége, valamint a költségvolumenhez számított aránya számszerűsítésre került, amelyek alapján három kategóriába sorolhatóak a vállalatok:

I. - a túl keveset költekezők: a 30. és az 58. sz. vállalatok, amelyek elvben sokkal kevesebb összeggel, azaz költséghatékonyabban többet "értek el" az összehasonlított attribútumok tekintetében.

II. - az arányosan költekezők: a 34. és 97. sz. vállalatok, amelyek a modell által kiszámított volumenű összeget fordítottak információra.

III. - a túl sokat költekezők: a 35. és 74. sz. vállalat, amelyek a modellben javasolt ráfordításik meghaladják a 10%-os vizsgálati határt,.

Az egyes római számok egyben helyezést is jelentenek, hiszen a sokkal költséghatékonyabban költekező vállalatok versenyképesebben társaiknál, ugyanis az egyes attribútumoknak megfelelő rangsorolás alapján ők teljesítettek messze a társaik felett a takarékos információs ráfordítást tekintve.

Azok a cégek, amelyek a rangsorban az I. helyen állnak, olyan költségtartalékokkal bírnak az attribútumaikat tekintve, hogy a jövőre nézve potenciális fenyegetést jelenthetnek a többi objektum számára, hiszen hatékonyabban használják fel információs ráfordításaikat. Ennélfogva gyorsabban képesek terjeszkedni az e-business piacokon, reális versenyelőnnyel rendelkeznek, amit képesek lehetnek profitra váltani versenytársaikkal szemben.

Azok a cégek, amelyek a III. kategóriába tartoznak, a vizsgálatban megállapított tűréshatárhoz képest többet költenek, kevésbé hatékonyan az I. kategória cégeinél. Tekintettel az éles piaci versenyre, el kell gondolkozniuk azon, hogy mi lehet az oka a relatíve magasabb költekezésnek. Milyen attribútum lehet, amelyet nem vettek be ugyan a vizsgálatba, azonban olyan költségcentrum lehet, amelyre indokolhatóan elköltésre került a költségtöbblet? Tudnak-e ilyet igazolni a szakemberek a cégben? Ha igen, akkor érdemes újramodellezni, újra rangsorolni és összevetni egy új mátrix alapján az objektumokat. Ha nem tudnak ilyet felmutatni a cég illetékes vezetői, akkor bizony kérdőre kell vonni őket, miért is tartják, milyen OBJEKTÍV szempont alapján tartják indokoltnak a versenytársakhoz lépest viszonylag magasabb költekezési arányt?

FONTOSSÁGI rangsor értékelése

Az információs ráfordítások költségtervezésénél az egyes vállalati jellemzők a költségvolumenre gyakorolt hatását ez a rangsor mutatja. A rangsorból egyértelműen megállapítható, hogy a nagyobb cégek többet költenek és az is kiderül, hogy minél korábban kezdték használni az internetet - tehát az innováció adaptációs besorolás alapján korai elfogadónak számító cégek - annál inkább tulajdonítanak jelentőséget az információs büdzsének.

ÉRZÉKENYSÉGI rangsor értékelése

Az érzékenység azt mutatja meg, hogy mennyire érzékeny adott attribútum változására a modell alapján kiszámított (javasolt) összeg (információs ráfordítás költsége.)

A cég méretére és az elektronikus beszerzések arányára érzéketlenséget mutat a modell. Ez meglepő, hiszen logikusan az elektronikus beszerzések komoly hatással kell, hogy legyenek az információ ráfordítására, hiszen igen nagymértékű információ szerzési tevékenységgel kellene, hogy járjon maga a beszerzési tevékenység. Ez további elemzést igényelne, hogy vajon miért is áll fenn ez az érzéketlenség ezen attribútum esetén.

A COCO modellben szereplő attribútum értékek alapján kialakított rangsor determinálja, hogy a ráfordítás költségszámítási célfüggvény összege melyik jellemzők változására a legérzékenyebb. Mindent egybevetve, a fenti elemzések összességét tekintve úgy vélem, hogy az Internet bevezetésének éve attribútum játszik a legnagyobb szerepet az információ ráfordításának mértékében. Azaz, az IKT innovációjának korai elfogadásának szerepe meghatározó az információ ráfordítás költséghatékonyságában.

GYŐZTES hirdetése

Az összesített győztes cég (objektum): 58. számú kérdőívet kitöltő vállalat.

Az információ ráfordítás költségtervezésének szempontjai (VITA)

A fentiekben levezetett számítások alapján lehetőség nyílik a döntéshozónak arra, hogy az egyes attribútumok szerepét azok értékeinek megváltoztatásával, a SOLVER többszöri lefuttatásával újraértékelje, azok változásainak hatását a költségszerkezetre megvizsgálja.

Ezek alapján a stratégiai döntésében, mérlegelve a versenytársak egyes jellemzőit lényegesen pontosabban "hangolhatja" be, korrigálhatja az információs ráfordításainak költségeit a vizsgált jellemzőknek tükrében. Tehát, növelheti értékesítési %-át, vagy csökkentheti az információ ráfordítást, hogy ennek megfelelően a cégek közötti rangsorban előkelőbb helyet kaphasson, ami a piaci versenyelőnyeinek vélt/valós erősítését célozza.

Tehát az egyik fő szempont a tervezéskor: versenyelőnyhöz jutás.

Itt megemlíteném újra, hogy a COCO módszertan vegytiszta objektivitása egy tökéletesen szubjektív döntéssorozat eredményére támaszkodik. Azaz, a vizsgáló dönti el, hogy melyik attribútumot veszi be a vizsgálatba, szintén ő dönti el a vizsgált rangsorolást kialakító értékeket (pl. alkalmazotti létszám kategóriák). Itt a vizsgálónak óriási a szakmai felelőssége, hiszen az általa beválogatott jellemzők minősége és mennyisége, annak vizsgált jelenséggel való vélt-valós, adott pillanatban a vizsgáló szubjektuma által az attribútumoknak tulajdonított kapcsolatán áll, vagy bukik.

Emiatt mindenképpen csak egy újra és újraismételt, többféle válogatáson, rostán átesett COCO vizsgálat eredményinek az összehasonlító vizsgálata is adott esetben indokolt lehet, hogy az egyes vizsgált attribútum kombinációkat is, mint objektumokat egymással összehasonlítva kaphassunk még objektívebb képet arról, hogy:

1. mennyire szakszerűen és célszerűen lettek összeválogatva az egyes attribútumok?

2. mennyire volt használhatóak az optimalizálás eredményei?

3. valóban visszaigazolja-e a gyakorlat a kapott eredményeket, vagy újdonsággal, esetleg meglepetésekkel szolgál-e valamelyik elemében?

Vizsgálatomban nagyon kevés számú jellemző lett bevonva, amely közvetve, közvetlenül objektív hatással lehet a költségekre. Mindenképpen további vizsgálódás szükséges ahhoz, hogy az információ költségekre leginkább objektív hatást gyakorló jellemzőket felkutassuk és azok ismeretében újraoptimalizáljunk, futtatva tehát a modellt olyan eredményt kapjunk, amelyekben a rangsorolást újraértékelhetjük.

Megjegyzendő azonban, hogy az egyes objektív vizsgálódás mellett egyre nagyobb hangsúlyt kap a közvetett, nagyon is szubjektív, emberi értékelések és akaratok (döntések) mentén történő vizsgálódás (Akerlof, 1984).

Nem zárható tehát ki a szubjektivitás a vizsgálati módszertanból sem teljesen ahhoz, hogy igazán való képet kapjunk a vizsgált jelenségekről. Egy túlzott költekezés információra, vagy éppen arányos ráfordítás még sok egyéb tényezőnek is tulajdonítható, amelyet be kell vennünk a végső értékeléskor. Pl. versenytársak reakciói, külső nyomások hatásaira adott válaszok, gazdasági válság okozta externáliák.

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

Fejlesztés alatt... Az alábbi szakértői rendszer mintájára ki kell fejezni tudni:

1. melyik attribútum esetén hány aktív lépcső van 2. hány aktív attribútum maradt, melyekre egy szakértői rendszerben rá kellene kérdezni (vannak-e zajok) 3. mennyi az aktív lépcsők szorzata minden attribútumok figyelembe véve (=kombinatorikai tér mérete, azaz a sorok száma) 4. mennyi a következmények (azaz az oszlopok száma): vö. EGO 5. mi a genetikai potenciál értéke (az első lépcsőszintek összege)

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

Felhasznált irodalom

Akerlof, G.A. (1984): An Economic theorist’s book of Tales. Cambridge: Cambridge University Press, 7-23. p.

Arrow, K.J. [1979]: Információ és gazdasági viselkedés. In. Egyensúly és döntés. KJK. Budapest.

Badinszky Péter (2010): Hazai kis- és középvállalkozások elektronikus üzletvitelét segítő és akadályozó tényezők. E-business adaptáció. PhD értekezés

Bailey, D. és Brorsen, B.W. [1989]: Price Asymmetry in Spatial Fed Cattle Markets. Western Journal of Agricultural Economics, 14[2], 246 – 252.

Bartók István (2001): Vállalatkormányzás, PhD értekezés, 31-32. p.

Coase, R.H. (1937): The Nature of the Firm. Economica, 4(13): 386-405. Esettanulmány, Szociológiai Szemle (4), 95-128. p.

Csizmadia Zoltán - Dőry Tibor - Grosz András - Kádár Imre - Lados Mihály - Pakucs János - Rechnitzer János - Somogyi Miklós (2001): Az ipari parkok innovációs szolgáltatásait segítő intézmény- és informatikai hálózat rendszerének kidolgozása. Szerk.: Dőry Tibor. Magyar Innovációs Szövetség, Budapest, 2001. május 15.

Tóth Lilla (2004):A bizalom szerepe a helyi gazdasági kapcsolatokban. Esettanulmány, Szociológiai Szemle (4), 95-128. p.

Elektronikus:

Miau Wiki:Projekt-portál. (https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Miau_Wiki:Projekt-port%C3%A1l)

Kertesi Gábor – Reiff Ádám: AZ INFORMÁCIÓ KÖZGAZDASÁGTANA (http://www.econ.core.hu/~kertesi/kertesimikro/kertesimikro_26.pdf)