„Tur vzsu tema5 pecs” változatai közötti eltérés
| 5. sor: | 5. sor: | ||
=A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája= | =A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája= | ||
| + | |||
| + | Ebben a fejezetben összesítésre kerül a vizsgált kistérség stratégiai fejlesztése. Több szempont szerint lehet vizsgálni a kistérséget: erősségei,gyengeségei,lehetőségei és veszélyei. A stratégiai fejlesztési terv elkészítése tartalmilag bővebb. mint a fizikai tervezés látókörébe bekerül térbeli szempontokon kívül a településpolitika más területei,mint amilyen a gazdaságfejlesztés,környezet-politika, szociális kérdések vagy a lakás politika. | ||
| + | |||
| + | Erősségei és Gyengeségei is lehetnek: | ||
| + | |||
| + | * belső környezete, arculata | ||
| + | * helyi úthálózat kiépítettsége | ||
| + | * infrastruktúra | ||
| + | * látványosságok | ||
| + | * biztonságos, nyugodt környezet | ||
| + | * kommunikáció | ||
| + | * település szociális szolgáltatásai | ||
| + | * környezetvédelem | ||
| + | * közlekedés és közművek | ||
| + | |||
| + | Jászberény stratégiai fejlesztési tervének elkészítése: | ||
| + | |||
| + | Az első lépés a figyelemfelkeltés | ||
| + | |||
| + | * tervezési érintettek megkeresése | ||
| + | * érintettek meggyőzése a tervezés fontosságáról | ||
| + | * érintettek bevonása a folyamatba | ||
| + | |||
| + | Ezek történhet a következő módszerekkel: találkozók rendezése, műhelymunka,ötletbörze,telefonos vagy személyes beszélgetés. Második lépés az információgyűjtés | ||
| + | |||
| + | * szakmai adatok gyűjtése | ||
| + | * információ gyűjtése a lakosságtól | ||
| + | |||
| + | Harmadik lépés a diagnózis készítése | ||
| + | |||
| + | * SWOT elemzés | ||
| + | * átfogó értékelés | ||
| + | |||
| + | egyeztetés az értekezésről Negyedik lépés a tervezés | ||
| + | |||
| + | * fő célok meghatározása | ||
| + | * célok ágazati felbontása | ||
| + | * részletek pontosítása | ||
| + | * egyeztetés a különféle csoportokkal | ||
| + | * programkészítés | ||
| + | |||
| + | Ötödik a jóváhagyás | ||
| + | |||
| + | * koncepció tervezet végső változatának belső egyeztetése | ||
| + | * lakosság véleményének begyűjtése | ||
| + | * bizottsági véleményezés | ||
| + | * képviselő testületi döntés | ||
| + | |||
| + | Kistérség kritikája:A mutatókat nem önmagukban vizsgáljuk,hanem az összesre vetítjük rá az adatokat, vagyis nem egy kistérséget vizsgálunk,hanem mindegyiket együtt. | ||
=A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)= | =A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)= | ||
A lap 2011. május 11., 07:24-kori változata
Tartalomjegyzék
- 1 Forrás
- 2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
- 3 A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája
- 4 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
- 5 Objektumok (sorok)
- 6 Attribútumok (X, Y oszlopok)
- 7 A feladat által érintett célcsoportok
- 8 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
- 9 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- 10 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
- 11 Következtetések, javaslatok
Forrás
A tervezett alkalmazás/megoldás címe
A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája
Ebben a fejezetben összesítésre kerül a vizsgált kistérség stratégiai fejlesztése. Több szempont szerint lehet vizsgálni a kistérséget: erősségei,gyengeségei,lehetőségei és veszélyei. A stratégiai fejlesztési terv elkészítése tartalmilag bővebb. mint a fizikai tervezés látókörébe bekerül térbeli szempontokon kívül a településpolitika más területei,mint amilyen a gazdaságfejlesztés,környezet-politika, szociális kérdések vagy a lakás politika.
Erősségei és Gyengeségei is lehetnek:
* belső környezete, arculata * helyi úthálózat kiépítettsége * infrastruktúra * látványosságok * biztonságos, nyugodt környezet * kommunikáció * település szociális szolgáltatásai * környezetvédelem * közlekedés és közművek
Jászberény stratégiai fejlesztési tervének elkészítése:
Az első lépés a figyelemfelkeltés
* tervezési érintettek megkeresése * érintettek meggyőzése a tervezés fontosságáról * érintettek bevonása a folyamatba
Ezek történhet a következő módszerekkel: találkozók rendezése, műhelymunka,ötletbörze,telefonos vagy személyes beszélgetés. Második lépés az információgyűjtés
* szakmai adatok gyűjtése * információ gyűjtése a lakosságtól
Harmadik lépés a diagnózis készítése
* SWOT elemzés * átfogó értékelés
egyeztetés az értekezésről Negyedik lépés a tervezés
* fő célok meghatározása * célok ágazati felbontása * részletek pontosítása * egyeztetés a különféle csoportokkal * programkészítés
Ötödik a jóváhagyás
* koncepció tervezet végső változatának belső egyeztetése * lakosság véleményének begyűjtése * bizottsági véleményezés * képviselő testületi döntés
Kistérség kritikája:A mutatókat nem önmagukban vizsgáljuk,hanem az összesre vetítjük rá az adatokat, vagyis nem egy kistérséget vizsgálunk,hanem mindegyiket együtt.
A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
Objektumok (sorok)
Attribútumok (X, Y oszlopok)
1.
- Vendégek száma a falusi szállásadásban (település)
- Vendégek száma a kempingekben (település)
- Vendégek száma a magánszállásadásban (település)
- Vendégek száma a nyaralóházakban (település)
- Vendégek száma a panziókban (település)
- Vendégek száma a szállodákban (település)
- Vendégek száma a turistaszállásokon (település)
- Vendégek száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken (település)
- Vendégek száma az ifjúsági szállókban (település)
- Vendégek száma a fizetővendéglátásban (település)
- Vendégek száma a gyógyszállodákban (település)
2. Az adatok legyűjtése során 1 főre jutó vendégek számát vettünk figyelembe, majd standardizáltuk, így 10000 lakosra jutó vendégek száma a mértékegység
3. Az irány 0 így minél nagyobb az érték annál jobb, a legideálisabb kistérséget kerestük
4. A megfigyelés 2005-2009 közöttre vonatkozik.
A feladat által érintett célcsoportok
Az érintett célcsoportok az alábbi szervezetek:
* Magyar Turizmus Zrt., * Országos Idegenforgalmi Bizottság, * MATUR, * ÖTM Turisztikai Szakállamtitkárság, * Tourinform, * HSMAI Magyarország, * Magyar Szálloda Szövetség, * Magyar Kempingek Szakmai Szövetsége.
Ez az elemzés a turizmus alágazataira lebontva mutatja meg a vendégek számát 168/174 kistérségben 10000 főre vetítve, és ezen adatok segítségével végzett el olyan számításokat, melyek hasznosak lehetnek a célcsoportok számára. Az elemzés alapján láthatóvá válik, hogy melyik kistérségben mely alágazatok kedveltek és melyekben szükségesek a turisztikai fejlesztések, illetve hogy melyekre érdemes hangsúlyt fektetni.
