„Valasztas” változatai közötti eltérés

A Miau Wiki wikiből
(Eltávolította a lap teljes tartalmát)
1. sor: 1. sor:
Tartalomjegyzék
 
[elrejtés]
 
  
    1 Forrás
 
    2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
 
    3 A feladat előtörténete
 
    4 A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája
 
    5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
 
        5.1 Objektumok (sorok)
 
        5.2 Attribútumok (X, Y oszlopok)
 
    6 A feladat által érintett célcsoportok
 
    7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
 
    8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
 
    9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
 
    10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
 
    11 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
 
    12 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
 
    13 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
 
 
[szerkesztés] Forrás
 
 
XLS
 
 
    A wiki-szócikk létrehozása előtt az oktatónak jóváhagyásra email-ben leadandó az az XLS állomány, mely bemutatása a szócikk feladata
 
    Az oktató az általa jóváhagyott (nem ritkán módosított) XLS-állományt felteszi a publikus webterületre, s megadja ennek elérhetőségét (URL - vö. előző hivatkozás)
 
    A szócikk szerzőjének a webes (lezárt, jóváhagyott, utolsó) állapotról kell írnia, s nem az általa leadott verzióról.
 
    Az XLS-állománnyal szembeni minimális elvárások
 
        Minden primer adatot (számot, szöveget) csak egyszer szabad rögzíteni, ami már létezik, arra hivatkozni kell (pl. sor- és oszlopfejlécek)
 
        Legyen benne tartalomjegyzék (shift+ctrl+K) az egyes munkalapok tartalmának felsorolásával és az odaugrást engedélyező belső hivatkozással
 
        Legyen benne egy-értékoszlopos metaadatbázis (objektum, attribútum, érték, mértékegység, forrás, dátum, rögzítette)
 
        A forrás (ha URL) mutasson magára a feldolgozott adatra közvetlenül, s ne csak a szolgáltatás nyitólapjára
 
        Legyen benne két kimutatásvarázslással előállított táblázat:
 
            egy OAM darabnézetben (sor- és oszlopösszegekkel)
 
            egy OAM összegnézete sor- és oszlopösszegek NÉLKÜL
 
            a mértékegység szerepeljen minden esetben
 
            a leendő Y legyen a táblázat jobb szélére rendezve
 
        Legyen benne solver-es és/vagy MY-X-es megoldás
 
        Tizedes jegy csak annyi legyen, amennyi a megértést segíti
 
        Ajánlott, hogy a best practice megoldás (vö. jelenlegi helyzet és értékelése fejezet) is külön munkalapon szerepeljen benne
 
        Minden munkalap minden cellája körül legyen egyértelmű (rövidítésmentes) sor- és oszlopfejléc, ill. mértékegység
 
        Csak annyi részletet tartalmazzon egy megoldás, amennyit feltétlenül szükséges...
 
        Monoton/konstans értékkészletű attribútumok nem kellenek (nincsenek hatással az elemzésre)...
 
    A szócikk célja: felkészülés a szakdolgozatra, ezen belül
 
        a logikus érvelésre
 
        a bizonyítások, indoklások iránti igényességre
 
        az objektivitás elvárására
 
        a tervezett és tényleges hasznosság mérésére
 
        az önellenőrzés lehetőségeinek felismerésére
 
        a szabálykövető magatartás elsajátítására
 
        a szűkszavú, lényegre törő fogalmazásra
 
        a felesleges ismétlések kerülésére
 
        az ismeretek/üzenetek megfelelő helyen és módon való megosztására
 
        vagyis a kontrolling é s monitoring elvek, a minőségi munkavégzés alapos ismeretére!
 
 
Ezen elvek be nem tartása értéktelen szócikket/dolgozatot eredményez...
 
[szerkesztés] A tervezett alkalmazás/megoldás címe
 
 
Utaljon lehetőleg:
 
 
    a célra
 
    a célcsoportra
 
    az innovatív megoldás mikéntjére
 
 
Mégis legyen lehetőség szerint:
 
 
    rövid
 
    egzakt
 
    figyelemfelkeltő
 
 
Vagyis a jó cím megtalálása művészet! Alternatív megoldás: egy világos kérdés, amire világos válaszok léteznek, s ezek közül keressük adott helyzetben a legmegfelelőbbet...
 
[szerkesztés] A feladat előtörténete
 
 
Itt arról kell írni RÖVIDEN és LÉNYEGRE TÖRŐEN (anonim esetben is), hogy miért választotta a szerző a témát, vagyis mi a személyes kötődése a feladathoz mi motiválta a megoldáskeresésre (a jegyszerzés kényszerén túlmenően is)
 
 
    miért választotta a szerző a témát,
 
    vagyis mi a személyes kötődése a feladathoz
 
    mi motiválta a megoldáskeresésre (a jegyszerzés kényszerén túlmenően is)
 
 
[szerkesztés] A feladat megoldásának jelenlegi helyzete (best practice) és ennek értékelése/kritikája
 
 
Mint ahogy azt a fejezet címe is jelzi, ide arról kell írni, miként is oldotta (volna) meg a szerző ugyanezt a feladatot (mit válaszolt volna ugyanezen kérdésre) ugyanezen adatok alapján, ha sosem találkozik a tantárgy keretében felkínált hasonlóságelemzéssel. Tehát ez a fejezet:
 
 
    nem ejthet egyetlen szót sem arról, mi jött ki a hasonlóságelemzés alapján eredményként
 
    időben hamarabb illene, hogy keletkezzen, mint maga a hasonlóságelemzés
 
    csak olyan részleteket tartalmazhat, amiről a szócikk többi részében nem lesz egyébként is szó
 
    ki kell, hogy fejezze, miért elégedetlen a szerző a jelenlegi legjobb (szakirodalmi, tapasztalati) gyakorlattal
 
    ki kell, hogy jelölje az innováció várható irányát, vagyis azt, min kellene tudni változtatni egy jobb megoldással
 
    illik, hogy hivatkozzon az XLS-állomány kapcsolódó munkalapjára, cellatartományára
 
    ugyanúgy, mint MAJD a hasonlóságelemzés az objektumok egy rangsorát kell, hogy megadja ennek indoklásával együtt
 
 
[szerkesztés] A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
 
 
Elsőként azt kell megadni:
 
 
    milyen nehézségek, anomáliák, problémák terhelték az adatok (objektumok, attribútumok, értékek, mértékegységek) beazonosítását
 
    vagyis miért pont akkora az OAM, mint amekkora
 
    miként sikerült a problémákat megoldani
 
    ha voltak KO-feltételek, akkor mik voltak ezek
 
    ha volt, mekkora volt a kiindulási adatbázis
 
 
[szerkesztés] Objektumok (sorok)
 
 
    Ide az objektumok egzakt elnevezéseit kell megadni listaszerűen (*)
 
    és semmi mást
 
 
[szerkesztés] Attribútumok (X, Y oszlopok)
 
 
Ide meg kell adni:
 
 
    az attribútumok egzakt meghatározását
 
    a használt mértékegységet attribútumonként
 
    és az irányt szövegesen(vagyis a ceteris paribus összefüggés-típust: pl. minél nagyobb az X(i), annál nagyon lehet az Y)
 
 
[szerkesztés] A feladat által érintett célcsoportok
 
 
Ide fel kell listázni (*)
 
 
    a bevételi forrást jelentő személyek, munkakörök, szervezetek, intézmények pontos megjelölését
 
    ill. ezek indoklását, vagyis azt, miért lehet érdeke ezeknek fizetni ezen elemzésért, ha az jól sikerült
 
 
[szerkesztés] A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
 
 
Az üzleti tervezés szabályai szerint meg kell adni a best practice alapján a hasonlóságelemzés reményében, vagyis még a hasonlóságelemzés elvégzése ELŐTT a döntés-előkészítési folyamatra vonatkozóan:
 
 
    melyek bevételi csatornákon (vö. célcsoportok) mekkora összeg várható milyen időbeliséggel
 
    mely kiadások várható milyen mértékben és milyen időbeliséggel.
 
    S végül ki kell számítani (forintban), mennyi konkrétan tervezhető hasznosság reményében fog majd neki valaki a feladat végrehajtásának (feltételezve, hogy sok feladat közül azt végzi el, mely a legtöbb haszonnal kecsegtet előzetesen).
 
 
A szócikk által megtestesített feladat elvárja, hogy a Szerző képzelje magát annak a döntéshozónak a helyébe, akinek arról kell döntenie, vajon rászánjon-e egyetlen erőforrásegységet is arra, hogy ez az elemzés elkészüljön... Ha egy ilyen hasznosság-becslés nem készül el egy állami szerv esetén, az szimplán pl. hűtlen kezelés a BTK-ban...(?!)
 
 
A tervezett (és majd a tényleges) hasznosság/többletérték számításának lényege:
 
 
    milyen állapotba kerülne a best practice döntési logika mentén a döntéshozó
 
    mennyit ér ez az állapot
 
    milyen állapotba kerülhet a tervek szerint a tervezett hasonlóságelemzés után a döntéshozó
 
    mennyit ér ez az állapot
 
    mennyit a két érték közötti különbség
 
 
 
Egy tanmese a hasznosság tervezéséhez:
 
 
A hasznosság a régi döntés és az új módszertől elvárt potenciális döntés közötti állapotkülönbség forintban kifejezett értéke kellene, hogy legyen...minden hatás (gyorsaság, pontosság, stb.) figyelembe vételével...
 
 
Virtuális témaváltás:
 
 
    legyen a hagyományos/ősi FŐZÉS (tűzön) az egyik módszer (alapanyagok ugyanazok), ennek eredménye egy vasárnapi ebéd
 
    legyen az innovációnak tűnő alternatíva (a másik módszer) az indukciós főzőlap, ami még nem került kipróbálásra, ennek az eredménye is egy vasárnapi ebéd
 
 
Állapotkülönbségek
 
 
    energiafelhasználás-különbözet
 
    időfelhasználás-különbözet
 
    égett része tömeg-arányának különbözete
 
    ízélmény-különbözet
 
    stb.
 
 
Kérdés: mennyi a tervezhető hasznosság forintban? Az állapotkülönbségek valós mértéke pedig majd csak a kipróbálás után derül ki (vö. többletérték-fejezet)
 
 
 
 
[szerkesztés] A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
 
 
Itt a hasonlóságelemzés lépéseit kell bemutatni az XLS tartalomjegyzéke alapján, munkalapra és cellatartományra hivatkozva, minden lépés (táblázatrész) célját és indoklását megadva (azért csináltam azt, amit, mert - logika szerint): pl.
 
 
    adatbázis
 
    sorszámozás (inkl. irányok kezelése, lépcsők száma)
 
    solver ill. MY-X paraméterek
 
    egyéb lépések
 
 
[szerkesztés] Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
 
 
Ide
 
 
    CSAK és
 
    kizárólag kijelentő mondatokban kifejtve,
 
    felsorolásszerűen
 
    a számítás releváns eredményei kellenek.
 
 
[szerkesztés] Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
 
 
Itt kell összevetni a best practice és a hasonlóságelemzés eredményeit. Vagyis
 
 
    meg kell adni és meg kell indokolni, miért/melyik módszer eredménye lett a jobb
 
    végső győztest kell hirdetni
 
 
[szerkesztés] Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
 
 
Ki kell fejezni, hogy a tervezett hasznosság forintértékéhez képest a végső győztes ismeretében mennyit sikerült ebből a haszonból ténylegesen realizálni, vagyis megérte-e az elért hasznosság a befektetett időt/energiát? Létrejött-e a keresett innováció?
 
[szerkesztés] Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
 
 
Az alábbi szakértői rendszer mintájára ki kell fejezni tudni:
 
 
    melyik attribútum esetén hány aktív lépcső van
 
    hány aktív attribútum maradt, melyekre egy szakértői rendszerben rá kellene kérdezni (vannak-e zajok)
 
    mennyi az aktív lépcsők szorzata minden attribútumok figyelembe véve (=kombinatorikai tér mérete, azaz a sorok száma)
 
    mennyi a következmények (azaz az oszlopok száma): vö. EGO
 
    mi a genetikai potenciál értéke (az első lépcsőszintek összege)
 
 
[szerkesztés] Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
 
 
Ide kell megadni:
 
 
    milyen fontosabb szakirodalmak kerültek felhasználásra
 
    milyen más MIAÚ WIKI szócikk érinti a szóban forgó kérdéskört
 
 
    Korábbi segédanyag: nyilatkozat és kitöltési segédlet
 
    Egyéb segítség: korábbi szócikkek laptörténetében és vitalapján
 
    Funkcionális analfabetizmus elleni segédlet: hangállomány
 
    Részletes szakdolgozat-szerkesztési szempontok: Önteszt
 

A lap 2011. augusztus 31., 08:13-kori változata