„Gabona heves” változatai közötti eltérés
(→A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája) |
(→A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája) |
||
| 9. sor: | 9. sor: | ||
SWOT-analízissel (magyar nevén GYELV-elemzéssel) felépíthetjük egy piac, iparág, üzlet, termék, stb. piaci életképességét, illetve megismerhetjük, hogy stratégiai szempontból mely feladatok a legfontosabbak. | SWOT-analízissel (magyar nevén GYELV-elemzéssel) felépíthetjük egy piac, iparág, üzlet, termék, stb. piaci életképességét, illetve megismerhetjük, hogy stratégiai szempontból mely feladatok a legfontosabbak. | ||
A SWOT angol mozaikszó, 4 angol szó kezdőbetűjéből tevődik össze: | A SWOT angol mozaikszó, 4 angol szó kezdőbetűjéből tevődik össze: | ||
| − | |||
1. Strengths: Erősségek: belső tényező, tudjuk befolyásolni | 1. Strengths: Erősségek: belső tényező, tudjuk befolyásolni | ||
| − | |||
2. Weaknesses: Gyengeségek: szintén belső tényező | 2. Weaknesses: Gyengeségek: szintén belső tényező | ||
| − | |||
3. Opportunities: Lehetőségek: külső tényező, nem tudjuk befolyásolni | 3. Opportunities: Lehetőségek: külső tényező, nem tudjuk befolyásolni | ||
| − | |||
4. Threatnes: Fenyegetések: szintén külső tényező | 4. Threatnes: Fenyegetések: szintén külső tényező | ||
| 25. sor: | 21. sor: | ||
Elsőként statikus (egy évre vonatkozó) adatokat vizsgálva tudjuk megállapítani az erősségeket illetve a gyengeségeket. Ezt követően kell vizsgálhatók a külső tényezők, azaz idősoros adatok, amelyekre trendeket állítva állapíthatóak meg a lehetőségek és a veszélyek. | Elsőként statikus (egy évre vonatkozó) adatokat vizsgálva tudjuk megállapítani az erősségeket illetve a gyengeségeket. Ezt követően kell vizsgálhatók a külső tényezők, azaz idősoros adatok, amelyekre trendeket állítva állapíthatóak meg a lehetőségek és a veszélyek. | ||
A stratégiai fejlesztési terv készítés első lépése a figyelemfelkeltés: | A stratégiai fejlesztési terv készítés első lépése a figyelemfelkeltés: | ||
| − | |||
• tervezési érintettek megkeresése | • tervezési érintettek megkeresése | ||
| − | |||
• érintettek meggyőzése a tervezés fontosságáról | • érintettek meggyőzése a tervezés fontosságáról | ||
| − | |||
• érintettek bevonása a folyamatba | • érintettek bevonása a folyamatba | ||
| 38. sor: | 31. sor: | ||
Ezek a következő módszerekkel történhetnek: találkozók rendezése, műhelymunka, ötletbörze, telefonos vagy személyes beszélgetés. | Ezek a következő módszerekkel történhetnek: találkozók rendezése, műhelymunka, ötletbörze, telefonos vagy személyes beszélgetés. | ||
Második lépés az információgyűjtés | Második lépés az információgyűjtés | ||
| − | |||
• szakmai adatok gyűjtése | • szakmai adatok gyűjtése | ||
| − | |||
• információ gyűjtése a lakosságtól | • információ gyűjtése a lakosságtól | ||
| 47. sor: | 38. sor: | ||
Harmadik lépés a diagnózis készítése | Harmadik lépés a diagnózis készítése | ||
| − | |||
• SWOT elemzés | • SWOT elemzés | ||
| − | |||
• átfogó értékelés | • átfogó értékelés | ||
| − | |||
• egyeztetés az értekezésről | • egyeztetés az értekezésről | ||
| 60. sor: | 48. sor: | ||
Negyedik lépés a tervezés | Negyedik lépés a tervezés | ||
| − | |||
• fő célok meghatározása | • fő célok meghatározása | ||
| − | |||
• célok ágazati felbontása | • célok ágazati felbontása | ||
| − | |||
• részletek pontosítása | • részletek pontosítása | ||
| − | |||
• egyeztetés a különféle csoportokkal | • egyeztetés a különféle csoportokkal | ||
| − | |||
• programkészítés | • programkészítés | ||
| 78. sor: | 61. sor: | ||
Ötödik a jóváhagyás | Ötödik a jóváhagyás | ||
| − | |||
• koncepció tervezet végső változatának belső egyeztetése | • koncepció tervezet végső változatának belső egyeztetése | ||
| − | |||
• lakosság véleményének begyűjtése | • lakosság véleményének begyűjtése | ||
| − | |||
• bizottsági véleményezés | • bizottsági véleményezés | ||
| − | |||
• képviselő testületi döntés | • képviselő testületi döntés | ||
A lap 2011. június 18., 16:11-kori változata
Tartalomjegyzék
- 1 Forrás
- 2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
- 3 A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája
- 4 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
- 5 Objektumok (sorok)
- 6 Attribútumok (X, Y oszlopok)
- 7 A feladat által érintett célcsoportok
- 8 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
- 9 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- 10 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
- 11 Következtetések, javaslatok
Forrás
http://192.188.246.31/miau/154/swot/gabona_megye2_swot.xls
A tervezett alkalmazás/megoldás címe
Betakarított gabonatermés mennyiségének vizsgálata különböző gabonafajták között hasonlóság elemzés módszerével Heves megyében a 2008-as évben.
A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája
A legtöbb esetben a SWOT-analízis összeállítása egy ötletgyűjtéssel kezdődik, mely során megpróbálják feltárni a SWOT- mátrix elemeit. Ezek alapján összesítésre kerülnek a vizsgált megye/kistérség stratégiai fejlesztésének irányvonalai. A vizsgálat szempontjai az alábbiak lehetnek: erősségek, gyengeségek, lehetőségek és veszélyek. Ezzel a módszerrel azonban a leggyakoribb probléma, hogy nem tényeken alapulnak az így hozott megállapítások, így ez sok esetben téves irányvonalakat eredményez. SWOT-analízissel (magyar nevén GYELV-elemzéssel) felépíthetjük egy piac, iparág, üzlet, termék, stb. piaci életképességét, illetve megismerhetjük, hogy stratégiai szempontból mely feladatok a legfontosabbak. A SWOT angol mozaikszó, 4 angol szó kezdőbetűjéből tevődik össze:
1. Strengths: Erősségek: belső tényező, tudjuk befolyásolni
2. Weaknesses: Gyengeségek: szintén belső tényező
3. Opportunities: Lehetőségek: külső tényező, nem tudjuk befolyásolni
4. Threatnes: Fenyegetések: szintén külső tényező
Elsőként statikus (egy évre vonatkozó) adatokat vizsgálva tudjuk megállapítani az erősségeket illetve a gyengeségeket. Ezt követően kell vizsgálhatók a külső tényezők, azaz idősoros adatok, amelyekre trendeket állítva állapíthatóak meg a lehetőségek és a veszélyek.
A stratégiai fejlesztési terv készítés első lépése a figyelemfelkeltés:
• tervezési érintettek megkeresése
• érintettek meggyőzése a tervezés fontosságáról
• érintettek bevonása a folyamatba
Ezek a következő módszerekkel történhetnek: találkozók rendezése, műhelymunka, ötletbörze, telefonos vagy személyes beszélgetés.
Második lépés az információgyűjtés
• szakmai adatok gyűjtése
• információ gyűjtése a lakosságtól
Harmadik lépés a diagnózis készítése
• SWOT elemzés
• átfogó értékelés
• egyeztetés az értekezésről
Negyedik lépés a tervezés
• fő célok meghatározása
• célok ágazati felbontása
• részletek pontosítása
• egyeztetés a különféle csoportokkal
• programkészítés
Ötödik a jóváhagyás
• koncepció tervezet végső változatának belső egyeztetése
• lakosság véleményének begyűjtése
• bizottsági véleményezés
• képviselő testületi döntés
A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
Az elemzéshez szükséges adatbázis adatait a KSH (Központi Statisztikai Hivatal) stADAT táblák területi adatai, valamint a tájékoztatási adatbázisa szolgáltatta a területi statisztika rendszerén keresztül.
