„Munkatarsak ertekelese” változatai közötti eltérés
(→A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése) |
(→A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése) |
||
18. sor: | 18. sor: | ||
Jelenlegi állás szerint a következő sorrend állítható fel a vezetői értékelés alapján | Jelenlegi állás szerint a következő sorrend állítható fel a vezetői értékelés alapján | ||
− | 1. Kereskedő | + | |
+ | 1. Kereskedő 2 | ||
2. Termékmenedzser 1 | 2. Termékmenedzser 1 | ||
26. sor: | 27. sor: | ||
4. Termékmenedzser 4 | 4. Termékmenedzser 4 | ||
− | 5. Kereskedő | + | 5. Kereskedő 1 |
− | 6. Kereskedő | + | 6. Kereskedő 3 |
7. Termékmenedzser 3 | 7. Termékmenedzser 3 |
A lap 2011. május 18., 15:45-kori változata
Tartalomjegyzék
- 1 Forrás
- 2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
- 3 A feladat előtörténete
- 4 A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
- 5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
- 6 A feladat által érintett célcsoportok
- 7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
- 8 A válaszokat befolyásoló tényezők
- 9 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- 10 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
- 11 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
- 12 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
- 13 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
- 14 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
Forrás
A tervezett alkalmazás/megoldás címe
Munkatársak értékelése, avagy a leggyengébb láncszemek kiszűrése objektív szempontok alapján
A feladat előtörténete
Napjainkban sok szervezetnél alapvető konfliktus forrásként merül fel az a probléma, hogy a szervezetben van pár (vagy sok) olyan személy, aki nem megfelelően végzi a munkáját, vagy nem való erre a munkakörre. Ezt a cég dolgozói látják és tudják, de nem tudnak ellene érdemben tenni, hiszen az adott személy bizonyos körökben igen jól menedzseli magát. A fő probléma az, hogy döntési jogkörrel bíró személyek általában nem látják ezeknek az embereknek a mindennapi munkájukat, így nem tudnak a kialakult helyzeten változtatni. Ez a helyzet áll fenn egy Magyarországon működő informatikai disztribútor cégnél is. Elsősorban e probléma a termékmenedzserek és kereskedők körében merült fel.
A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
Sokszor szembesül azzal az ember, hogy a munkahelyén nem létezik jól kidolgozott értékelési rendszer, mely alapján megfelelően értékelni lehetne a munkatársakat. Általános tendencia, hogy a vezetők értékelik a beosztottjaikat, mely legtöbbször szubjektív véleményen alapul. Elvárásként megfogalmazódott bennem egy olyan értékelési rendszer kialakítása, mely objektív szempontokat, elvárásokat tartalmaz, ezzel ellensúlyozva a szubjektív vezetői értékelést. A feladat kivitelezéséhez egy excel táblázatot készítettem, mely azokat a kompetenciákat tartalmazza, melyek fontosak, és elvárhatóak a kereskedőktől, illetve termékmenedzserektől. Itt ezek a kompetenciák az elérhetőségre, egymással való együttműködésre, az ügyfélkezelésre, a reakcióidőre és a piaci információk átadására vonatkoztak.
Jelenlegi állás szerint a következő sorrend állítható fel a vezetői értékelés alapján
1. Kereskedő 2
2. Termékmenedzser 1
3. Termékmenedzser 2
4. Termékmenedzser 4
5. Kereskedő 1
6. Kereskedő 3
7. Termékmenedzser 3
8. Kereskedő 4
A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
Az adott témában egy informatikai vállalat 4 termékmenedzsere és 4 kereskedője értékeli egymást (kereskedő 1, kereskedő 2, kereskedő 3, kereskedő 4; termékmenedzser 1, termékmenedzser 2, termékmenedzser 3, termékmenedzser 4) megadott szempontok szerint. A vizsgálati tér: 8 objektumot és 5 attribútumot tartalmaz.
Objektumok (sorok)
• Kereskedők 1
• Kereskedők 2
• Kereskedők 3
• Kereskedők 4
• Termékmenedzserek 1
• Termékmenedzserek 2
• Termékmenedzserek 3
• Termékmenedzserek 4
Attribútumok (X, Y oszlopok)
• Elérhetőség, iránya 0, tehát annál többet vagyok hajlandó fizetni egy objektumért minél magasabb az érték
• Együttműködés kereskedőkkel/termékmenedzserekkel, iránya 0, tehát annál többet vagyok hajlandó fizetni egy objektumért minél magasabb az érték
• Ügyfélkezelés, iránya 0, tehát annál többet vagyok hajlandó fizetni egy objektumért minél magasabb az érték
• Reakcióidő, iránya 0, tehát annál többet vagyok hajlandó fizetni egy objektumért minél magasabb az érték
• Piaci információk átadása, iránya 0, tehát annál többet vagyok hajlandó fizetni egy objektumért minél magasabb az érték
A feladat által érintett célcsoportok
Értékelők:
• Kereskedők
• Termékmenedzserek
Értékelendők:
• Kereskedők
• Termékmenedzserek
A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
A kereskedők és termékmenedzserek egymásról leadott objektív értékelése után a vezetők információt kapnak arról, hogy a kereskedők és termékmenedzserek, hogy látják egymás munkaját. A feladat célja, hogy feltárja a dolgozók munkavégzésének, személyiségének erősségeit, gyengeségeit. Az értékelés eredményeként a dolgozók egyéni és csoportos munkavégzésének hatékonyságának, eredményességét növelni lehessen. A képzési és fejlesztési igényeket meghatározzuk. Össze tudják hasonlítani az általuk támasztott elvárásokkal, és azzal, hogy ők hogyan látják a munkájukat. Ezek után ki tudják „szűrni” leggyengébb egyéneket, és javaslatokat tudnak tenni a munkaerőforrás szerkezetének újratervezéséhez.
A válaszokat befolyásoló tényezők
• „Holdudvar” hatás
• Se a kereskedőknek, se a termékmenedzsereknek nincs teljes rálátásuk egymás munkájára.
• Értékelő személy mennyire tud objektíven értékelni, illetve milyen szinten hajlandó felvállalni a véleményét.
A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
Az attribútumokat pontozásos rendszerben 1- tól 5-ig terjedően pontoztam. Megadott eljárás szerint kialakítottam a Pivot táblát. Cellahivatkozás módszerét alkalmaztam az alapadatok és az adatok tekintetében. Elkészítettem a Coco táblát F-keres fügvénnyel. Solver futtatása után kiértékeltem az eredményeket.
Megoldás lépései:
1. Adatgyűjtés
2. Összegyűjtött adatokból adattábla készítése
3. Kimutatás-varázsló segítségével PIVOT tábla készítése
4. Rangsor készítése sorszám függvény segítségével
5. COCO tábla készítése
6. SOLVER futtatása
7. Eredmények kiértékelése
8. Tartalomjegyzék készítése
Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
A kapott eredmények alapján megállapíthatjuk, hogy a kereskedőknél a kereskedő 1 és a kereskedő 3, míg a termékmenedzsereknél a termékmenedzser 2 és a termékmenedzser 4 kapott megfelelő értékelést (nem ronthatók 1000 pont alá, ami az esélyegyenlőségi norma). Az eredmények azt tükrözik, hogy a kereskedő 2 és kereskedő 4, illetve a termékmenedzser 1 és termékmenedzser 3 nem felel meg a támasztott elvárásoknak.
Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
A kapott eredmények jól tükrözik, hogy a kereskedőknél és termékmenedzsereknél is vannak olyan vizsgált egyének (kereskedő 2, kereskedő 4, termékmenedzser 1 és termékmenedzser 3), akik nem feleltek meg a támasztott elvárásoknak. Az elkészített elemzésnek jelenleg 4 nyertese van (azok, akik megfeleltek a támasztott elvárásoknak): kereskedő 1, kereskedő 3, termékmenedzser 2 és termékmenedzser 4. Az eredmények kiértékelése után a vezetőségnek össze kell vetnie az általa készített szubjektív értékeléssel. Továbbiakban a vezetőségnek és a HR-nek együttesen meg kell vizsgálnia, hogyan lehetne ezeknél az egyéneknél nagyobb teljesítményt elérni, illetve hogyan lehetne őket motiválni, radikális esetben hogyan lehet őket „eltávolítani”.
Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
Mindig nehéz az olyan munkatársak értékelése, akiknek nem látjuk nap, mint nap a munkájukat. Az alkalmazott értékelési rendszer a vezetők és a HR munkáját hivatott elősegíteni, abban a tekintetben, hogy az elfogultságot minél kisebb szintre csökkentve (hiszen teljesen kizárni szinte lehetetlen) objektív, kézzel fogható értékelés után a munkatársakat – ebben az esetben a kereskedőket és a termékmenedzsereket – minél jobban tudják értékelni. Az értékelés elvégzés után 4 fő munkájára mondhatjuk, hogy nem üti meg a kívánt mértéket, így ezt a kidolgozott rendszert eredményesnek mondhatjuk, hiszen ki tudtuk szűrni a "leggyengébb láncszemeket".
Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
http://miau.gau.hu/mediawiki/index.php/Munkat%C3%A1rsak_%C3%A9rt%C3%A9kel%C3%A9se