„Önéletrajz” változatai közötti eltérés

A Miau Wiki wikiből
22. sor: 22. sor:
  
  
''=A tervezett alkalmazás/megoldás címe=''
+
== A tervezett alkalmazás/megoldás címe ==
  
 
Önéletrajzok szűrése  
 
Önéletrajzok szűrése  
  
  
''=A feladat előtörténete=''
+
== A feladat előtörténete ==
  
 
A humánmenedzsment szakemberek az önéletrajzokat, pályázatokat egyfelől tartalmi – azaz megfelelnek-e a pályázó által rendelkezésre bocsátott információk a hirdetésben megfogalmazott kritériumoknak –, másfelől formai – kísérőlevél, stiláris szempontok, áttekinthetőség – szempontból nézik át, majd felállítanak listát azokról a jelöltekről, akiket alkalmasnak találnak behívni egy első interjúra. Egy-egy meghirdetett állásra nagyon sok pályázó küldheti be önéletrajzát, ilyenkor javasolt módszer az önéletrajzok szortírozása.
 
A humánmenedzsment szakemberek az önéletrajzokat, pályázatokat egyfelől tartalmi – azaz megfelelnek-e a pályázó által rendelkezésre bocsátott információk a hirdetésben megfogalmazott kritériumoknak –, másfelől formai – kísérőlevél, stiláris szempontok, áttekinthetőség – szempontból nézik át, majd felállítanak listát azokról a jelöltekről, akiket alkalmasnak találnak behívni egy első interjúra. Egy-egy meghirdetett állásra nagyon sok pályázó küldheti be önéletrajzát, ilyenkor javasolt módszer az önéletrajzok szortírozása.
  
 
   
 
   
''=A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése=''
+
== A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése ==
  
 
Az önéletrajzokban szereplő legfontosabb adatok rögzítésre kerülnek, a kritériumoknak megfelelően szűrhetővé/összehasonlíthatóvá válnak. A táblázatos módszer áttekinthetőbb képet ad, gyorsabb elbírálást tesz lehetővé. A jelöltek megfelelő szempontok alapján történő osztályozása, pontozása, majd a kapott pontok alapján az első n jelölt kiválasztása. A magasabb pontszám az adott kritériumnak való jobban megfelelést jelenti. Így a kapott pontszámok alapján a felállított sorrend:
 
Az önéletrajzokban szereplő legfontosabb adatok rögzítésre kerülnek, a kritériumoknak megfelelően szűrhetővé/összehasonlíthatóvá válnak. A táblázatos módszer áttekinthetőbb képet ad, gyorsabb elbírálást tesz lehetővé. A jelöltek megfelelő szempontok alapján történő osztályozása, pontozása, majd a kapott pontok alapján az első n jelölt kiválasztása. A magasabb pontszám az adott kritériumnak való jobban megfelelést jelenti. Így a kapott pontszámok alapján a felállított sorrend:
38. sor: 38. sor:
  
 
   
 
   
''=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)=''
+
== A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)==
  
 
A feladathoz tartozó adattömeg fiktív, 10 jelölt véletlenszerűen adott pontjait tartalmazza, melyek az adott jelöltek önéletrajzi adataiból, illetve a képzelt interjú során megszerezhetőek. A táblázatban rögzítjük a jelölteket, a hirdetésben megjelölt szakmai és egyéb kritériumokat, egyéb benyomásokat (pl. formai szempontok).  
 
A feladathoz tartozó adattömeg fiktív, 10 jelölt véletlenszerűen adott pontjait tartalmazza, melyek az adott jelöltek önéletrajzi adataiból, illetve a képzelt interjú során megszerezhetőek. A táblázatban rögzítjük a jelölteket, a hirdetésben megjelölt szakmai és egyéb kritériumokat, egyéb benyomásokat (pl. formai szempontok).  
  
 
   
 
   
''==Objektumok (sorok)==''
+
=== Objektumok (sorok)===
  
 
A pályázók neve (Jelölt 1-10).
 
A pályázók neve (Jelölt 1-10).

A lap 2011. február 2., 18:39-kori változata

Tartalomjegyzék [elrejtés] 1 Forrás 2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe 3 A feladat előtörténete 4 A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése 5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG) 5.1 Objektumok (sorok) 5.2 Attribútumok (X, Y oszlopok) 6 A feladat által érintett célcsoportok 7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság 8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER) 9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY) 10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS) 11 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA) 12 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba 13 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok


Forrás

http://miau.gau.hu/oktatas/2010osz/bn_spec.xlsx


A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Önéletrajzok szűrése


A feladat előtörténete

A humánmenedzsment szakemberek az önéletrajzokat, pályázatokat egyfelől tartalmi – azaz megfelelnek-e a pályázó által rendelkezésre bocsátott információk a hirdetésben megfogalmazott kritériumoknak –, másfelől formai – kísérőlevél, stiláris szempontok, áttekinthetőség – szempontból nézik át, majd felállítanak listát azokról a jelöltekről, akiket alkalmasnak találnak behívni egy első interjúra. Egy-egy meghirdetett állásra nagyon sok pályázó küldheti be önéletrajzát, ilyenkor javasolt módszer az önéletrajzok szortírozása.


A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése

Az önéletrajzokban szereplő legfontosabb adatok rögzítésre kerülnek, a kritériumoknak megfelelően szűrhetővé/összehasonlíthatóvá válnak. A táblázatos módszer áttekinthetőbb képet ad, gyorsabb elbírálást tesz lehetővé. A jelöltek megfelelő szempontok alapján történő osztályozása, pontozása, majd a kapott pontok alapján az első n jelölt kiválasztása. A magasabb pontszám az adott kritériumnak való jobban megfelelést jelenti. Így a kapott pontszámok alapján a felállított sorrend: 1: Jelölt 9, 2.: Jelölt 3, 3.: Jelölt 8, 4.: Jelölt 5, 5-6.: Jelölt 1, Jelölt 4, 7.: Jelölt 10, 8.: Jelölt 7, 9-10.: Jelölt 2, Jelölt 6.


A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

A feladathoz tartozó adattömeg fiktív, 10 jelölt véletlenszerűen adott pontjait tartalmazza, melyek az adott jelöltek önéletrajzi adataiból, illetve a képzelt interjú során megszerezhetőek. A táblázatban rögzítjük a jelölteket, a hirdetésben megjelölt szakmai és egyéb kritériumokat, egyéb benyomásokat (pl. formai szempontok).


Objektumok (sorok)

A pályázók neve (Jelölt 1-10).


==Attribútumok (X, Y oszlopok)==


Az oszlopok az elvárásokat jelölik (értékelési pontszám a táblázat alján megadott magyarázat szerint). A meghirdetett konkrét pozíció alapján 10 döntő attribútumot határoztam meg:

  • Iskolai végzettség,
  • hasonló munkakörben szerzett tapasztalat,
  • szakmához kapcsolódó más végzettség,
  • szakmához kapcsolódó hobbi,
  • technikusi vizsga eredménye,
  • utazási készség, jogosítvány/ típusa,
  • több műszakos munkarend,
  • angol nyelvismeret,
  • benyomás az önéletrajz alapján

Az attribútumokat pontokban rögzítettem, a DATA fülön található referenciatáblázat alapján.


=A feladat által érintett célcsoportok=

Toborzással/kiválasztással foglalkozó HR szakemberek az adott cégnél.


=A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság=

Az összehasonlítás alapján objektíven rangsorolhatók az interjúra behívható pályázók. Egy attribútum a szubjektív véleményt is megengedi, mely ember-ember kapcsolatnál elkerülhetetlen, tudatos kezeléssel a szubjektivitásból eredő hibák kiküszöbölhetőek, mely hibák az interjú során jelentkezhetnek elsősorban. Lényeges lehet ennek ellenére az önéletrajz alapján szerzett benyomás és a személyes benyomás összehasonlítása.


=A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)=


A feladatot többféle módszerrel, SOLVER-rel és a MY-X program segítségével, COCO online lap használatával oldottam meg. Első lépésben tíz munkavállaló releváns adatait gyűjtöttem egy meta adatbázisba (DATA) az ugyanazon lapon található referenciatáblázat alapján. Másodikként az adatbázisból két kimutatást készítettem: egyet a további feldolgozáshoz, egyet az ellenőrzéshez (minden adat megvan-e, nincsenek duplikációk, stb.) Harmadik lépésként a pontokká kódolt adatokat tartalmazó mátrixhoz oszlopaihoz meghatároztam az irányokat. Jelen esetben (0) az alkalmazott, SORSZÁM függvénynek megfelelően (Csökkenő sorrend, a több a jobb) segítségével létrehoztam egy Rangsor-mátrixot a függő változót (Y) érintetlenül hagyva. Negyedikként lefuttattam a SOLVERT feltételként a változócellák értékeire az „=egész” feltételt, a segédtábla értékeire a „≥0” feltételt szabtam, hogy a lépcső csökkenő legyen. Ötödik lépésben az így nyert adatokat végigfuttattam a My-x alkalmazáson, melynek eredménye a csatolt fájl COCO online fülén található.


=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)=


A kapott adatok nem esnek egybe, bár a kiegyenlítettség tekintetében egyforma eredményt hozott a MY-X és a SOLVER, miszerint az attribútumok abszolút és a relatív elhelyezkedés alapján becsült értékei azonosak. A COCO (3) fülön: ha az eredeti táblázat alapján kapott eredményeket (Y) egységesítjük, (mondjuk ugyanannyi fizetést ajánlunk), akkor a SOLVER újbóli futtatására kapott eredmény alapján látszik, hogy ki éri meg a pénzét: „túlteljesít”, kitől nem várhatjuk a befektetett munkabér megtérülését (alulteljesít) és ki az, akinek a képességei egybeesnek az elvárásainkkal és viszont (semleges). Hosszútávon e semleges eredményeket elért jelöltek jöhetnek számításba.


=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)=


A táblázat áttekinthetőséget, gyors döntést biztosít a legmegfelelőbb jelölt(ek) kiválasztásában. Az attribútumok mindig az adott munkakör elvárásainak megfelelően kerülnek rögzítésre, így a módszer sablonszerűen alkalmazható. Az első esetben a COCO fülön az eredmények kiegyenlítettek, az alapján a kapott értékek nagysága szerint rangsorolnánk a jelölteket. Azonban a COCO(3) fülön végzett kísérletezés alapján a hangsúly inkább a Jelölt 4, Jelölt 5, Jelölt 10 esetén jelenthet hosszú távú, mindkét fél számára kielégítő megoldást. Az alulteljesítő Jelölt 1, Jelölt 2, Jelölt 6 és Jelölt 7 esetén a munkáltató, a Jelölt 3, Jelölt 8 és Jelölt 9 esetén a jelölt számára nem lenne kielégítő a helyzet. A COCO(2) fülön a zajba süllyedő, egyébként fontos attribútumok láttatására találhatunk megoldást, miszerint a COCO táblában csak a mélyebb elemzésnek alávetendő értékeket szerepeltetjük, mintegy felnagyítva azok jelentőségét, így jobban cizellálhatjuk az eredményünket. Eszerint a Jelölt 4 és Jelölt 5 esetén kölcsönösek az érdekek, az 1-3 Jelölt számára nem, a 6-10 Jelölt esetén a munkáltató számára nem kielégítőek a feltételek.


=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)=


A tervezett hasznot sikerül realizálni, hiszen a hasonlóságelemzés által kimutatott különbségek rávilágítottak arra, hogy eredeti, egyszerűsítő gondolkodásmódunk téves eredményekhez vezethet. Az eredeti tényezők által bármilyen okból nem magyarázható eltéréseknek az összes vizsgált tényezőt egyszerre tekintő kimutatására, illetve esetleges újabb tényezők bevonása esetén azok hatásának a régebbi tényezőkkel együtt való ellenőrzésére reális, megbízható, gyors és praktikus módszert egyedüliként kínál a hasonlóságelemzés.


=Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba= =Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok=

nyilatkozat és kitöltési segédlet