„Smi1” változatai közötti eltérés
Smi1 (vitalap | szerkesztései) (→A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság) |
Smi1 (vitalap | szerkesztései) (→Attribútumok (X, Y oszlopok)) |
||
38. sor: | 38. sor: | ||
Az attribútumok a következők: motiváció, szaktudás, kommunikációs készség, csapatjáték, ügyfélorientáltság, rugalmasság, önállóság, munkabírás, segítőkészség | Az attribútumok a következők: motiváció, szaktudás, kommunikációs készség, csapatjáték, ügyfélorientáltság, rugalmasság, önállóság, munkabírás, segítőkészség | ||
+ | |||
+ | Motiváció: irány 0, azaz minél magasabb a pontszám, annál inkább motiváltabb a dolgozó. | ||
+ | |||
+ | Szaktudás: irány 0, azaz magas érték a megfelelő, a szakmai tudás magasan hozzájárul az eredményes munkavégzéshez. | ||
+ | |||
+ | Kommunikációs készség: irány 0, azaz a minél magasabb az érték, annál hatékonyabban megtudja értetni magát a többi munkatárssal és az ügyfelekkel. | ||
+ | |||
+ | Csapatjáték: irány 0, azaz a minél magasabb érték, annál hatékonyabban tud együttműködni a csapat többi tagjával. | ||
+ | |||
+ | Ügyfél orientáltság: irány 0, azaz magas érték az ügyfelek magasabb színvonalú és gyorsabb kiszolgálására utal. | ||
+ | |||
+ | Rugalmasság: irány 0, azaz magas pontszám esetén a dolgozó jobban alkalmazkodik a változó körülményekhez. | ||
+ | |||
+ | Önállóság: irány 0, azt mutatja mennyire képes a munkavállaló önállóan állandó felügyelet és utasítások nélkül elvégezni a munkáját. | ||
+ | |||
+ | Munkabírás: irány 0, az érték megmutatja, hogy a munkavállaló mennyire terhelhető és hogyan dolgozik nyomás alatt. | ||
+ | |||
+ | Segítőkészség: irány 0, megmutatja, hogy milyen hajlandóság van a munkavállalóban mások segítésére anélkül, hogy érdeke fűződne hozzá. | ||
Y oszlop: Száz pont az egység, vagyis mindenki ugyanolyan eséllyel indult a felajánlott utazásért. Ez a szám fogja mutatni, hogy mihez viszonyítsuk majd a kapott értékeket. Aki 100 feletti értéket kap, annak lesz esélye arra, hogy megkapja ezt az utazást. | Y oszlop: Száz pont az egység, vagyis mindenki ugyanolyan eséllyel indult a felajánlott utazásért. Ez a szám fogja mutatni, hogy mihez viszonyítsuk majd a kapott értékeket. Aki 100 feletti értéket kap, annak lesz esélye arra, hogy megkapja ezt az utazást. |
A lap 2011. január 25., 20:10-kori változata
Tartalomjegyzék
- 1 Forrás
- 2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
- 3 A feladat előtörténete
- 4 A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
- 5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
- 6 A feladat által érintett célcsoportok
- 7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
- 8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- 9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
- 10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
- 11 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
- 12 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
- 13 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
Forrás
A tervezett alkalmazás/megoldás címe
Egy multinacionális cég HR osztályán a legjobb munkaerő kiválasztása egy prémiumként felajánlott utazás céljából
A feladat előtörténete
Az elemzésemben egy multinacionális cég hat kiválasztott munkavállalójának az összehasonlítását választottam, vagyis kompetenciáik alapján egy prémiumként felajánlott utazásban részesítem a legjobb jelöltet. Egyrészt azért választottam ezt a feladatot, mert úgy gondolom, hogy a munkaerő motiválása nagyon fontos szempont a vállalatok működésében. Másrészt érdekesnek találtam a feladatot, hogy a hasonlóságelemzés milyen segítséget nyújt abban, hogy megtaláljam a legjobban teljesítő munkatársat.
A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
A feladat célja, hogy megállapítsam a dolgozók közötti teljesítmény különbségeket. A legjobb dolgozót félévente kitüntetésben részesíti, mely motiválja a dolgozókat a munka pontos elvégzésére. Elég nehéz külső tényezőkkel befolyásolni, de a kevés hatékony módszer egyike lehet, hogy kivételes teljesítményt, kivételes jutalmazással díjazzuk. A hasonlóságelemzés ismerete nélkül az átlagolás módszerét választottam, mely eredménye alapján fogom meghozni a végső döntésemet. Minden dolgozót a kilenc attribútum alapján egytől tízig értékeltünk, és ezek alapján, súlyozás nélkül átlagot számítottam. Ezen eredmény alapján az ötödik dolgozó végzett a legjobb helyen, ezzel szemben a legalacsonyabb értékelést a második dolgozó kapta.
Tehát módszer eredménye szerint a Dolgozó5 kapná meg a felajánlott utazást.
A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
Egy multinacionális cég HR osztályának 6 dolgozóját mutatom be, akik közül egy megkaphatja a felajánlott utazást. A HR osztály vezetője 1-10-ig értékelte a dolgozókat, ahol 1-nagyon gyenge, 2-gyenge, 3-fejlesztésre szorul, 4-elfogadható, 5-átlagos, 6-megfelelő, 7-átlagon felüli, 8-jó, 9-nagyon jó, 10-kiváló/kimagasló, az adott attribútumok alapján.
A vizsgálati tér: hat objektumot (dolgozók) és kilenc attribútumot (motiváció, szaktudás, kommunikációs készség, csapatjáték, ügyfélorientáltság, rugalmasság, önállóság, munkabírás, segítőkészség)tartalmaz.
Iránynak minden esetben nullát választottam, hiszen minél nagyobb az érték, annál jobb a jelölt teljesítménye. Az adatgyűjtés mérete 6*9 adat, melyeket fiktív adatok alapján dolgoztam.
Objektumok (sorok)
Dolgozó1 Dolgozó2 Dolgozó3 Dolgozó4 Dolgozó5 Dolgozó6
Attribútumok (X, Y oszlopok)
Az attribútumok a következők: motiváció, szaktudás, kommunikációs készség, csapatjáték, ügyfélorientáltság, rugalmasság, önállóság, munkabírás, segítőkészség
Motiváció: irány 0, azaz minél magasabb a pontszám, annál inkább motiváltabb a dolgozó.
Szaktudás: irány 0, azaz magas érték a megfelelő, a szakmai tudás magasan hozzájárul az eredményes munkavégzéshez.
Kommunikációs készség: irány 0, azaz a minél magasabb az érték, annál hatékonyabban megtudja értetni magát a többi munkatárssal és az ügyfelekkel.
Csapatjáték: irány 0, azaz a minél magasabb érték, annál hatékonyabban tud együttműködni a csapat többi tagjával.
Ügyfél orientáltság: irány 0, azaz magas érték az ügyfelek magasabb színvonalú és gyorsabb kiszolgálására utal.
Rugalmasság: irány 0, azaz magas pontszám esetén a dolgozó jobban alkalmazkodik a változó körülményekhez.
Önállóság: irány 0, azt mutatja mennyire képes a munkavállaló önállóan állandó felügyelet és utasítások nélkül elvégezni a munkáját.
Munkabírás: irány 0, az érték megmutatja, hogy a munkavállaló mennyire terhelhető és hogyan dolgozik nyomás alatt.
Segítőkészség: irány 0, megmutatja, hogy milyen hajlandóság van a munkavállalóban mások segítésére anélkül, hogy érdeke fűződne hozzá.
Y oszlop: Száz pont az egység, vagyis mindenki ugyanolyan eséllyel indult a felajánlott utazásért. Ez a szám fogja mutatni, hogy mihez viszonyítsuk majd a kapott értékeket. Aki 100 feletti értéket kap, annak lesz esélye arra, hogy megkapja ezt az utazást.
Mindegyik attribútumnak "pontszám" lett a mértékegysége.
Dátumnak 2010.12.02-ét adtam meg.
Források: fiktív adatok.
Az adatokat én rögzítettem.
A feladat által érintett célcsoportok
A feladat által érintett célcsoport a cég hat dolgozója és a HR osztály vezetője. A HR osztály vezető véleménye alapján kaphatják meg a dolgozók az említett díjat. Illetve tisztában lehet ennek a módszernek a segítségével a munkavállalók erősségeivel és gyengeségeivel, amit később esetlegesen fejleszteni kell például tréningek szervezésével és ezzel növelni tudják a cég hatékonyságát. Véleményem szerint a cég érdekében állna fizetni ezért a módszerért, hiszen gyors és pontos elemzést kaphatnának a dolgozók teljesítményéről.
A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
Feladatomban a legjobb teljesítményű dolgozó megtalálása volt a cél. Az kiértékelés során megmutatkozik, hogy egy dolgozó melyik kategóriában a leghatékonyabb és melyikben a leggyengébb. Az elemzés megmutatja, hogy melyik dolgozó érdemel a bérén kívüli juttatásokat. A kiértékelés rávilágíthat arra is, hogy melyik dolgozónak milyen kategóriában kell még fejlődnie. Ha a vállalat azt szeretné, hogy a dolgozói a legjobb teljesítményt nyújtsák, oda kell figyelnie a hiányosságokra. Tehát tréningeket kell szervezniük, amelynek a költsége igen magas. Ennek a szűrésére alkalmas ez az értékelési módszer.
A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
A feladat megoldásának lépései a következők:
1. Készítettem egy leíró munkalapot az Excel táblázatban. Ezen a munkalapon található a tartalomjegyzék, melyben bemutatom a munkalapok tartalmát.
2. A következő lépésként készítettem egy metaadatbázist a fiktív adataim alapján. (tartalmazza: a sorszámokat, az objektumokat, az attribútumokat, az értékeket 1-10-ig, a mértékegységet, a forrást, a dátumot és azt is, hogy ki rögzítette az adatokat)
3. A sorszámfüggvény segítségével rangsort állítottam fel az adatok között.
4. Kimutatásvarázsló használatával táblázatokat csináltam. (kimutatás-érték, kimutatás-darab)
5. COCO-tábla elkészítése.
Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
A módszer alapján az alábbi sorrend alakult ki a dolgozók között:
1. Dolgozó1 2. Dolgozó3 3. Dolgozó4 4. Dolgozó2 5. Dolgozó5 6. Dolgozó6
Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
Az elemzés alapján egyértelműen látszik, hogy az egyes dolgozó teljesít a legjobban a főnöke szerint, bár vannak olyan kategóriák, amelyekben ez a dolgozó is alulmaradt, mint például a motiváció, a szaktudás és a segítőkészség. A többi kategóriában viszont nagyobb vagy ugyanolyan értékeket ért el, mint a többi dolgozó. A leggyengébben pedig a hatos dolgozó teljesít. A hármas és a négyes dolgozó ugyanolyan eredményt ért el. Az adatokból kiolvasható, hogy például a kettes dolgozó a leggyengébb értékeket a szaktudás, a kommunikációs készség és a csapatjáték kategóriában érte el.
Ez az eredmény eltér, a hasonlóságelemzés segítsége nélküli választásomtól, hiszen az átlagolás győztese az ötös dolgozó lett. Ezzel a módszerrel lehetőségem nyílt az objektív összehasonlításra is. Segített kiválasztani azt a munkavállalót, aki a leginkább megérdemelné a felajánlott utazást.
Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
A HR számára is használható ez a módszer, és az ehhez hasonló döntések során is. Más módszerek alkalmazásával is elvégezhető a vizsgálat például kérdőívek alapján vagy tesztek kitöltetésével. Ezeknek a módszereknek nagy hátrányuk, hogy sok időt vesznek igénybe, illetve szubjektív értékelés is megjelent volna. Összegezve megállapítható, hogy érdemes a módszer kidolgozására pénzt, időt szánni, hogy pontos eredményeket kapjunk a munkavállalók teljesítményeiről.
Pontosabb eredményeket is kaphattunk volna, ha ennél több tényezőt veszünk figyelembe például az attribútumok számának növelésével.
Az attribútumokat nem lehet számszerűsíteni, de megállapítható, hogy a módszer használata hasznos a cég számára. A munkavállalók motiválásával a cég teljesítménye is nőtt. Pénzbeli többletről és kiesésről nem beszélhetünk, mert felsorolt kompetenciák nem számszerűsíthetők.