A lap 2011. május 25., 13:10-kori változata

Forrás

[1]

A tervezett alkalmazás/megoldás címe

Az iskola választás előtt álló szülők döntésének megsegítése a kerületi önkormányzat Közoktatási és Közművelődési Főosztályának intézmény értékelési mutatói és minősítése alapján készített hasonlóság elemzéssel.

A feladat előtörténete

Napjainkban a gyerekek több időt töltenek az oktatási intézményekben, mint otthon, ezért kiemelten fontos, hogy a szülők a gyermekük számára legmegfelelőbb intézményt válasszák. Döntésüket befolyásolja az óvónők véleménye, a "homokozóhíradó", melyet nap mint nap hallgatnak és "szerkesztenek", miközben csemetéjük a délutáni levegőzés közben a kortárs csoport , barátai között "szocializálódik".

De milyen is a legmegfelelőbb iskola?

Olyan, ahol a gyermek jól, biztonságban érzi magát, barátokra talál, és olyan felnőttek veszik körül, akik példaképként állhatnak előtte. Fontos továbbá az infrastrukturális környezet, az intézmény tantermei, mozgási lehetőség (sportkör, testnevelés óra), a csoportbontásban szervezett tanóra, mely során több figyelem juthat a lassabban haladó tanulókra, illetve a tehetségesebb gyerekekre is.

A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája

A XXI. század elején sincsenek meg azok az információk, amelyek alapján meg lehet győzni a szülőket arról, hogy melyik a legmegfelelőbb általános iskola, ahol gyermekük 8 évet fog eltölteni.

Megpróbáltam összeszedni azokat az objektív szempontokat, amelyek számokban kifejezhetők és rendelkezésre állnak Kőbánya minden lakosa számára. kerületünk intézményeinek fizikai adatai (épület alapterülete, tornatermek alapterülete, tanulólétszám, pedagógus létszám, fegyelmi ügyek, illetve a kerületben 10 éve működő neveltségi szint mérés és szaktárgyi tudásszint mérés eredményei).

Természetesen sokat számít a barátok, ismerős szülők véleménye, az óvónénik ajánlása is, de ezek jelen pillanatban számokba át nem fordítható tényezők. Nem szabad elfelejtkezni az intézményben jelenlévő "hozzáadott pedagógiai értékről", mely megmutatja, hogy az iskolába járó diákok hozott értékei alapján az intézmény hathatós közreműködésével milyen eredményeket értek el. Ma még nincs megbízható mérés erre.

Jelen vizsgálatunk tehát a hivatalosan mérhető információkon alapul.

A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)

Elsőként azt kell megadni:

1. milyen nehézségek, anomáliák, problémák terhelték az adatok (objektumok, attribútumok, értékek, mértékegységek) beazonosítását
2. vagyis miért pont akkora az OAM, mint amekkora
3. miként sikerült a problémákat megoldani
4. ha voltak KO-feltételek, akkor mik voltak ezek
5. ha volt, mekkora volt a kiindulási adatbázis

Objektumok (sorok)

1. Ide az objektumok egzakt elnevezéseit kell megadni listaszerűen (*)
2. és semmi mást

Attribútumok (X, Y oszlopok)

Ide meg kell adni:

1. az attribútumok egzakt meghatározását
2. a használt mértékegységet attribútumonként
3. és az irányt szövegesen(vagyis a ceteris paribus összefüggés-típust: pl. minél nagyobb az X(i), annál nagyon lehet az Y)

A feladat által érintett célcsoportok

Ide fel kell listázni (*)

1. a bevételi forrást jelentő személyek, munkakörök, szervezetek, intézmények pontos megjelölését
2. ill. ezek indoklását, vagyis azt, miért lehet érdeke ezeknek fizetni ezen elemzésért, ha az jól sikerült

A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság

Az üzleti tervezés szabályai szerint meg kell adni a best practice alapján a hasonlóságelemzés reményében, vagyis még a hasonlóságelemzés elvégzése ELŐTT a döntés-előkészítési folyamatra vonatkozóan:

1. melyek bevételi csatornákon (vö. célcsoportok) mekkora összeg várható milyen időbeliséggel
2. mely kiadások várható milyen mértékben és milyen időbeliséggel.
3. S végül ki kell számítani (forintban), mennyi konkrétan tervezhető hasznosság reményében fog majd neki valaki a feladat végrehajtásának (feltételezve, hogy sok feladat közül azt végzi el, mely a legtöbb haszonnal kecsegtet előzetesen).

A szócikk által megtestesített feladat elvárja, hogy a Szerző képzelje magát annak a döntéshozónak a helyébe, akinek arról kell döntenie, vajon rászánjon-e egyetlen erőforrásegységet is arra, hogy ez az elemzés elkészüljön... Ha egy ilyen hasznosság-becslés nem készül el egy állami szerv esetén, az szimplán pl. hűtlen kezelés a BTK-ban...(?!)

A tervezett (és majd a tényleges) hasznosság/többletérték számításának lényege:

1. milyen állapotba kerülne a best practice döntési logika mentén a döntéshozó
2. mennyit ér ez az állapot
3. milyen állapotba kerülhet a tervek szerint a tervezett hasonlóságelemzés után a döntéshozó
4. mennyit ér ez az állapot
5. mennyit a két érték közötti különbség

A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)

Itt a hasonlóságelemzés lépéseit kell bemutatni az XLS tartalomjegyzéke alapján, munkalapra és cellatartományra hivatkozva, minden lépés (táblázatrész) célját és indoklását megadva (azért csináltam azt, amit, mert - logika szerint): pl.

1. adatbázis
2. sorszámozás (inkl. irányok kezelése, lépcsők száma)
3. solver ill. MY-X paraméterek
4. egyéb lépések

Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)

Ide

1. CSAK és
2. kizárólag kijelentő mondatokban kifejtve,
3. felsorolásszerűen
4. a számítás releváns eredményei kellenek.

Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)

Itt kell összevetni a best practice és a hasonlóságelemzés eredményeit. Vagyis

1. meg kell adni és meg kell indokolni, miért/melyik módszer eredménye lett a jobb
2. végső győztest kell hirdetni

Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)

Ki kell fejezni, hogy a tervezett hasznosság forintértékéhez képest a végső győztes ismeretében mennyit sikerült ebből a haszonból ténylegesen realizálni, vagyis megérte-e az elért hasznosság a befektetett időt/energiát? Létrejött-e a keresett innováció?

Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba

Az alábbi szakértői rendszer mintájára ki kell fejezni tudni:

1. melyik attribútum esetén hány aktív lépcső van
2. hány aktív attribútum maradt, melyekre egy szakértői rendszerben rá kellene kérdezni (vannak-e zajok)
3. mennyi az aktív lépcsők szorzata minden attribútumok figyelembe véve (=kombinatorikai tér mérete, azaz a sorok száma)
4. mennyi a következmények (azaz az oszlopok száma): vö. EGO
5. mi a genetikai potenciál értéke (az első lépcsőszintek összege)

Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok

Ide kell megadni:

1. milyen fontosabb szakirodalmak kerültek felhasználásra
2. milyen más MIAÚ WIKI szócikk érinti a szóban forgó kérdéskört

1. Korábbi segédanyag: nyilatkozat és kitöltési segédlet
2. Egyéb segítség: korábbi szócikkek laptörténetében és vitalapján
3. Funkcionális analfabetizmus elleni segédlet: hangállomány
4. Részletes szakdolgozat-szerkesztési szempontok: Önteszt

Nem csak KMT-s Hallgatók figyelmébe: Feladatok, ahol az oktató elemez, ha a Hallgató eljut a sorszám-mátrixig (adatok+irányok): [2] [3], majd a Hallgató értelmez...