A lap 2011. március 3., 11:21-kori változata

AKI EZT A SZÓCIKKET FELÜLÍRJA, VAGYIS NEVE MEGJELENIK A LAPTÖRTÉNETBEN, AZ AKTUÁLIS FÉLÉVBEN AUTOMATIKUSAN MEGBUKOTTNAK MINŐSÜL!

MIELŐTT BÁRMILYEN SZERKESZTÉSI RÉSZLET-SZABÁLYOZÁS ISMERTETÉSRE KERÜLNE: HOGYAN KELL ÚJ SZÓCIKKET LÉTREHOZNI A MIAÚ-WIKIBEN:

• Regisztráljon a MIAÚ WIKI-ben, ill. lépjen be korábbi regisztrációja alapján [1]
• Kattintson ide, azaz ezen szócikk laptörténetének első pontjára [???]
• Kattintson a "szerkesztésre" [???]
• Jelölje ki a szerkeszthető tartalmat, azaz magát a tartalomjegyzéket (pl. CTRL+A)
• Másolja fel a vágólapra a kijelölt tartalmakat (CTRL+C)
• Kattintson a "szócikkre" [2]
• Írja át (a böngésző címsorában /URL/) a "https://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Tartalomjegyz%C3%A9k" betűsorból a TARTALOMJEGYZÉK szócskát egy olyan kulcsszóra, mely jól tükrözi az Ön feladatának lényegét
• Üssön egy enter-t
• Kattintson a "szerkesztheted" ajánlatra
• Másolja be a vágólap tartalmát (CTRL+V)
• Írja át az oktató által megadott URL alapján a FORRÁS fejezetben jelzett hivatkozást.
• Mentse el a lap alján felkínált gombbal immár az Ön saját szócikkének első verzióját: vagyis a tartalomjegyzékét.
• Ezt követően bármikor szerkeszthető a szócikk Ön által és BÁRKI által, tehát érdemes figyelni a laptörténetet...
• A szerkesztés legfontosabb elvei: két enter egy valódi sortörés, csillaggal(*) kezdett sor felsorolást eredményez
• Jó munkát!

A szócikk kialakításának tartalmi és formai részletszabályai:

Forrás

XLS

1. A wiki-szócikk létrehozása előtt az oktatónak jóváhagyásra email-ben leadandó az az XLS állomány, mely bemutatása a szócikk feladata
2. Az oktató az általa jóváhagyott (nem ritkán módosított) XLS-állományt felteszi a publikus webterületre, s megadja ennek elérhetőségét (URL - vö. előző hivatkozás)
3. A szócikk szerzőjének a webes (lezárt, jóváhagyott, utolsó) állapotról kell írnia, s nem az általa leadott verzióról.
4. Az XLS-állománnyal szembeni minimális elvárások:
   1. Minden primer adatot (számot, szöveget) csak egyszer szabad rögzíteni, ami már létezik, arra hivatkozni kell (pl. sor- és oszlopfejlécek)
   2. Legyen benne tartalomjegyzék (shift+ctrl+K) az egyes munkalapok tartalmának felsorolásával és az odaugrást engedélyező belső hivatkozással
   3. Legyen benne egy-értékoszlopos metaadatbázis (objektum, attribútum, érték, mértékegység, forrás, dátum, rögzítette)
   4. A forrás (ha URL) mutasson magára a feldolgozott adatra közvetlenül, s ne csak a szolgáltatás nyitólapjára
   5. Legyen benne két kimutatásvarázslással előállított táblázat:
      1. egy OAM darabnézetben (sor- és oszlopösszegekkel)
      2. egy OAM összegnézete sor- és oszlopösszegek NÉLKÜL
      3. a mértékegység szerepeljen minden esetben
      4. a leendő Y legyen a táblázat jobb szélére rendezve (kizárólag Y-STD elemzés esetén!)
   6. Legyen benne MY-X-es (Y-0 és/vagy Y-STD) megoldás
   7. Tizedes jegy csak annyi legyen, amennyi a megértést segíti
   8. Minden munkalap minden cellája körül legyen egyértelmű (rövidítésmentes) sor- és oszlopfejléc, ill. mértékegység
   9. Csak annyi részletet tartalmazzon egy megoldás, amennyit feltétlenül szükséges...
   10. Monoton/konstans értékkészletű attribútumok nem kellenek (nincsenek hatással az elemzésre)...
5. Az xls-nek tartalmaznia kell csoporton belül mindenkinél a következőket:
   1. a teljes adatbázist
   2. az ellenőrző nézeteket tartalmazó kimutatást (darab nézet)
   3. a kimutatásvarázslóval előállított Objektum-Attribútum Mátrixot (OAM)
   4. a sorszám táblázatot
   5. az Y0 elemzést
   6. a minden mutatót érintő Y-STD elemzést
6. Az xls-nek a fent említetteken túl tartalmaznia kell személyenként a következőket: A választott területegység (SZIE telephelyei, vagy a konkurens szakok/karok), illetve Gödöllő összehasonlítását oly módon, hogy
   1. létrehoz egy külön munkalapot az elemzések eredményeinek kivonatával (tény-becslés),
   2. és azokat HA() fügvény segítségével elemzi, melyben a 0-s iránnyal rendelkező mutató esetén ha a tény>becslés, akkor az erősségnek(S), ellenkező esetben gyengeségnek(W) sorolható. (kizárólag évenként külön-külön - statikus- kell létrehozni)
   3. A lehetőségek(O) és veszélyek(T) feltárása (kizárólag több évet átfogó - dinamikus - vizualizálással érhető el) grafikus ábrázolás mentén történik, ahol a becslés és a tény trend mozgása adja az eredményt.
7. A szócikk célja: felkészülés a szakdolgozatra, ezen belül
   1. a bizonyított, tényalapon előállított SWOT analízis képességének elsajátítása
   2. a logikus érvelésre
   3. a bizonyítások, indoklások iránti igényességre
   4. az objektivitás elvárására
   5. a tervezett és tényleges hasznosság mérésére
   6. az önellenőrzés lehetőségeinek felismerésére
   7. a szabálykövető magatartás elsajátítására
   8. a szűkszavú, lényegre törő fogalmazásra
   9. a felesleges ismétlések kerülésére
   10. az ismeretek/üzenetek megfelelő helyen és módon való megosztására
   11. vagyis a kontrolling é s monitoring elvek, a minőségi munkavégzés alapos ismeretére!

Ezen elvek be nem tartása értéktelen szócikket/dolgozatot eredményez...

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Utaljon lehetőleg:

1. a célra
2. a célcsoportra
3. az innovatív megoldás mikéntjére

Mégis legyen lehetőség szerint:

1. rövid
2. egzakt
3. figyelemfelkeltő

Vagyis a jó cím megtalálása művészet!

A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája

Mint ahogy azt a fejezet címe is jelzi, ide arról kell írni, miként is oldotta (volna) meg a szerző ugyanezt a feladatot (mit válaszolt volna ugyanezen kérdésre) ugyanezen adatok alapján, ha sosem találkozik a tantárgy keretében felkínált hasonlóságelemzéssel. Tehát ez a fejezet:

1. nem ejthet egyetlen szót sem arról, mi jött ki a hasonlóságelemzés alapján eredményként
2. időben hamarabb illene, hogy keletkezzen, mint maga a hasonlóságelemzés
3. csak olyan részleteket tartalmazhat, amiről a szócikk többi részében nem lesz egyébként is szó
4. ki kell, hogy fejezze, miért lehet elégedetlen a szerző a jelenlegi legjobb (szakirodalmi, tapasztalati) SWOT elemzési gyakorlattal
5. ki kell, hogy jelölje az innováció várható irányát, vagyis azt, min kellene tudni változtatni egy jobb megoldással
6. illik, hogy hivatkozzon az XLS-állomány kapcsolódó munkalapjára, cellatartományára
7. ugyanúgy, mint MAJD a hasonlóságelemzés az objektumok egy rangsorát kell, hogy megadja ennek indoklásával együtt

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Elsőként azt kell megadni:

1. milyen nehézségek, anomáliák, problémák terhelték az adatok (objektumok, attribútumok, értékek, mértékegységek) beazonosítását
2. miként sikerült a problémákat megoldani

Objektumok (sorok)

1. Ide az objektumok egzakt elnevezéseit kell megadni listaszerűen (*)
2. és semmi mást

Attribútumok (X, Y oszlopok)

Ide meg kell adni:

1. az attribútumok egzakt meghatározását
2. a használt mértékegységet attribútumonként
3. az irányt szövegesen(pl. minél nagyobb az X(i), annál nagyon lehet az Y)
4. és azt az idő intervallumot, mely az elemzésemet érinti.

A feladat által érintett célcsoportok

Ide fel kell listázni (*)

1. a bevételi forrást jelentő személyek, munkakörök, szervezetek, intézmények pontos megjelölését
2. ill. ezek indoklását, vagyis azt, miért lehet érdeke ezeknek fizetni ezen elemzésért, ha az jól sikerült

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Az üzleti tervezés szabályai szerint meg kell adni a best practice alapján a hasonlóságelemzés reményében, vagyis még a hasonlóságelemzés elvégzése ELŐTT a döntés-előkészítési folyamatra vonatkozóan:

1. melyek bevételi csatornákon (vö. célcsoportok) mekkora összeg várható milyen időbeliséggel
2. mely kiadások várható milyen mértékben és milyen időbeliséggel.
3. S végül ki kell számítani (forintban), mennyi konkrétan tervezhető hasznosság reményében fog majd neki valaki a feladat végrehajtásának (feltételezve, hogy sok feladat közül azt végzi el, mely a legtöbb haszonnal kecsegtet előzetesen).

A szócikk által megtestesített feladat elvárja, hogy a Szerző képzelje magát annak a döntéshozónak a helyébe, akinek arról kell döntenie, vajon rászánjon-e egyetlen erőforrásegységet is arra, hogy ez az elemzés elkészüljön... Ha egy ilyen hasznosság-becslés nem készül el egy állami szerv esetén, az szimplán pl. hűtlen kezelés a BTK-ban...(?!)

A tervezett (és majd a tényleges) hasznosság/többletérték számításának lényege:

1. milyen állapotba kerülne a best practice döntési logika mentén a döntéshozó
2. mennyit ér ez az állapot
3. milyen állapotba kerülhet a tervek szerint a tervezett hasonlóságelemzés után a döntéshozó
4. mennyit ér ez az állapot
5. mennyit a két érték közötti különbség

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

Itt a hasonlóságelemzés lépéseit kell bemutatni az XLS tartalomjegyzéke alapján, munkalapra és cellatartományra hivatkozva, minden lépés (táblázatrész) célját és indoklását megadva (azért csináltam azt, amit, mert - logika szerint): pl.

1. adatbázis
2. sorszámozás (inkl. irányok kezelése, lépcsők száma)
3. solver ill. MY-X paraméterek
4. egyéb lépések

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)