A lap jelenlegi, 2011. május 23., 12:52-kori változata

Forrás

XLS

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Vendégek száma a különböző típusú szálláshelyeken mutatócsokor vizsgálata a hasonlóságelemzés módszerével - Békéscsabai kistérség

A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája

A szakirodalom alapján a legtöbb esetben a SWOT-analízis szerkesztésének menete egy ötletgyűjtéssel kezdődik, mely során megpróbálják feltárni a SWOT- mátrix elemeit. Ezek alapján pedig összesítésre kerülnek a vizsgált kistérség stratégiai fejlesztésének irányvonalai. A vizsgálat szempontjai az alábbiak lehetnek: erősségek,gyengeségek,lehetőségek és veszélyek. Ezzel a módszerrel azonban a leggyakoribb probléma, hogy nem TÉNYEKEN alapulnak az így hozott megállapítások, így ez sok esetben téves irányvonalakat eredményez.

Továbbá az alábbi LINKEN megtalálható a Gödöllői kistérség turizmus témáját részletező egyesület.

SWOT-analízissel (magyar nevén GYELV-elemzéssel) felépíthetjük egy piac,iparág, üzlet, termék, stb. piaci életképességét, illetve megismerhetjük, hogy stratégiai szempontból mely feladatok a legfontosabbak. Az ilyen elemzéske a legtöbb esetben az üzleti terv részét is képezik.

A SWOT angol mozaikszó, 4 angol szó kezdőbetűjéből tevődik össze:

1. Strengths: Erősségek: belső tényező, tudjuk befolyásolni

2. Weaknesses: Gyengeségek: szintén belső tényező

3. Opportunities: Lehetőségek: külső tényező, nem tudjuk befolyásolni

4. Threatnes: Fenyegetések: szintén külső tényező

Elsőként statikus (egy évre vonatkozó) adatokat vizsgálva tudjuk megállapítani az erősségeket illetve a gyengeségeket. Ezt követően kell vizsgálhatók a külső tényezők, avagy az idősoros adatok, amelyekre trendeket állítva állapíthatóak meg a lehetőségek és a veszélyek.

A készítés első lépése a figyelemfelkeltés:

• tervezési érintettek megkeresése
• érintettek meggyőzése a tervezés fontosságáról
• érintettek bevonása a folyamatba

Ezek a következő módszerekkel történhetnek: találkozók rendezése, műhelymunka,ötletbörze,telefonos vagy személyes beszélgetés.

Második lépés az információgyűjtés

• szakmai adatok gyűjtése
• információ gyűjtése a lakosságtól

Harmadik lépés a diagnózis készítése

• SWOT elemzés
• átfogó értékelés

egyeztetés az értekezésről

Negyedik lépés a tervezés

• fő célok meghatározása
• célok ágazati felbontása
• részletek pontosítása
• egyeztetés a különféle csoportokkal
• programkészítés

Ötödik a jóváhagyás

• koncepció tervezet végső változatának belső egyeztetése
• lakosság véleményének begyűjtése
• bizottsági véleményezés
• képviselő testületi döntés

SWOT a gyakorlatban: a kistérség adataiból átlagot számolunk, és ehhez viszonyítjuk a kiválasztott település turizmusának alakulását. Attól függ, hogy erősségről vagy gyengeségről beszélünk, hogy a saját területünk értékei az átlaghoz képest hol helyezkednek el. Ha az átlagnál nagyobb az érték, akkor erősségről, ha kevesebb, akkor pedig gyengeségről beszélünk. Lehetőségek-veszélyek pedig a több évet átfogó átlagokból alakul. A gödöllői kistérség esetében ez a következőképpen fest az xls "Alternatív SWOT" munkalap alapján:

2005

2006

2007

2008

2009

2005-2009

Szakirodalmi kritika: az átlag alapján nem egyértelmű az, hogy egy érték amennyiben e fölött helyezkedik el, akkor automatikusan az erősségek közé sorolható, noha ennek kétszerese is lehetne még a norma alapján.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Az elemzéshez szükséges adatbázis adatait a TEIR (Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer) Interaktív elemzője szolgáltatta, ahol a Területi statisztaika adatok rendszerén keresztül történtek a lekérdezések.

Adatgyűjtési anomáliák: Az adatvagyon legyűjtése során problémát jelentett, hogy figyelmetlenség miatt nem a megfelelő mutató adatok (vendégek száma helyett a vendégéjszakák számára vonatkozó adatok) kerültek legyűjtésre, és a probléma csak akkor lett észlelve, mikor az elemzések egy része már lefutott, így a hibás mutatóhoz tartozó adatok legyűjtését újra végre kellett hajtani. További problémát jelentett (mely már az elemzés részét érintette), hogy a néhány esetben nem a rangsor tábla lett bemásolva az elemző rendszerbe, mely az eredményekben azonnal észrevehető torzulást okozott.

Összes adatszám = (168 kistérség * 11 (+ 1 állandó népesség) attribútum) + (168 kistérség * 11 (+ 1 állandó népesség) attribútum) + (174kistérség * 11 (+ 1 állandó népesség) attribútum) + (174kistérség * 11 (+ 1 állandó népesség) attribútum) + (174kistérség * 11 (+ 1 állandó népesség) attribútum) = 10296 rekord

Objektumok (sorok)

2005-2006 között 168 db kistérség

2007-2009 között pedig az alábbi 174 kistérség:

Attribútumok (X, Y oszlopok)

1. A legyűjtésre került mutatók az alábbiak:

• Vendégek száma a falusi szállásadásban (település)

• Vendégek száma a kempingekben (település)

• Vendégek száma a magánszállásadásban (település)

• Vendégek száma a nyaralóházakban (település)

• Vendégek száma a panziókban (település)

• Vendégek száma a szállodákban (település)

• Vendégek száma a turistaszállásokon (település)

• Vendégek száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken (település)

• Vendégek száma az ifjúsági szállókban (település)

• Vendégek száma a fizetővendéglátásban (település)

• Vendégek száma a gyógyszállodákban (település)

2. Ahhoz, hogy az adatok összevethetőek legyenek, ezért sztenderdizáltuk őket. Így az 1 főre jutó vendégek számát kaptuk meg, majd ezt újra sztenderdizáltuk, melynek eredményeként a 10.000 lakosra jutó vendégek száma lett a mértékegység.

3. Mivel a vizsgált esetek mindegyikénél egyenes arányosság van a vizsgált tényező és az eredmény között, így az irány mindegyik attribútum esetében 0.

4. Az elemzés a 2005-2009 közötti évekre vonatkozik.

A feladat által érintett célcsoportok

Az alábbi célcsoportok tudják hasznosítani az elemzéseket:

• Magyar Turizmus Zrt.,
• Országos Idegenforgalmi Bizottság,
• MATUR,
• ÖTM Turisztikai Szakállamtitkárság,
• Tourinform,
• HSMAI Magyarország,
• Magyar Szálloda Szövetség,
• Magyar Kempingek Szakmai Szövetsége,
• a kistérségek települései,és az önkormányzataik,
• utazási irodák,
• KSH,
• turisták,
• Nemzetgazdasági Minisztérium,
• RIB,
• a megyei és
• régiós stratégiai döntés-előkészítők,
• a kapcsolódó kormányzati szereplők,
• a turizmussal foglalkozó tanácsadók és
• kutatók is hasznosíthatják, pl. komplex marketing elemzések megalapozása céljából: hiszen megállapítható, hogy az adott településnek milyen turizmus fejlesztési stratégiát érdemes követniük.

Ez az elemzés a turizmus alágazataira lebontva mutatja meg a vendégek számát 168/174 kistérségben 10.000 főre vetítve, és ezen adatok segítségével végzett el olyan számításokat, melyek hasznosak lehetnek a célcsoportok számára. Az elemzés alapján láthatóvá válik, hogy melyik kistérségben milyen szálláshelyek kedveltek és melyekben szükségesek a turisztikai fejlesztések, illetve hogy melyekre érdemes hangsúlyt fektetni.

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

A fejezet az elkészített SWOT elemzés hasznosság becslését tartalmazza, tehát azt, hogy az elemzés kapcsán megfogalmazott fejlesztési javaslatok mekkora potenciális bevétel többletet jelenthetnek a vizsgált területnek. Amennyiben javaslatként pl. a kempingek létesítése jelenik meg eredményül, akkor a tervezés szintjén az alábbi konstrukcióval a következő bevétel becslések érhetők el (kizárólag a már működő kempingeket alapul véve):

• 520 sátorhellyel(lakóautó férőhelye is)
• 6 hónapos nyitva tartással (májustól októberig, 184 nap)
• sátorhelyenként napi átlag 12 euroval (8 euro a sátorhely, 16 a lakóautó helyének bérlése)
• 270 Ft-os árfolyam mellett
• minden napra 50%-os telítettséggel számolván

A kemping éves bevétele 155.001.600 Ft. lenne.

A fejlesztés kérdésénél felmerülő probléma, hogy a gyengeségekkel rendelkező, de fejlődőképes, vagy az eleve erősebbnek mutatkozó és több fejlesztési lehetőséget kínáló kempingek kapjanak támogatást. A lojalitás elvét képviselve a gyengébb teljesítményt mutató kempingek fejlesztésére eshet a választás, mellyel elérhető hogy több, de azonos szinten működő kemping működhet. A hatékonyság elvét képviselvén a már erősebbnek mutatkozó kempingek fejlesztése történhet meg, mely során a szolgáltatások palettája, a környezet stb. tovább bővíthető, így a sikeresség is tovább növelhető.

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

Az első lépés az adatokat legyűjtése a TEIR-ről (https://teir.vati.hu/). Mivel a vendégek számának alakulásával kapcsolatos elemzés elkészítése volt a feladat, így az adatokat 5 évre (2005-2009 között) és 11 mutatóra vonatkozóan kerültek legyűjtésre, ebből épült fel a adatbázis (Adatbázis munkalap).

A 11 legyűjtött mutató a különböző szálláshelyeken megszállt vendégek számára vonatkozott. A sztenderdizáláshoz az állandó népesség is lekérdezésre került, mely lehetővé tette az 1 főre vetítést. 2005-2006 között 168, a 2007-2009-es években pedig 174 kistérséget került vizsgálat alá.

Miután az adatbázis felépült, annak ellenőrzése következett az Excel kimutatás funkcióját használva, ahol a darabnézetek előállításával lehetett rávilágítani az esetleges mutató, vagy objektum elírásra.

Az adatbázis ellenőrzése után következtek az Y-STD és Y-0 elemzések, melyek a miau.gau.hu elemző moduljában kerültek futtatásra. 2005-ben, és 2006-ban 168 objektum, és 11 attribútum volt, a lépcsők száma szintén 168, 2007-2009 között pedig 174 volt az objektumok és a lépcsők száma is, az X-attribútomok (oszlopok) száma minden vizsgált évben 11 volt.

Az elemzések összesítéseként készült egy eredmény adatbázis. Következő lépés az eredmények értelmezése volt, melyhez elkészítésre került az eredmény pivot munkalap. Ez a munkalap tartalmazta a kiválasztott kistérségre vonatkozó adatokra készített kimutatást. A kimutatások eredményeiből HA()-függvények segítségével sablonmondatok generálódtak. A sablonszövegekből és az eredményekből képzett diagramok segítségével pedig elkészült a SWOT analízis. A SWOT analízis készítésének menetéről, és eredményeiről készült el a miau.gau-hu WIKI-re a hallgatók szócikke.

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Erősségek és gyengeségek

Békéscsaba és a magánszállásadás:

• 2005: A vizsgált Békéscsabai kistérség a 2005. évi vendégek száma a magánszállásban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

• 2006: A vizsgált Békéscsabai kistérség a 2006. évi vendégek száma a magánszállásban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

• 2007: A vizsgált Békéscsabai kistérség a 2007. évi vendégek száma a magánszállásban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

• 2008: A vizsgált Békéscsabai kistérség a 2008. évi vendégek száma a magánszállásban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

• 2009: A vizsgált Békéscsabai kistérség a 2009. évi vendégek száma a magánszállásban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

Békéscsaba és a kemping:

• 2005: A vizsgált Békéscsabai kistérség a 2005. évi vendégek száma a kempingben mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, ezzel szemben a gödöllői kistérségben Erősségnek(S) számít.

• 2006: A vizsgált Békéscsabai kistérség a 2006. évi vendégek száma a kempingben mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

• 2007: A vizsgált Békéscsabai kistérség a 2007. évi vendégek száma a kempingben mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

• 2008: A vizsgált Békéscsabai kistérség a 2008. évi vendégek száma a kempingben mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, ezzel szemben a gödöllői kistérségben Erősségnek (S) számít.

• 2009: A vizsgált Békéscsabai kistérség a 2009. évi vendégek száma a kempingben mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, gödöllői kistérséggel megegyezően.

Békéscsaba és a turista-szállásadás:

• 2005: A vizsgált Békéscsabai kistérség a 2005. évi vendégek száma a turistaszállásban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

• 2006: A vizsgált Békéscsabai kistérség a 2006. évi vendégek száma a turistaszállásban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

• 2007: A vizsgált Békéscsabai kistérség a 2007. évi vendégek száma a turistaszállásban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

• 2008: A vizsgált Békéscsabai kistérség a 2008. évi vendégek száma a turistaszállásban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

• 2009: A vizsgált Békéscsabai kistérség a 2009. évi vendégek száma a turistaszállásban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

Békéscsaba és az ifjúsági-szállásadás:

• 2005: A vizsgált Békéscsabai kistérség a 2005. évi vendégek száma az ifjúsági-szállásban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

• 2006: A vizsgált Békéscsabai kistérség a 2006. évi vendégek száma az ifjúsági-szállásban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

• 2007: A vizsgált Békéscsabai kistérség a 2007. évi vendégek száma az ifjúsági-szállásban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, ezzel szemben a gödöllői kistérségben Erősségnek(S) számít.

• 2008: A vizsgált Békéscsabai kistérség a 2008. évi vendégek száma az ifjúsági-szállásban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, ezzel szemben a gödöllői kistérségben Erősségnek(S) számít.

• 2009: A vizsgált Békéscsabai kistérség a 2009. évi vendégek száma az ifjúsági-szállásban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, ezzel szemben a gödöllői kistérségben Erősségnek(S) számít.

Békéscsaba és a gyógyszállodák:

• 2005: A vizsgált Békéscsabai kistérség a 2005. évi vendégek száma a gyógyszállodában mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

• 2006: A vizsgált Békéscsabai kistérség a 2006. évi vendégek száma a gyógyszállodában mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, ezzel szemben a gödöllői kistérségben Erősségnek(S) számít.

• 2007: A vizsgált Békéscsabai kistérség a 2007. évi vendégek száma a gyógyszállodában mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

• 2008: A vizsgált Békéscsabai kistérség a 2008. évi vendégek száma a gyógyszállodában mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

• 2009: A vizsgált Békéscsabai kistérség a 2009. évi vendégek száma a gyógyszállodában mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

Békéscsaba és a panziók:

• 2005: A vizsgált Békéscsabai kistérség a 2005. évi vendégek száma a panzióban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

• 2006: A vizsgált Békéscsabai kistérség a 2006. évi vendégek száma a panzióban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, ezzel szemben a gödöllői kistérségben Erősségnek(S) számít.

• 2007: A vizsgált Békéscsabai kistérség a 2007. évi vendégek száma a panzióban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, ezzel szemben a gödöllői kistérségben Erősségnek(S) számít.

• 2008: A vizsgált Békéscsabai kistérség a 2008. évi vendégek száma a panzióban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, ezzel szemben a gödöllői kistérségben Erősségnek(S) számít.

• 2009: A vizsgált Békéscsabai kistérség a 2009. évi vendégek száma a panzióban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

Békéscsaba és a nyaralóházak:

• 2005: A vizsgált Békéscsabai kistérség a 2005. évi vendégek száma a nyaralóházban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, ezzel szemben a gödöllői kistérségben Erősségnek(S) számít.

• 2006: A vizsgált Békéscsabai kistérség a 2006. évi vendégek száma a nyaralóházban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, ezzel szemben a gödöllői kistérségben Erősségnek(S) számít.

• 2007: A vizsgált Békéscsabai kistérség a 2007. évi vendégek száma a nyaralóházban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, ezzel szemben a gödöllői kistérségben Erősségnek(S) számít.

• 2008: A vizsgált Békéscsabai kistérség a 2008. évi vendégek száma a nyaralóházban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, ezzel szemben a gödöllői kistérségben Erősségnek(S) számít.

• 2009: A vizsgált Békéscsabai kistérség a 2009. évi vendégek száma a nyaralóházban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

Békéscsaba és a kereskedelmi-szállásadás:

• 2005: A vizsgált Békéscsabai kistérség a 2005. évi vendégek száma a kereskedelmi-szállásban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

• 2006: A vizsgált Békéscsabai kistérség a 2006. évi vendégek száma a kereskedelmi-szállásban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

• 2007: A vizsgált Békéscsabai kistérség a 2007. évi vendégek száma a kereskedelmi-szállásban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

• 2008: A vizsgált Békéscsabai kistérség a 2008. évi vendégek száma a kereskedelmi-szállásban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

• 2009: A vizsgált Békéscsabai kistérség a 2009. évi vendégek száma a kereskedelmi-szállásban mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

Békéscsaba és a szállodák:

• 2005: A vizsgált Békéscsabai kistérség a 2005. évi vendégek száma a szállodában mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, ezzel szemben a gödöllői kistérségben Gyengeségnek(W) számít.

• 2006: A vizsgált Békéscsabai kistérség a 2006. évi vendégek száma a szállodában mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, ezzel szemben a gödöllői kistérségben Gyengeségnek(W) számít.

• 2007: A vizsgált Békéscsabai kistérség a 2007. évi vendégek száma a szállodában mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, ezzel szemben a gödöllői kistérségben Gyengeségnek(W) számít.

• 2008: A vizsgált Békéscsabai kistérség a 2008. évi vendégek száma a szállodában mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, ezzel szemben a gödöllői kistérségben Gyengeségnek(W) számít.

• 2009: A vizsgált Békéscsabai kistérség a 2009. évi vendégek száma a szállodában mutató tekintetében kiegyenlítetten teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

Békéscsaba és a falusi-szállásadás:

• 2005: A vizsgált Békéscsabai kistérség a 2005. évi vendégek száma a falusi-szállásban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, ezzel szemben a gödöllői kistérségben Erősségnek(S) számít.

• 2006: A vizsgált Békéscsabai kistérség a 2006. évi vendégek száma a falusi-szállásban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, ezzel szemben a gödöllői kistérségben Erősségnek(S) számít.

• 2007: A vizsgált Békéscsabai kistérség a 2007. évi vendégek száma a falusi-szállásban mutató tekintetében rosszul teljesített, tehát az Gyengeségek(W) közé sorolható, ezzel szemben a gödöllői kistérségben Erősségnek(S) számít.

• 2008: A vizsgált Békéscsabai kistérség a 2008. évi vendégek száma a falusi-szállásban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

• 2009: A vizsgált Békéscsabai kistérség a 2009. évi vendégek száma a falusi-szállásban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

Békéscsaba és a fizetővendéglátás:

• 2005: A vizsgált Békéscsabai kistérség a 2005. évi vendégek száma a fizetővendéglátásban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, ezzel szemben a gödöllői kistérségben Gyengeségnek(W) számít.

• 2006: A vizsgált Békéscsabai kistérség a 2006. évi vendégek száma a fizetővendéglátásban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, ezzel szemben a gödöllői kistérségben Gyengeségnek(W) számít.

• 2007: A vizsgált Békéscsabai kistérség a 2007. évi vendégek száma a fizetővendéglátásban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

• 2008: A vizsgált Békéscsabai kistérség a 2008. évi vendégek száma a fizetővendéglátásban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, ezzel szemben a gödöllői kistérségben Gyengeségnek(W) számít.

• 2009: A vizsgált Békéscsabai kistérség a 2009. évi vendégek száma a fizetővendéglátásban mutató tekintetében jól teljesített, tehát az Erősségek(S) közé sorolható, a gödöllői kistérséggel megegyezően.

Lehetőségek és veszélyek 2005-2009

Békéscsaba és a magánszállásadás: A vendégek száma a magánszállásban mutató tekintetében a veszély indokolt mértékű, a gödöllői kistérségben szintén veszélyként jelent meg, de kisebb mértékű, mint amekkora indokolt lenne adott esetben.

Békéscsaba és a kempingek: A vendégek száma a kempingben mutató tekintetében a veszély nagyobb mértékű, mint amekkora indokolt lenne adott esetben. A gödöllői kistérségben viszont nagyobb a lehetőség potenciál, mint amekkora ténylegesen kihasználásra kerül.

Békéscsaba és a turista-szállásadás: A vendégek száma a turistaszállásban mutató tekintetében a veszély kisebb mértékű, mint amekkora indokolt lenne adott esetben. A gödöllői kistérségben pedig a lehetőségek kihasználása nagyobb mértékben sikerült, mint amennyire az indokolt lenne.

Békéscsaba és az ifjúsági-szállásadás: A vendégek száma a ifjúsági-szállásban mutatóban nagyobb a lehetőség potenciál, mint amekkora ténylegesen kihasználásra kerül. A gödöllői kistérségben viszont a lehetőségek kihasználása nagyobb mértékben sikerült, mint amennyire az indokolt lenne.

Békéscsaba és a gyógyszállodák: A vendégek száma a gyógyszállodában mutató tekintetében a lehetőségek kihasználása nagyobb mértékben sikerült, mint amennyire az indokolt lenne. A gödöllői kistérség esetében pedig a lehetőségek kihasználásra kerültek.

Békéscsaba és a panziók: A vendégek száma a panzióban mutató tekintetében a veszély kisebb mértékű, mint amekkora indokolt lenne adott esetben. A gödöllői kistérségben viszont nagyobb a lehetőség potenciál, mint amekkora ténylegesen kihasználásra kerül.

Békéscsaba és a nyaralóházak: A vendégek száma a nyaralóházban mutatóban nagyobb a lehetőség potenciál, mint amekkora ténylegesen kihasználásra kerül. Ugyanúgy, mint a gödöllői kistérségben.

Békéscsaba és a kereskedelmi-szállásadás: A vendégek száma a kereskedelmi-szállásban mutató tekintetében a veszély kisebb mértékű, mint amekkora indokolt lenne adott esetben. A gödöllői kistérségben viszont a lehetőségek kihasználása nagyobb mértékben sikerült, mint amennyire az indokolt lenne.

Békéscsaba és a szállodák: A vendégek száma a szállodában mutató tekintetében a veszély nagyobb mértékű, mint amekkora indokolt lenne adott esetben. A gödöllői kistérségbenviszont a lehetőségek kihasználása nagyobb mértékben sikerült, mint amennyire az indokolt lenne.

Békéscsaba és a falusi-szállásadás: A vendégek száma a falusi-szállásban mutató tekintetében a lehetőségek kihasználása nagyobb mértékben sikerült, mint amennyire az indokolt lenne. A gödöllői kistérség esetében viszont a veszély nagyobb mértékű, mint amekkora indokolt lenne adott esetben.

Békéscsaba és a fizető-vendéglátás: A vendégek száma a fizetővendéglátásban mutató tekintetében a veszély nagyobb mértékű, mint amekkora indokolt lenne adott esetben. A gödöllői kistérségben pedig a lehetőségek kihasználása nagyobb mértékben sikerült, mint amennyire az indokolt lenne.

Következtetések, javaslatok

Az elemzésből kiderül, hogy a vizsgált kistérségen - a békéscsabai kistérségben - a falusi-szállásadásban nagyobb mértékben használták ki a lehetőségeiket, mint amekkora indokolt lett volna. Meg kell említeni, hogy az évenkénti elemzés során 2005-2007 között a falusi-szállásadás gyengeségnek számít, viszont összességében lehetőségként jelentek meg. Az ifjúsági-szállásadás, a gyógyszállodák és a nyaralóházak esetében a lehetőségek kihasználásra kerültek. Bár a gyógyszállodákon kívül ezekben nagyobb a lehetőségi potenciál, mint amekkora kihasználásra került. 2007-2009 között az ifjúsági-szállásadás, 2006-ban a gyógyszállodák, a nyaralóházak pedig az egész vizsgálat alatt gyengeségnek számítottak, összességében mégis lehetőségként jelentek meg. A magánszállásadás, a turistaszállások, a panziók, a kempingek, a kereskedelmi-szállásadásban, a szállodák, illetve a fizető-vendéglátás veszélyként jelentek meg. A magánszállásadásban a veszély indokolt mértékű, a kempingekben, a szállodákban és a fizető vendéglátás esetében nagyobb mértékű, a kereskedelmi-, és a turista szállásadásban pedig kisebb mértékű, mint amekkora indokolt lenne adott esetben. Viszont ezek közül csak a kempingek jelentenek gyengeséget összességében, a többi erősségként jelent meg az évenkénti elemzések során. A lehetőségeket továbbra is ki kell használni, az erősségeket szinten tartani, a gyengeségeket javítani, a veszélyeket pedig csökkenteni.