„Sportauto” változatai közötti eltérés

A lap 2011. január 28., 15:11-kori változata

Forrás

 A letölthető excel URL-je: 

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Nemzetközi autógyártók sportautó kínálatainak összehasonlítása az autók tulajdonságainak felhasználásával. A vételár minimalizálása a célunk, azaz a legjobb sportautó kiválasztása a legversenyképesebb áron.

A feladat előtörténete

Alcím: Sportautó gyártásával foglalkozó cégek összehasonlítása hasonlóságelemzéssel az általuk gyártott termékek ár / teljesítménye alapján.

A vizsgálat célja, hogy több sportkocsi összehasonlításában bemutassa, mennyire arányos az árak szabása az egyes autógyártó cégek felső kategóriás sportautói között ár / teljesítmény alapján.

A viszgálat során figyelembe vesszük a különböző márkák presztizs értékét, "kényelmi" szempontokat, illetve a sportautókra legjellemzőbb menettulajdonságokat.

A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

Egy egy sportautó modell bevezetésekor fejtörést okozhat a tervezőknek , műszaki vezetőknek hogy milyen menettulajdonságokkal , felszereltséggel, opciókkal tegyék elérhetőveé a leendő vagy meglévő modellt, illetve miylen irányba menjenek el a fejlesztés és az árazás során.

Jelen összehasonlításban a következő kérdésekre keresünk választ:

• A versenytársakhoz képest, milyen súlya van az autó főbb jellemzőinek az értékesítés során,illetve megfelelő áron értékesítjük e?

• A döntési folyamatban meg kell vizsgálni, hogy a döntéshozásban lényegesnek tartott egyes gépjármű jellemzők a konkurens autógyártókkal történő összehasonlítás során milyen értékelést adnak a termékünkre nézve.

• Szeretnénk megtudni, hogy az egyes jellemzők milyen arányt képviselnek az auto költségét tekintve.Ezzel az egyes attribútumok jelentőségére deríthetünk fényt az autók közti összehasonlításban.

A következő attribútumokat vettem a vizsgálatba:

• I. Extrák (a rendelhető extrák száma az adott modellhez)

• II. Fogyasztás

• III. Gyorsulás

• IV. Teljesítmény (LE)

• V. Presztizs (az adott márka értékeltsége a köztudatban)

• Cél: Autógyártók sportautóinak összehasonlító elemzése a termékjellemzők alapján, minimális árra törekedve

"Extrák" Itt elsősorban azt kell megvizsgálnunk, milyen és mennyi extra szolgáltatás elérhető,választható az autóhoz.

"Fogyasztás" Fontos részlet a gazdaságosság és a környezetkimélés.

"Gyorsulás" A vezetési élményt befolyásoló nem elhanyagolható tényező.

"Teljesítmény" Nagyon fontos, bár leginkább érzelmi reakciókat kiváltó tényező.

"Presztizs" Az árat itt is főként a márka ismertsége, elismertsége határozza meg. Minél nagyobb presztizzsel rendelkező autógyártótól származik annál drágábban lehet értékesíteni.

A feladat által érintett célcsoportok

Autóipari gyártó cégek termékfejlesztői illetve vezetői akik mérlegelik és döntenek a fejlesztési irányokról és trendekről.Arra törekednek, hogy a valós felhasználói igyények felé haladjanak, minél kisebb ráfordítás és minél nagyobb haszon mellett. Természetesen a minél előkelőbb piaci jelenlét figyelembe vételével.

Fogyasztói oldalról pedig hogy ár/teljesítmény arányban a lehető legjobb, legfejlettebb modellt választhassák ki.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Segítségével vizsonylag könnyen kiemelhetőek és kimutathatóak azok a tulajdonságok amelyekre nagyobb hangsulyt helyezve magasabb minőséget illetve keresettséget érhetünk el adott termék esetében és ezáltal versenyelőnyre tehetünk szert. Melyik modell illetve az ahhoz kapcsolt ár passzol leginkább a fogyasztói igényekhez, és nem rugaszkodik el a konkurenciához viszonyítva.

A számítások alapján tehát megállapítható, hogy melyik sportautó a legjobb választás a fogyasztó szempontjából, a megadott szempontok alapján végzett vizsgálati körben.

A válaszokat befolyásoló tényezők

Az egyes jellemzők (tulajdonságok) összeválogatása befolyásolja az értékelés szakmai helyességét.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

1. Objektumok meghatározása (kiválasztott autótípusok felsorolása)

2. Attribútumok meghatározása (extrák, fogyasztás, gyorsulás, presztizs, teljesítmény)

3. Cél kijelölése: mit szeretnék kinyerni az összehasonlításból

4. Az alapadatok összegyűjtése

5. Pivot tábla elkészítése az alapadatok alapján.

6. Rangsor tábla elkészítése Sorszám képlet segítségével.

7. Solver tábla elkészítése, módosuló cellák kijelölése,feltéltelek beállítása

8. Eredmények értelmezése

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

A számítások a következő eredményekre vezetnek:

- SOLVER eredménye (információ költségek arányossága) - Az egyes attribútumok (vállalati jellemzők) SZEREPÉNEK értékelése az információ ráfordítással kapcsolatban - Attribútumok FONTOSSÁGI rangsora - Attribútumok ÉRZÉKENYSÉGI rangsora

SOLVER eredmények értékelése

A számítások alapján a vizsgált objektumkörben (vállalkozások között) a 34. és a 97. számú vállalat információ ráfordításait tekinthetjük arányosnak. A Solver ítélet oszlop értékei az alábbiak:

• 10% alatt van a tényleges és a COCO modell által számított költség arányának abszolút értéke: „arányos ráfordítás” (előnyt élveznek a kiválasztásnál)

• 10%-ot meghaladja a tényleges és a COCO modell által számított költség arányának értéke: A) ha negatív, akkor „keveset költ infóra", B) ha pozitív, akkor „sokat költ infóra"

Attribútumok SZEREPÉNEK értékelése

Az egyes attribútumok információ költségalakításában betöltött szerepének súlyát a COCO munkalap B43:F48 tartományában lévő arányok mutatják. A SOLVER által arányos ráfordításokat mutató 34. sz. vállalatnál látható, hogy az alábbiakban felsorolt attribútumok az információ ráfordítás költségéhez

az internet használat első éve 13,23%,

a cég mérete 36,60%,

az e-innovátor attitűd 15,01%,

az elektronikus beszerzés aránya 26,37%,

az elektronikus értékesítés aránya 8,79%

arányban járultak hozzá.

Ehhez képest a 97. sz. vállalatnál lényeges eltérés két attribútumnál figyelhető meg:

az internet használat első éve 25,94%,

az elektronikus értékesítés aránya 25,94%.

Látható, hogy az egyes attribútumok információ ráfordítás költség arányának jelentős eltérése esetén is beszélhetünk összehasonlíthatóságról, már ami az információ ráfordítás költségeit illeti.

FONTOSSÁGI rangsor értékelése

A SOLVER által B33:F38 tartományban kiszámított értékek alapján elkészíthetjük az egyes attribútumokhoz tartozó értékek átlagait, amelyek alapján egy rangsor állítható fel (B51:F51 tartomány cellái.) A rangsor a következő lett így az attribútumok között: 1. cég mérete 2. az internet használat első éve 3. az elektronikus beszerzés aránya 4. az elektronikus értékesítés aránya 5. az e-innovátor attitűd.

Ezek szerint az információs ráfordítások költségtervezésénél az egyes vállalati jellemzők a költségvolumenre gyakorolt hatását ez a rangsor mutatja.

ÉRZÉKENYSÉGI rangsor értékelése

Az érzékenység azt mutatja meg, hogy mennyire érzékeny adott attribútum változására a modell alapján kiszámított (javasolt) összeg (információs ráfordítás költsége.)

Az érzékenységi rangsor a fontossági rangsornál említett SOLVER értékek szórása alapján került megállapításra (B52:F53 cellák adatai.) Ezek szerint "kiesik" két attribútum: cég mérete és az elektronikus beszerzések aránya. Ezekre 0 érzékenységet, azaz érzéketlenséget mutat a modell.

A COCO modellben szereplő attribútum értékek alapján kialakított rangsor determinálja, hogy a ráfordítás költségszámítási célfüggvény összege az elektronikus értékesítés arányára a legérzékenyebb, második helyen az internet használatának első éve, harmadik helyen pedig az e-innovátor attitűd szerepel. Mindent egybevetve, a fenti elemzések összességét tekintve úgy vélem, hogy az Internet bevezetésének éve attribútum játszik a legnagyobb szerepet az információ ráfordításának mértékében. Azaz, az IKT innovációjának korai elfogadásának szerepe meghatározó az információ ráfordítás költséghatékonyságában.

A számítások alapján úgy vélem, hogy az internet használat első éve játszik a legnagyobb szerepet az információ ráfordításának mértékében.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

A számítások alapján beigazolódott, hogy a szubjektíven kiválasztott objektum attribútumok mindegyike hatással van az információ ráfordítás költségére a vállalatok közötti összehasonlításban.

Az egyes attribútumok objektív hatásának fontossága és érzékenysége, valamint a költségvolumenhez számított aránya számszerűsítésre került, amelyek alapján három kategóriába sorolhatóak a vállalatok:

I. - a túl keveset költekezők: a 30. és az 58. sz. vállalatok, amelyek elvben sokkal kevesebb összeggel, azaz költséghatékonyabban többet "értek el" az összehasonlított attribútumok tekintetében.

II. - az arányosan költekezők: a 34. és 97. sz. vállalatok, amelyek a modell által kiszámított volumenű összeget fordítottak információra.

III. - a túl sokat költekezők: a 35. és 74. sz. vállalat, amelyek a modellben javasolt ráfordításik meghaladják a 10%-os vizsgálati határt,.

Az egyes római számok egyben helyezést is jelentenek, hiszen a sokkal költséghatékonyabban költekező vállalatok versenyképesebben társaiknál, ugyanis az egyes attribútumoknak megfelelő rangsorolás alapján ők teljesítettek messze a társaik felett a takarékos információs ráfordítást tekintve.

Az információ ráfordítás költségtervezésének szempontjai (VITA)

A fentiekben levezetett számítások alapján lehetőség nyílik a döntéshozónak arra, hogy az egyes attribútumok szerepét azok értékeinek megváltoztatásával, a SOLVER többszöri lefuttatásával újraértékelje, azok változásainak hatását a költségszerkezetre megvizsgálja.

Ezek alapján a stratégiai döntésében, mérlegelve a versenytársak egyes jellemzőit lényegesen pontosabban árazhatja be, korrigálhatja az információs ráfordításainak költségeit a vizsgált jellemzőknek tükrében.

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok