„Valasztas” változatai közötti eltérés

A Miau Wiki wikiből
(Eltávolította a lap teljes tartalmát)
1. sor: 1. sor:
−
Tartalomjegyzék
 
−
[elrejtés]
 
  
−
    1 Forrás
 
−
    2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
 
−
    3 A feladat előtörténete
 
−
    4 A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája
 
−
    5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
 
−
        5.1 Objektumok (sorok)
 
−
        5.2 Attribútumok (X, Y oszlopok)
 
−
    6 A feladat által érintett célcsoportok
 
−
    7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
 
−
    8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
 
−
    9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
 
−
    10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
 
−
    11 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
 
−
    12 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
 
−
    13 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
 
−
 
−
[szerkesztés] Forrás
 
−
 
−
XLS
 
−
 
−
    A wiki-szócikk létrehozása előtt az oktatónak jóváhagyásra email-ben leadandó az az XLS állomány, mely bemutatása a szócikk feladata
 
−
    Az oktató az általa jóváhagyott (nem ritkán módosított) XLS-állományt felteszi a publikus webterületre, s megadja ennek elérhetőségét (URL - vö. előző hivatkozás)
 
−
    A szócikk szerzőjének a webes (lezárt, jóváhagyott, utolsó) állapotról kell írnia, s nem az általa leadott verzióról.
 
−
    Az XLS-állománnyal szembeni minimális elvárások
 
−
        Minden primer adatot (számot, szöveget) csak egyszer szabad rögzíteni, ami már létezik, arra hivatkozni kell (pl. sor- és oszlopfejlécek)
 
−
        Legyen benne tartalomjegyzék (shift+ctrl+K) az egyes munkalapok tartalmának felsorolásával és az odaugrást engedélyező belső hivatkozással
 
−
        Legyen benne egy-értékoszlopos metaadatbázis (objektum, attribútum, érték, mértékegység, forrás, dátum, rögzítette)
 
−
        A forrás (ha URL) mutasson magára a feldolgozott adatra közvetlenül, s ne csak a szolgáltatás nyitólapjára
 
−
        Legyen benne két kimutatásvarázslással előállított táblázat:
 
−
            egy OAM darabnézetben (sor- és oszlopösszegekkel)
 
−
            egy OAM összegnézete sor- és oszlopösszegek NÉLKÜL
 
−
            a mértékegység szerepeljen minden esetben
 
−
            a leendő Y legyen a táblázat jobb szélére rendezve
 
−
        Legyen benne solver-es és/vagy MY-X-es megoldás
 
−
        Tizedes jegy csak annyi legyen, amennyi a megértést segíti
 
−
        Ajánlott, hogy a best practice megoldás (vö. jelenlegi helyzet és értékelése fejezet) is külön munkalapon szerepeljen benne
 
−
        Minden munkalap minden cellája körül legyen egyértelmű (rövidítésmentes) sor- és oszlopfejléc, ill. mértékegység
 
−
        Csak annyi részletet tartalmazzon egy megoldás, amennyit feltétlenül szükséges...
 
−
        Monoton/konstans értékkészletű attribútumok nem kellenek (nincsenek hatással az elemzésre)...
 
−
    A szócikk célja: felkészülés a szakdolgozatra, ezen belül
 
−
        a logikus érvelésre
 
−
        a bizonyítások, indoklások iránti igényességre
 
−
        az objektivitás elvárására
 
−
        a tervezett és tényleges hasznosság mérésére
 
−
        az önellenőrzés lehetőségeinek felismerésére
 
−
        a szabálykövető magatartás elsajátítására
 
−
        a szűkszavú, lényegre törő fogalmazásra
 
−
        a felesleges ismétlések kerülésére
 
−
        az ismeretek/üzenetek megfelelő helyen és módon való megosztására
 
−
        vagyis a kontrolling é s monitoring elvek, a minőségi munkavégzés alapos ismeretére!
 
−
 
−
Ezen elvek be nem tartása értéktelen szócikket/dolgozatot eredményez...
 
−
[szerkesztés] A tervezett alkalmazás/megoldás címe
 
−
 
−
Utaljon lehetőleg:
 
−
 
−
    a célra
 
−
    a célcsoportra
 
−
    az innovatív megoldás mikéntjére
 
−
 
−
Mégis legyen lehetőség szerint:
 
−
 
−
    rövid
 
−
    egzakt
 
−
    figyelemfelkeltő
 
−
 
−
Vagyis a jó cím megtalálása művészet! Alternatív megoldás: egy világos kérdés, amire világos válaszok léteznek, s ezek közül keressük adott helyzetben a legmegfelelőbbet...
 
−
[szerkesztés] A feladat előtörténete
 
−
 
−
Itt arról kell írni RÖVIDEN és LÉNYEGRE TÖRŐEN (anonim esetben is), hogy miért választotta a szerző a témát, vagyis mi a személyes kötődése a feladathoz mi motiválta a megoldáskeresésre (a jegyszerzés kényszerén túlmenően is)
 
−
 
−
    miért választotta a szerző a témát,
 
−
    vagyis mi a személyes kötődése a feladathoz
 
−
    mi motiválta a megoldáskeresésre (a jegyszerzés kényszerén túlmenően is)
 
−
 
−
[szerkesztés] A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája
 
−
 
−
Mint ahogy azt a fejezet címe is jelzi, ide arról kell írni, miként is oldotta (volna) meg a szerző ugyanezt a feladatot (mit válaszolt volna ugyanezen kérdésre) ugyanezen adatok alapján, ha sosem találkozik a tantárgy keretében felkínált hasonlóságelemzéssel. Tehát ez a fejezet:
 
−
 
−
    nem ejthet egyetlen szót sem arról, mi jött ki a hasonlóságelemzés alapján eredményként
 
−
    időben hamarabb illene, hogy keletkezzen, mint maga a hasonlóságelemzés
 
−
    csak olyan részleteket tartalmazhat, amiről a szócikk többi részében nem lesz egyébként is szó
 
−
    ki kell, hogy fejezze, miért elégedetlen a szerző a jelenlegi legjobb (szakirodalmi, tapasztalati) gyakorlattal
 
−
    ki kell, hogy jelölje az innováció várható irányát, vagyis azt, min kellene tudni változtatni egy jobb megoldással
 
−
    illik, hogy hivatkozzon az XLS-állomány kapcsolódó munkalapjára, cellatartományára
 
−
    ugyanúgy, mint MAJD a hasonlóságelemzés az objektumok egy rangsorát kell, hogy megadja ennek indoklásával együtt
 
−
 
−
[szerkesztés] A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
 
−
 
−
Elsőként azt kell megadni:
 
−
 
−
    milyen nehézségek, anomáliák, problémák terhelték az adatok (objektumok, attribútumok, értékek, mértékegységek) beazonosítását
 
−
    vagyis miért pont akkora az OAM, mint amekkora
 
−
    miként sikerült a problémákat megoldani
 
−
    ha voltak KO-feltételek, akkor mik voltak ezek
 
−
    ha volt, mekkora volt a kiindulási adatbázis
 
−
 
−
[szerkesztés] Objektumok (sorok)
 
−
 
−
    Ide az objektumok egzakt elnevezéseit kell megadni listaszerűen (*)
 
−
    és semmi mást
 
−
 
−
[szerkesztés] Attribútumok (X, Y oszlopok)
 
−
 
−
Ide meg kell adni:
 
−
 
−
    az attribútumok egzakt meghatározását
 
−
    a használt mértékegységet attribútumonként
 
−
    és az irányt szövegesen(vagyis a ceteris paribus összefüggés-típust: pl. minél nagyobb az X(i), annál nagyon lehet az Y)
 
−
 
−
[szerkesztés] A feladat által érintett célcsoportok
 
−
 
−
Ide fel kell listázni (*)
 
−
 
−
    a bevételi forrást jelentő személyek, munkakörök, szervezetek, intézmények pontos megjelölését
 
−
    ill. ezek indoklását, vagyis azt, miért lehet érdeke ezeknek fizetni ezen elemzésért, ha az jól sikerült
 
−
 
−
[szerkesztés] A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
 
−
 
−
Az üzleti tervezés szabályai szerint meg kell adni a best practice alapján a hasonlóságelemzés reményében, vagyis még a hasonlóságelemzés elvégzése ELŐTT a döntés-előkészítési folyamatra vonatkozóan:
 
−
 
−
    melyek bevételi csatornákon (vö. célcsoportok) mekkora összeg várható milyen időbeliséggel
 
−
    mely kiadások várható milyen mértékben és milyen időbeliséggel.
 
−
    S végül ki kell számítani (forintban), mennyi konkrétan tervezhető hasznosság reményében fog majd neki valaki a feladat végrehajtásának (feltételezve, hogy sok feladat közül azt végzi el, mely a legtöbb haszonnal kecsegtet előzetesen).
 
−
 
−
A szócikk által megtestesített feladat elvárja, hogy a Szerző képzelje magát annak a döntéshozónak a helyébe, akinek arról kell döntenie, vajon rászánjon-e egyetlen erőforrásegységet is arra, hogy ez az elemzés elkészüljön... Ha egy ilyen hasznosság-becslés nem készül el egy állami szerv esetén, az szimplán pl. hűtlen kezelés a BTK-ban...(?!)
 
−
 
−
A tervezett (és majd a tényleges) hasznosság/többletérték számításának lényege:
 
−
 
−
    milyen állapotba kerülne a best practice döntési logika mentén a döntéshozó
 
−
    mennyit ér ez az állapot
 
−
    milyen állapotba kerülhet a tervek szerint a tervezett hasonlóságelemzés után a döntéshozó
 
−
    mennyit ér ez az állapot
 
−
    mennyit a két érték közötti különbség
 
−
 
−
 
−
Egy tanmese a hasznosság tervezéséhez:
 
−
 
−
A hasznosság a régi döntés és az új módszertől elvárt potenciális döntés közötti állapotkülönbség forintban kifejezett értéke kellene, hogy legyen...minden hatás (gyorsaság, pontosság, stb.) figyelembe vételével...
 
−
 
−
Virtuális témaváltás:
 
−
 
−
    legyen a hagyományos/ősi FŐZÉS (tűzön) az egyik módszer (alapanyagok ugyanazok), ennek eredménye egy vasárnapi ebéd
 
−
    legyen az innovációnak tűnő alternatíva (a másik módszer) az indukciós főzőlap, ami még nem került kipróbálásra, ennek az eredménye is egy vasárnapi ebéd
 
−
 
−
Állapotkülönbségek
 
−
 
−
    energiafelhasználás-különbözet
 
−
    időfelhasználás-különbözet
 
−
    égett része tömeg-arányának különbözete
 
−
    ízélmény-különbözet
 
−
    stb.
 
−
 
−
Kérdés: mennyi a tervezhető hasznosság forintban? Az állapotkülönbségek valós mértéke pedig majd csak a kipróbálás után derül ki (vö. többletérték-fejezet)
 
−
 
−
 
−
 
−
[szerkesztés] A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
 
−
 
−
Itt a hasonlóságelemzés lépéseit kell bemutatni az XLS tartalomjegyzéke alapján, munkalapra és cellatartományra hivatkozva, minden lépés (táblázatrész) célját és indoklását megadva (azért csináltam azt, amit, mert - logika szerint): pl.
 
−
 
−
    adatbázis
 
−
    sorszámozás (inkl. irányok kezelése, lépcsők száma)
 
−
    solver ill. MY-X paraméterek
 
−
    egyéb lépések
 
−
 
−
[szerkesztés] Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
 
−
 
−
Ide
 
−
 
−
    CSAK és
 
−
    kizárólag kijelentő mondatokban kifejtve,
 
−
    felsorolásszerűen
 
−
    a számítás releváns eredményei kellenek.
 
−
 
−
[szerkesztés] Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
 
−
 
−
Itt kell összevetni a best practice és a hasonlóságelemzés eredményeit. Vagyis
 
−
 
−
    meg kell adni és meg kell indokolni, miért/melyik módszer eredménye lett a jobb
 
−
    végső győztest kell hirdetni
 
−
 
−
[szerkesztés] Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
 
−
 
−
Ki kell fejezni, hogy a tervezett hasznosság forintértékéhez képest a végső győztes ismeretében mennyit sikerült ebből a haszonból ténylegesen realizálni, vagyis megérte-e az elért hasznosság a befektetett időt/energiát? Létrejött-e a keresett innováció?
 
−
[szerkesztés] Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
 
−
 
−
Az alábbi szakértői rendszer mintájára ki kell fejezni tudni:
 
−
 
−
    melyik attribútum esetén hány aktív lépcső van
 
−
    hány aktív attribútum maradt, melyekre egy szakértői rendszerben rá kellene kérdezni (vannak-e zajok)
 
−
    mennyi az aktív lépcsők szorzata minden attribútumok figyelembe véve (=kombinatorikai tér mérete, azaz a sorok száma)
 
−
    mennyi a következmények (azaz az oszlopok száma): vö. EGO
 
−
    mi a genetikai potenciál értéke (az első lépcsőszintek összege)
 
−
 
−
[szerkesztés] Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
 
−
 
−
Ide kell megadni:
 
−
 
−
    milyen fontosabb szakirodalmak kerültek felhasználásra
 
−
    milyen más MIAÚ WIKI szócikk érinti a szóban forgó kérdéskört
 
−
 
−
    Korábbi segédanyag: nyilatkozat és kitöltési segédlet
 
−
    Egyéb segítség: korábbi szócikkek laptörténetében és vitalapján
 
−
    Funkcionális analfabetizmus elleni segédlet: hangállomány
 
−
    Részletes szakdolgozat-szerkesztési szempontok: Önteszt
 

A lap 2011. augusztus 31., 07:13-kori változata