A lap jelenlegi, 2011. január 21., 22:25-kori változata

Forrás

XLS

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

A legmegfelelőbb személy kiválasztása egy telefonos operátori munkakörben. Pontszámait értékelve próbáljuk megkeresni azt a személyt, aki a legmagasabb kompenzációt kaphatja.

A feladat előtörténete

Az általam említett telefonos operátori munkakör motivációjának tényezői között szerepel, hogy személyes tapasztaltokkal rendelkezem ezen munkavégzés területén. A feladat elvégzésénél az motivált, hogy megismerjem mely attribútumok szükségesek egy magasabb kompenzáció elérése érdekében.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

Amíg nem találkoztam a hasonlóságelemzéssel, addig úgy próbáltam volna megoldani ezt a feladatot, hogy megkérdeztem volna a multinacionális cég igazgatóját, Hr vezetőségét annak érdekében, hogy a kilenc jelölt közül ki lenne érdemes egy nagyobb kompenzáció megszerzéséhez. Ezen vélemények alapján szubjektív döntési adatok jöttek volna ki, mely nagyban befolyásolja a választási lehetőséget. Az elemzés segítségével ki tudtuk szűrni azokat a személyeket akik még az ideális jelölt személyéhez sem hasonlítanak. A módszer levezetésének eredménye megtalálható az XLS. dokumentum elemzés cmíű lapfülnél. Az igazgató és a Hr vezető véleménye alapján a kialakult rangsor a következő lett volna:

• 1.helyezett: 0(7)
• 2.helyezett: 0(3)
• 3.helyezett: 0(1)
• 4.helyezett: 0(5)
• 5.helyezett: 0(6)
• 6.helyezett: 0(8)
• 7.helyezett: 0(2)
• 8.helyezett: 0(9)
• 9.helyezett: 0(4)

A rangsor felállítása a vezetői döntés alapján jött volna ki, vagyis szubjektív módon. Amíg nem találkoztam ezzel a módszerrel, addig a vezető döntésésére hagyatkozva a 0(7)-es személyt választottam volna ki én is a kompenzáció megszerzéséhez.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Feladatom kivitelezése során, melynél nehézségbe ütköztem: a különböző attribútumok meghatározása volt, illetve ezekhez hozzárendeli a legmegfelelőbb mértékegységet. A multinacionális cég elvárása alapján a magasabb iskolai végezttséggel rendelkező egyént prefelálja jobban, ezért volt meghatározó kritérium, hogy az elemzésem során ez az attribútum is helyet kapjon.

Objektumok (sorok)

A feladatom során összesen 9 munkavállalót választottam ki, melyek a következők voltak:

• O1
• O2
• O3
• O4
• O5
• O6
• O7
• O8
• O9

Attribútumok (X, Y oszlopok)

• Monotonitás (pontszám) Irány: 0, azaz minél magasabb a pontszám, annál esélyesebb a kiválasztásra
• Stressztűrés (pontszám) Irány: 0, azaz minél magasabb a pontszám, annál jobban hasonlít az ideális jelölt kiválasztásához
• Hibák száma (pontszám)Irány: 1, azaz minél kevesebb a hibázások lehetősége, annál több esélye van a kiválasztásra
• Nyelvi ismeret (pontszám) Irány: 0, azaz minél magasabb a pontszám, annál több esélye van megszerezni a magasabb kompenzációt
• Kommunikációs teszt eredménye (%) Irány: 0, minél magasabb az elért százalék, annál esélyesebb, hogy rá kerül a választás
• Eladott termékek száma(db/óra) Irány: 0, minél magasabb az elért eladott termékek száma, annál nagyobb esélye van a kiválasztásra
• Hány éve dolgozik a cégnél(pontszám) Irány: 0, minél több éve dolgozik az illető a cégnél, annál esélyesebb a kiválasztásra
• Iskolai végzettség (pontszám) Irány: 0, minél nagyobb az iskolai végzettsége, annál nagyobb az esélye, arra hogy őt fogja választani a cég

A feladat által érintett célcsoportok

• Multinacionális cég vezérigazgatója
• Munltinacionális cég managementje
• Multinacionális cég HR osztálya

A választásom azért erre a három érintett célcsoportra esett, mivel ők azok a személyek akik a kiválasztásban és a kompenzációban meghatározó szerepet töltenek be, illetve ezzel az elemzési módszerrel nagyban megkönnyítenék a munkájukat.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

A munkakör elemzéséhez, értékeléséhez, illetve az üzleti tervezéshez hasznos információkkal gazdagodhatunk az elemzés elkészítésével. Mindent egybe véve, az elemzésre építve meghatározható, hogy egy esetleges kompenzációemelésre, illetve a munkakör betöltésére milyen tulajdonságokkal rendelkező egyén a legideálisabb. Egy továbbképzésnél eltelt idővel, pénzzel lehet kalkulálni, illetve a határidők megtervezésénél is fontos szerepet tölthet be ez a fajta elemzési módszer. Egy jól kiválasztott jelölttel sok időt spórolhatunk meg. Ezzel az objektív elemzési módszerrel a kiválasztott személynek nagyobb a beválási esélye, mint egy szubjektív módon választott jelöltnek. Egyrészről a HR vezetőségének ad egy képet arról, hogy milyen kompetenciákkal kell rendelkeznie az ideális munkavállalónak, másrészről pedig az adott munkáltató számolni tud egy esetleges kompenzációemeléssel. Forintosítva a felmerülő összegeket a feladat során az alábbiak lehetnek:

• A cég ráfordítása az elemzés kidolgozásánál: 30.000 Ft
• A kiválasztott személy órabére: 1500 Ft
• Eladott termékek ára: 250 Ft/ db

Ha egy jelöltet nagyobb kompenzációban részesítünk az motiváltabbá, elégedettebbé és teljesítményorientáltabbá fog válni, ami a cég bevételi forrását pozitív irányba befolyásolni tudja.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

A feladat megoldásának első lépéseként egy táblázatot készítettem, mely tartalmazta az alapadatokat beleértve a különböző jelölteket, illetve az attribútumokat. Ezt követően egy metaadatbázist szerkesztettem, a jobb átláthatóság és az összehasonlíthatóság miatt. Majd készítettem egy kimutatást, ami a darabra vonatkozik, vagyis egy attribútumhoz csak egy adat fordulhat elő. Ez nagyban megkönnyíti az ellenőrzést hiszen itt kiderül, hogyha az ember elírt valami adatot. Negyedik lépésként szerkesztettem egy értékre vonatkozó kimutatást, amelyből a metaadatbázis értékeit lehet visszakeresni. Utolsó lépésként készítettem egy rangsorolást, ebből kiindulva lefutattam a Coco online-t, melynek segítségével megkaptuk, hogy ki a legalkalmasabb jelölt a kompenzáció megszerzésére.

A táblázat alapadataihoz az attribútumok végén egy YO értéket hozzárendeltem, itt jelen esetben az 1000 pont volt. Az YO segítségével határozhatjuk meg hogy van-e jogunk győztesről beszélni, illetve ennek az értéknek a segítségével adjuk meg a kilenc jelöltnek azt, hogy egyenlő eséllyel induljon a kompenzáció megszerzésére. Minél közelebb áll a jelölt ehhez a ponthoz, annál jobban hasonlít az ideális jelölt személyére.

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

A Coco online lefutattása után a kilenc jelölt közül négy személyt ki tudunk zárni. Azért tudjuk őket kizárni a kompenzáció megszerzésénél, mivel a négy jelölt eredményei a következők voltak: O2=996,2 O4=995,7 O6 =995,2 illetve a O9=999,2. Ezek a becslések a többi személyekhez képest a leggyengébbeknek minősültek, így a becslés értéke a tényhez képest alacsonyabb, vagyis az hogy a négy jelölt jobban hasonlít az ideálishoz ezáltal kizárásra került. A maradék öt jelölt közül két személyt kiemelve, aki a legamagasabb pontszámot elérte, eredményeik alapján jogosan fogalmazhatják meg a minél nagyobb bérigényt. Az eredményeket feltüntetve az XLS. dokumentum, a Coco elemzés lefutattásának eredményénél tekinthető meg.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Az elemzés értékelése során csak egy olyan jelölt akadt, akinek magasabb pontszám jött ki a többi személyhez képest. Négy embert már az első körben ki tudtunk zárni, hiszen a becslési értékük alacsonyabbnak minősültek a tényhez képest, vagyis ahhoz az értékhez viszonyítva, hogy bármiféle hasonlóságot is mutathatnak az ideális jelölt elnevezéséhez megbukott. Két egyént lehet kiemelni az eredmények figyelembevételével, akiknek ugyanaz a pontszám jött ki: (O1, O7) A Coco elemzés lefuttatása végén egy személy fogalmazhatja meg jogosan a nagyobb bérigényét. Vagyis ha összehasonlítom a best practice-t és a hasonlóságvizsgálat eredményeit, akkor arra a következtetésre juthatunk, hogy objektív módon ki tudom választani a végső győztest, vagyis az O(3) jelöltet, aki majd a nagyobb kompenzációt meg fogja kapni.

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

Az elemzés során bebizonyosodott, hogy több munka esetén magasabb kompenzáció várható el a munkavállalók részéről. A feladat során rájöttem arra, hogy az elemzésem még pontosabb adatokat hozott volna ki több attribútum figyelembe vételével. Az elemzésre fordított idő minden féle képpen megérte, hiszen a kilenc jelöltünk közül csak egy végső személy maradt, aki majd a nagyobb kompenzációt megkaphatja. Az elemzés objektív módon történt, vagyis annak a tényét is kizárhatjuk, hogy a vezetőség szubjektív módon választana ki egy olyan személyt, akinek a nagyobb bért megadná. A tervezett hasznosságot sikerült elérni, mivel az elemzésem végére csak egy olyan személyt kaptam meg, aki a legjobban hasonlít az ideális jelölthöz. A vállalat ráfordítása az elemzés kidolgozásánál (30.000 Ft), illetve a kiválasztott jelölthöz tartozó összes felmerülő költség kifizetése. Ezen ismeretek, attribútumok figyelembe vételével érdemes a későbbi idők folyamán a felmerülő kompenzációt megtervezni.

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

nyilatkozat és kitöltési segédlet