A lap 2011. május 12., 08:59-kori változata

Forrás

XLS

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Vendégéjszakák száma a különböző típusú szálláshelyeken mutatócsokor vizsgálata a hasonlóságelemzés módszerével - Szarvas kistérség

A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája

Ebben a fejezetben összesítésre kerül a vizsgált kistérség stratégiai fejlesztése. 4 szempont szerint lehet vizsgálni a kistérséget: erősségei,gyengeségei,lehetőségei és veszélyei szerint. A stratégiai fejlesztési terv elkészítése tartalmilag bővebb. A fizikai tervezés látókörébe bekerült térbeli szempontokon kívül a településpolitika más területei, mint amilyen a gazdaságfejlesztés, környezet-politika, szociális kérdések vagy a lakás politika.

Erősségei és Gyengeségei is lehetnek:

• belső környezete
• infrastruktúra, úthálózat kiépítettsége
• látványosságok
• biztonságos, nyugodt környezet
• kommunikáció
• a település szolgáltatásai
• környezetvédelem
• közművek, közlekedés

Szarvas stratégiai fejlesztési tervének elkészítése:

Az első lépés - figyelemfelkeltés

• tervezési érintettek megkeresése
• érintettek meggyőzése a tervezés fontosságáról
• érintettek bevonása a folyamatba

Ezek történhet a következő módszerekkel: ötletbörze, találkozók rendezése, műhelymunka, telefonos vagy személyes kapcsolatfelvétel.

Második lépés - információgyűjtés

• adatok gyűjtése (szakmai adatok)
• információ gyűjtése a lakosságtól

Harmadik lépés - diagnózis készítése

• SWOT elemzés
• átfogó értékelés
• egyeztetés az értekezésről

Negyedik lépés - tervezés

• fő célok meghatározása
• célok ágazati felbontása
• részletek pontosítása
• egyeztetés a különféle csoportokkal
• programkészítés

Ötödik - jóváhagyás

• koncepció tervezet végső változatának belső egyeztetése
• lakosság véleményének begyűjtése
• bizottsági véleményezés
• képviselő testületi döntés

Kistérség kritikája: A mutatókat nem egyenként vizsgáljuk, hanem az összesre vetítjük ki az adatokat, vagyis nem egy kistérséget vizsgálunk, hanem mindegyiket együtt.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Objektumok (sorok)

2005-2006 168 kistérség 2007-2009 174 kistérség

Attribútumok (X, Y oszlopok)

1.

Vendégéjszakák száma a falusi szállásadásban (település)

Vendégéjszakák száma a kempingekben (település)

Vendégéjszakák száma a magánszállásadásban (település)

Vendégéjszakák száma a nyaralóházakban (település)

Vendégéjszakák száma a panziókban (település)

Vendégéjszakák száma a szállodákban (település)

Vendégéjszakák száma a turistaszállásokon (település)

Vendégéjszakák száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken (település)

Vendégéjszakák száma az ifjúsági szállókban (település)

Vendégéjszakák száma a fizetővendéglátásban (település)

Vendégéjszakák száma a gyógyszállodákban (település)

2. Az adatok legyűjtése során 1 főre jutó vendégéjszakák számát vettünk figyelembe, majd standardizáltuk, így 10000 lakosra jutó vendégek száma a mértékegység

3. Az irány 0 így minél nagyobb az érték annál jobb, a legideálisabb kistérséget kerestük

4. A megfigyelés 2005-2009 közöttre vonatkozik.

A feladat által érintett célcsoportok

Az érintett célcsoportok az alábbi szervezetek:

• Magyar Turizmus Zrt.,
• Országos Idegenforgalmi Bizottság,
• MATUR,
• ÖTM Turisztikai Szakállamtitkárság,
• Tourinform,
• HSMAI Magyarország,
• Magyar Szálloda Szövetség,
• Magyar Kempingek Szakmai Szövetsége.

Ez az elemzés a turizmus alágazataira lebontva mutatja meg a vendégéjszakák számát 168/174 kistérségben 10000 főre vetítve, és ezen adatok segítségével végzett el olyan számításokat, melyek hasznosak lehetnek a célcsoportok számára. Az elemzés alapján láthatóvá válik, hogy melyik kistérségben mely alágazatok kedveltek és melyekben szükségesek a turisztikai fejlesztések, illetve hogy melyekre érdemes hangsúlyt fektetni.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

Első lépésben legyűjtöttük az adatokat a TEIR-ről. A feladat a vendégéjszakák számának vizsgálata volt 5 évre (2005-2009), 11 mutatóra vonatkozóan, ezekből az adatokból elkészítettük a metaadatbázisunkat. Az állandó népesség számát is legyűjtöttük, hogy egy főre levetítve tudjuk vizsgálni az adatokat, mivel a méreteltérésekből adódóan torzult volna az elemzés. 2005-2006 között 168, a 2007-2009-es években pedig 174 kistérséget vizsgáltunk. Kiosztottuk a csapattagok között, hogy ki melyik mutatóra végzi el az 5 db Y-STD elemzést. 2005-2006 között 168 objektumunk, és 11 attribútumunk volt, lépcsők száma szintén 168, 2007-2009-ben pedig 174 volt az objektumok és a lépcsők száma is, az X-attribútumoké (oszlopoké) pedig 11. Ezután a csapatvezető elkészítette az YO-elemzést. Az Y0 elemzés után kigyűjtöttük a saját választott kistérségünkre vonatkozóan a tények és a becslések értékeit a különböző évekre vonatkozóan. Az utolsó lépésben értelmeztük az eredményeket és elkészítettük az ideális szócikket.

SWOT-analízis (magyar neve: GYELV-elemzés): SWOT-analízissel felépíthetjük egy piac, iparág, üzlet, termék, stb. piaci életképességét, illetve megismerhetjük, hogy mely feladatok a legfontosabbak stratégiai szempontból. Leggyakrabban az üzleti terv részét képezi.

SWOT-analízis: angol mozaikszó, 4 angol szó kezdőbetűjéből tevődik össze: 1. Strengths: Erősségek: belső tényező, tudjuk befolyásolni 2. Weaknesses: Gyengeségek: szintén belső tényező 3. Opportunities: Lehetőségek: külső tényező, nem tudjuk befolyásolni 4. Threatnes: Fenyegetések: szintén külső tényező

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Következtetése, javaslatok