„Szinhaz” változatai közötti eltérés
(→A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)) |
(→Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)) |
||
116. sor: | 116. sor: | ||
=Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)= | =Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)= | ||
+ | Az eredmények elemzése során 3 lehetséges verziót mutatok be. | ||
+ | |||
+ | A legjobb esetben 529 fő(/ezer lakos), a legrosszabb esetben pedig 239 fő(/ezer lakos) látogat el színházba. Az 529 a Munka1 munkalap B37-I37 tartomány celláinak összegéből következik, a 339 pedig a B49-I49 tartomány celláinak összegéből. Egy gyors számítás után összesen 5.290.000 illetve 2.390.000 színházi látogatást jelent 10.000.000-s magyar lakossággal számolva. | ||
+ | |||
+ | A harmadik eset pedig saját magam által tetszőlegesen meghatározott független változó értékek felvétele után kapott színházlátogató-számot jelöl. Ennek során a színházi intézmények, színházi előadások, illetve a GDP értékét a 2011-es évre optimistán becsültem meg, tehát a lehető legjobb esetet feltételeztem. Az érettségi vizsgát tettek számánál, a munkanélküliek számánál, illetve a mozielőadások számánál pesszimistán gondolkodtam, a lehető legrosszabb esetet feltételeztem, míg a felsőfokú oklevelet szerzettek számánál és a közalkalmazottak havi bruttó átlagkereseténél úgy ítéltem meg, hogy 2011-ben közepes lesz a felvett érték, nem kimagaslóan jó, de nem is kimagaslóan rossz. A számolás menete: Munka1 munkalapon B37+C37+D37+E49+F39+G49+H49+I40 | ||
+ | |||
+ | Ezen független változók felvétele alapján 458 fő (/ezer lakos) értéket ad a 2011-es becslés. | ||
+ | |||
=Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)= | =Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)= | ||
=Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)= | =Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)= |
A lap 2011. október 7., 20:29-kori változata
Tartalomjegyzék
- 1 Forrás
- 2 A tervezett alkalmazás/megoldás címe
- 3 A feladat előtörténete
- 4 A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
- 5 A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
- 6 A feladat által érintett célcsoportok
- 7 A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
- 8 A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
- 9 Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
- 10 Ajánlások megfogalmazása (KÖVETKEZTETÉS)
- 11 Az információ többletérték lehetőségének levezetése (VITA)
- 12 Lépcsős függvény átforgatása szakértői rendszerként értelmezhető táblázatba
- 13 Kapcsolódó, ill. konkurens megoldások, dokumentumok
Forrás
A tervezett alkalmazás/megoldás címe
A 2011. évi színházi látogatók számának becslése
A feladat előtörténete
A színházi látogatók számának alakulása számos tényező függvénye. Ezek közül a jól számszerűsíthető adatokból szerettem volna következtetéseket levonni erre vonatkozóan, mivel érdekesnek találtam a témát.
A feladat megoldás jelenlegi helyzete és ennek értékelése
A feladat saját megoldása Trend függvénnyel történt.
A Munka1 munkalap N12-V13 tartományában olyan adatokat vettem fel 2011-re vonatkozóan, amik szélsőséges eseteket mutatnak.
N12-V12 tartományban a legjobb eset, míg az N13-V13 tartományban a legrosszabb eset értékeit vettem fel. A P3-Q4 cellákban ez alapján az Excel trend függvénnyel kiszámította a legoptimálisabb és a legpesszimistább színházi látogató számot 2011-re. Így maximum 722 főt (/ezer lakos), minimum 413 embert(/ezer lakos) várnak 2011-ben.
A trendszámítás korlátjának tekinthető, hogy nem számol a független változók irányával, vagyis, hogy 1 független változó növekedése a többi változatlan állapotban tartása mellett hogyan befolyásolja a függő változó alakulását.
A tervezett megoldás adatvagyonának bemutatása (ANYAG)
A szimulációt az előző 13 év adatainak vizsgálatára támaszkodva lehet lefuttatni. Az elemzést hosszabb intervallumra terveztem elvégezni de az adatok hiánya miatt meg kellett elégedni ennyivel is. Ez idő alatt mind a színházi intézmények, mind az előadások száma növekedett.
A lentebb látható befolyásoló változók saját ötlet alapján lettek kiválasztva, az adatok a KSH adatállományából származnak.
Objektumok (sorok)
A sorokban a magyarországi adatok láthatóak 1998-tól 2010-ig bezáróan:
Magyarország 1998; Magyarország 1999; Magyarország 2000; Magyarország 2001; Magyarország 2002; Magyarország 2003; Magyarország 2004; Magyarország 2005; Magyarország 2006; Magyarország 2007; Magyarország 2008; Magyarország 2009; Magyarország 2010
Attribútumok (X, Y oszlopok)
Az oszlopokban a független változók és a függő változó látható.
Színházi intézmények száma (db). Ennek iránya 0, mivel ha nő a színházak száma, akkor esélyes, hogy nőni fog a színházi látogatók száma is.
Színházi előadások száma (ezer darab). Ennek iránya 0, mivel ha nő a színházi előadások száma, akkor nagyobb az esély, hogy nő a színházi látogatók száma is.
GDP értéke folyó áron (milliárd Ft). Ennek iránya 0, mivel ha nő a GDP értéke, akkor valószínűleg többen járnak majd színházba.
Érettségi vizsgát tettek száma (fő). Iránya 0, mert amennyiben magasabb az érettségi vizsgát tettek száma, akkor nagyobb az esély, hogy több ember érdeklődik majd a kultúra, a színház iránt.
Felsőfokú oklevelet szerzettek száma (fő). Ennek iránya 0, mivel ha nő a felsőfokú oklevelet szerzettek száma, akkor valószínűleg magasabb lesz a színház iránti érdeklődés is.
Munkanélküliek száma (ezer fő). Ennek iránya 1, ami azt jelenti, hogy minél több a munkanélküli, az valószínűleg a színházba járók számának csökkenését okozza majd.
Mozielőadások száma (ezer db). Ennek irány 1, mivel ez tekinthető konkurenciának, tehát minél több mozielőadás lesz, annál kisebb az esély a színházi látogatók számának növekedésére.
Közalkalmazottak havi bruttó átlagkeresete (Ft) . Ennek értéke 0, mivel azt várjuk, hogy ha több az átlagkereset, akkor többen tudnak majd színházra költeni, ezért nő a színházi látogatók száma.
Y oszlop: Színházlátogatók száma (fő/ezer lakos)
A feladat által érintett célcsoportok
A színházaknak érdeke az, hogy meg tudják becsülni, hogy a következő évi látogatók száma mennyi lesz a befolyásoló változók különböző értékei mellett. Tehát a célcsoport az egyes színházak vezetősége, akik a megbecsült adatok alapján tudják kialakítani a következő évi műsorukat, és megbecsülni bevételeiket illetve kiadásaikat.
Szintén célcsoportnak tekinthető az állam, mivel a színházak támogatásában segítheti őket, ha tudják mekkora lesz a következő évi kereslet az egyes befolyásoló tényezők függvényében.
A feladat megválaszolása kapcsán várható hasznosság
Kiadás:
1) A trend elemzéshez szükséges munkaerő és költségek:
1 fő: modell felállítása, KSH adatgyűjtés
5.000 Ft-os órabér, minimum 4 órás munka
ár: 20.000 Ft
1 fő: Excel függvények, illetve ezek szöveges elemzése
Excel tanfolyam: 35.000 Ft
5.000 Ft-os órabér, minimum 4 órás munka
ár: 55.000 Ft
Összesen: 75.000 Ft
2) Saját megoldáshoz szükséges munkaerő és költségek
1 fő: adatgyűjtés, Excel Solver lefuttatása, elemzés
5.000 Ft-os órabér, minimum 8 órás munka
Összesen: 40.000 Ft
A két verzió különbsége 35.000 Ft.
Bevétel:
A szimuláció után helyes következtetéseket levonva nagyságrendekkel lehet nagyobb, mint a kiadás oldal 75.000 vagy 40.000 forintja.
A saját megoldás bemutatása (MÓDSZER)
A Munka1 munkalap A1-J14 tartományában látható a kiindulási adattábla a független változók és a függő változó adataival.
Első lépésben A16-I18-ig megadtam ezek maximum és minimum értékét, illetve a változók irányát. Az irány 0 értéke azt jelenti, hogy ha nő az adott független változó értéke, akkor van esély arra, hogy az Y értéke is nő, míg az 1-es értéknél pont fordítva, ha nő a független változó, úgy a függő változó értéke valószínűsíthetően csökkeni fog.
A21-J34 tartományban látható a fentebbi táblázat adatainak oszloponkénti ragsorolása az irány felhasználásával.
A következő lépések célja az A36-I49 tartomány rácsos táblázatának feltöltése számokkal.
Ehhez L37-S48 tartomány táblázatát és A52-L66 táblázatát, illetve az Excel solverjét használtam fel segítségül.
Az L37-S48 táblázat egy sorral és egy oszloppal kevesebbet tartalmaz, mint az eddigi táblázatok. Ezt, illetve a rácsos táblázatot kiindulásként feltöltöm 0 értékekkel.
Az A52-L66 táblázat Fkeres függvények sorozata. A Tény oszlop a kiindulási adattáblából származik, a Becslés oszlop pedig az Fkeres függvénnyel hivatkozott cellák összege. A két oszlop közötti különbség az Eltérés oszlopban látható. A táblázat L66 cellájába egy négyzetösszeg hivatkozást helyeztünk el.
Ez után a solver segítségével feltöltjük a rácsos táblázatot számokkal. Közben ellenőrzésként megnézzük, hogy a legalsó táblázat Eltérés oszlopában minden érték 0.
A rácsos táblázat oszlopai lefelé csökkennek, például a B49 cella azt mutatja, hogy ahol nincs színház, oda nem lehet vendéget sem várni. A B37 oszlop szerint, ha sok színházi előadás van, akkor sok látogató várható. A D37-D49 oszlopot megnézve láthatjuk, hogy a GDP értékénél a 9. és a 10. sor között, tehát 2011-ben van egy törés. Az E oszlopban ugyanígy két részt tudunk elkülöníteni a 3. és 4. sorszám között, tehát 2006-ban. Az F oszlop felsőfokú oklevelek számát vizsgálva láthatjuk, hogy több részre lehet elkülöníteni, ez a több szint pedig azt jelenti, hogy erős összefüggés van e között a független változó és a függő változó között. A G oszlopban a munkanélküliek száma fordított eredményt ad, látható, hogy az álláslehetőség nem biztos, hogy növeli a színházba járók számát. A H oszlop mozielőadások számából látszik, hogy ha kevés a konkurencia, akkor sem mennek többen színházba. Az I oszlop közalkalmazottak bére szerint ismét a 9. és a 10. sorszám között, tehát 2001-ben látható a töréspont.
Szintén a rácsos táblázatban lehet szimulálni az eredményeket. Meg lehet nézni, hogy egy tetszőleges kombinációban felvéve a független változókat, hogy alakul a függő változó értéke.
Az eredmények értelmezése (EREDMÉNY)
Az eredmények elemzése során 3 lehetséges verziót mutatok be.
A legjobb esetben 529 fő(/ezer lakos), a legrosszabb esetben pedig 239 fő(/ezer lakos) látogat el színházba. Az 529 a Munka1 munkalap B37-I37 tartomány celláinak összegéből következik, a 339 pedig a B49-I49 tartomány celláinak összegéből. Egy gyors számítás után összesen 5.290.000 illetve 2.390.000 színházi látogatást jelent 10.000.000-s magyar lakossággal számolva.
A harmadik eset pedig saját magam által tetszőlegesen meghatározott független változó értékek felvétele után kapott színházlátogató-számot jelöl. Ennek során a színházi intézmények, színházi előadások, illetve a GDP értékét a 2011-es évre optimistán becsültem meg, tehát a lehető legjobb esetet feltételeztem. Az érettségi vizsgát tettek számánál, a munkanélküliek számánál, illetve a mozielőadások számánál pesszimistán gondolkodtam, a lehető legrosszabb esetet feltételeztem, míg a felsőfokú oklevelet szerzettek számánál és a közalkalmazottak havi bruttó átlagkereseténél úgy ítéltem meg, hogy 2011-ben közepes lesz a felvett érték, nem kimagaslóan jó, de nem is kimagaslóan rossz. A számolás menete: Munka1 munkalapon B37+C37+D37+E49+F39+G49+H49+I40
Ezen független változók felvétele alapján 458 fő (/ezer lakos) értéket ad a 2011-es becslés.