A lap 2011. január 23., 20:17-kori változata

Forrás

http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/tt.xls

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Munkaerő megválás cégen belül. Meg kell találnunk azt a személyt, akitől meg kell válnunk.

A feladat előtörténete

A munkaerő megválást azért foglalkoztat, mert manapság égető kérdés az, hogy egy cégen belül ki az a személy, akitől sajnálatos módon meg kell válni. Személyes kötődés csupán az érdeklődésem a HR szempontjából, konkrét élményem nincs. Viszont megpróbáltam felvázolni egy szisztémát, ami alapján el lehet dönteni egy olyan döntést, hogy ki az a személy, akire a közeljövőben nincs szükség a vállalat szempontjából.

A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája

Amíg nem találkoztam a hasonlóságelemzéssel, addig a saját fejem után mentem volna. Többé kevésbé, valamiféle szubjektív döntést próbáltam volna meghozni egy ilyen munkaerőtől való megválás esetében, bár nem alaptalanul, hanem számba vettem volna néhány olyan dolgot, ami segít a döntést meghozni, de nem hasonlóság elemzést végeztem volna. Viszont a hasonlóság elemzéssel objektív maradhatok, hogy kitől kellene megválni. A saját véleményem szerinti eredmény a következő képen alakult volna:

• Bármelyik személytől megválhatam volna, valamilyen indoknál fogva, hiszen szubjektív voltam és esetleges külső tényezők is befolyásolták a döntésemet. Az objektivitás, így kimaradt a sorrendiségből.
• A sorrend a nyolc személy közül, tehát bármelyiket kiemelhettem volna győztesként, attól függ mit tartok előtte fontosnak a munkaerő megválás tekintetében.

A XLS dokumentumban az elemzés fülben található meg az objektív elemzés.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Nehézség volt a feladat megoldása során, annyiban, hogy elsőnek kevés volt a objektumok száma és nem jött ki megfelelő személy, arra hogy kitől kéne valójában megválni a cégnek. Ezt kompenzáltam, oly módon, hogy több objektummal dolgoztam és így kijött az eltérés a személyek között. KO feltétel is megfordult a rendszerben, ami olyan kizárta volna az érvényességét a megoldásnak. Az adatbázis, mivel fiktív adatokról van szó nem volt nagy elemszámú, mindössze 8 objektumra vetítettem ki.

Objektumok (sorok)

• Sz1
• Sz2
• Sz3
• Sz4
• Sz5
• Sz6
• Sz7
• Sz8

Attribútumok (X, Y oszlopok)

• Hány éve dolgozik a vállalatnál?: 1, Minél kevesebb éve dolgozik a szervezetnél, annál valószínűbb, hogy attól a személytől válunk meg.
• Életkor: 1, Minél alacsonyabb az életkor annál valószínűbb, hogy elbocsátásra kerül.
• Havi átlagos ledolgozott órák száma: 1, Minél kevesebb a ledolgozott órák száma, annál valószínűbb, hogy megválnak az egyéntől.
• Végzettség (1=általános, 2 =szakmunkás, 3=érettségi, 4=diploma): 0, azaz minél magasabb az iskolai végzetség, annál biztosabb, hogy megválunk a személytől.
• Bér: 0 azaz minél nagyobb a bér, annál valószínűbb, hogy megválunk a munkaerőtől.
• Túlóra szám: 1, Minél kisebb a túlórák száma, annál valószínűbb, hogy megválunk a munkaerőtől.

A feladat által érintett célcsoportok

• Egy vállalat, HR osztálya
• Egy vállalat vezetése /vezető(k), osztályvezető(k)/

Azért ők, mert ők kerülhetnek olyan helyzetbe, hogy dönteniük kell az elbocsátással kapcsolatban.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Reményeim szerint megoldást találok arra, hogy minél rövidebb idő alatt, megtaláljam azt a személyt, akitől a cégnek meg kell válnia a munkájától. Oly módon, hogy a cég a legnagyobb hasznosságot hozza, a lehető legpozitívabb visszajelzéssel a kiadásokban, munkatársaktól és más partnerektől. A legmegfelelőbb személytől történő megválás a cég számára hasznos lesz anyagilag, nem fogja hátráltatni a munkafolyamatot. Forintosítva az összegeket, amik felmerülnek a személy bérezése kapcsán a következők (nettó összeg):

• Módszer kidolgozása adott cégre: 100.000 Ft.
• Munkabér:385.000 Ft
• Juttatások: 200.000 Ft
• Cafetéria: 300.000 Ft
• Prémium: 300.000 Ft

Ezek az összegek mind azt mutatják, milyen költséges egy személy fenntartás a cégnek. Viszont, ezzel akkor van probléma, ha az adott személy nem a megfelelő mértékben végzi el a saját feladatát, az a cég számár felesleges kiadást jelent. Az ilyen jellegű kiadásokat kívánja a cég csökkenteni, a nem megfelelő munkaerőt kívánja elbocsátani.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

• Először is készítettem egy alap táblázatot, ami konkrétan tartalmazza a jelölteket és a szempontokat, ami alapján eldönthető hogy kitől szeretnénk megválni.
• Majd készítettem egy meta adatbázis, a jobb átláthatóság, és összehasonlíthatóság kedvéért.
• Majd készítettem egy darabra vonatkozó kimutatást, hogy megbizonyosodjak arról, hogy minden objektumnál adott attribútumhoz csak egy adatot rendeltem hozzá. Tehát pl. nem fordul e elő, hogy kétszer rögzítetem egy személyhez egy értéket.
• Következő lépésként készült egy értékre vonatkozó kimutatás is.
• Végül elkészítettem az elemzés lapfülnél, egy rangsorolást, majd ebből kiindulva elkészítettem a Coco online-t, amit kétszer kellett lefutatnom, mert az első elemzésből nem lehetet győztest hirdetni , de a második elemzés alapján következtetést lehet levonni, hogy ki az a személy, akitől megfogunk válni.
• Megjegyeznem, hogy az alap adatokhoz vettem egy Y0 értéket, ami 1000 pontot ért. Ez adja meg azt a lehetőséget, hogy mindenki egyenlő eséllyel induljon a feladat megszerzésére, ill. megtudjuk hogy az adott személyek mennyire hasonlítanak az idealizált személyre. ( így kizártam a KO feltételt)

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

• Első elemzés:

Az eredmény elég meglepő lett. Hat főt lehet alapból kizárni a csoportból (y*=1001>y=1000). A maradék két személy közül dönthetünk, hogy kitől szeretnénk megválni. /Tovább kell boncolgatni a személyeket/

• Második elemzés:

További szűkítésben már csak két atributumra vizsgáltuk meg a nyolc személyt. (Végzetség, Főnöki megítélés szerint) Az elemzés eredményes lett, hiszen a Sz2 lett az a személy, akitől a cég megfog válni. Az eredmények az XLS. dokumentumom, elemzés című lapfülén belül a COCO-matrix N°: 200061 című táblázatban láthatók.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Mivel az első elemzésem nem járt sikerrel, mert több személy kapott hasonló pontot, itt akár a véletlen is közre játszhat, hogy éppenséggel ki lesz az, akit elbocsátana a cég. (pénzérme feldobás esete áll fent) Az eredménnyel nem elégedtem meg és tovább szűkítettem az atributumokat a végzetségre és a főnöki megítélésére, ami látható az elemzés munkalapon a Kiegészítő táblázattól lefelé. Az eredmény sikerrel zárult, végre sikerült különbséget tenni a személyek között a második elemzés segítségével, amit a végzetség és a főnöki megítélés szerint végeztem el. Az eredmény a következő képen alakult:

• 1. Sz2
• 2. Sz5
• 3. Sz4
• 4. Sz1; Sz3; Sz6
• 5. Sz8
• 6. Sz7

Ebben az esetben teljesen objektívek voltunk, ha a saját meglátásom szerint döntöttem volna és nem használtam volna a hasonlóság elemzést szinte biztos, hogy nem objektív módon döntöttem volna kitől váljon meg a cég.

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

A megoldás során rájöttem, hogy pontosabb és jobb eredményt kaphattam volna, ha nagyobb létszámú csoporton végzem el az elemzést. A fiktív adatok tekintetében is eredményes volt a megoldás. Több attribútum esetén pontosabb eredményt kapnék, és biztosabban tudnám, hogy a legjobb személytől váltam meg a cég szemszögét tekintve. Úgy vélem minden féle képen megérte a ráfordított időt, hiszen a nyolc jelöltből egy főre le tudtuk csökkenteni a jelöltek számát, igaz két elemzés szükséges volt hozzá, de megérte.

Mivel eredményesen lezajlott az elemzés, tehát tudtam győztest hirdetni (akitől megválna a cég), így megállapítható, hogy a cégnek megérte beruházni az elemzésre, mert rengeteg költséget megtakarított ezáltal. Sikerült elérni a tervezet hasznosságot. Tehát kifizetik számunkra a módszer kidolgozásának díját (100.000 Ft), valamint a kiválasztott személyhez kapcsolódó díjakat is, amiket felsoroltam a várható hasznosságnál.

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

nyilatkozat és kitöltési segédlet