„Egyszintű szakértői rendszer” változatai közötti eltérés
A Miau Wiki wikiből
a |
a |
||
| 4. sor: | 4. sor: | ||
A legfontosabb eredmények történeti sorrendben: | A legfontosabb eredmények történeti sorrendben: | ||
| − | *1955-1970 Első kutatások | + | *'''1955-1970 Első kutatások''' |
Az első eredmények a mesterséges intelligencia (MI) területén a játékprogramok voltak. Pl.: sakk, kocka, puzzle. Ezek közös problémája az emberi következtetés leírásának kódolása, melyet szabályok definiálásával, megadásával oldottak meg. Az emberi problémamegoldás számítógépes modellezése szintén ekkor kezdődött. Az első kutatócsoportok az USA-ban működtek. A legismertebb kutatók: McCurthy, H. Simon, M. Minsky, és Newell voltak. | Az első eredmények a mesterséges intelligencia (MI) területén a játékprogramok voltak. Pl.: sakk, kocka, puzzle. Ezek közös problémája az emberi következtetés leírásának kódolása, melyet szabályok definiálásával, megadásával oldottak meg. Az emberi problémamegoldás számítógépes modellezése szintén ekkor kezdődött. Az első kutatócsoportok az USA-ban működtek. A legismertebb kutatók: McCurthy, H. Simon, M. Minsky, és Newell voltak. | ||
| 13. sor: | 13. sor: | ||
:# LISP (List Processing) néven programozási nyelv az MI fejlesztések számára. | :# LISP (List Processing) néven programozási nyelv az MI fejlesztések számára. | ||
| − | * 1971-80 Az első tudásalapú rendszerek | + | |
| + | *'''1971-80 Az első tudásalapú rendszerek''' | ||
Főleg olyan szakértői rendszerek (SZR) fejlesztésével találkozunk, melyek szűk, speciálisan szakterületen problémamegoldásra, tanácsadásra használhatók. A rendszerek programozásához egy újabb nyelvet, a PROLOG-ot fejlesztetétk ki. Ilyen "klasszikus" rendszrek: | Főleg olyan szakértői rendszerek (SZR) fejlesztésével találkozunk, melyek szűk, speciálisan szakterületen problémamegoldásra, tanácsadásra használhatók. A rendszerek programozásához egy újabb nyelvet, a PROLOG-ot fejlesztetétk ki. Ilyen "klasszikus" rendszrek: | ||
| − | #DENDRAL (NASA Mars programjában az egyik műhold számára készült SZR), | + | :#DENDRAL (NASA Mars programjában az egyik műhold számára készült SZR), |
| − | #MYCIN (Orvosi SZR), | + | :#MYCIN (Orvosi SZR), |
| − | #EMYCIN (Az előbbi SZR-váza, mely tudás nélküli rendszer; ez az első SZR keretrenszer, a "shell"), | + | :#EMYCIN (Az előbbi SZR-váza, mely tudás nélküli rendszer; ez az első SZR keretrenszer, a "shell"), |
| − | #GUIDON (szintén a MYCIN problémakörét dolgozza fel, ami orvostanhallgatók oktatásánál használtak fel), | + | :#GUIDON (szintén a MYCIN problémakörét dolgozza fel, ami orvostanhallgatók oktatásánál használtak fel), |
| − | #HEARSAY II. (angol beszédmegértő rendszer; technikailag a korábbi SZR-ektől eltérő megoldást alkalmaz, az ún. blackboard rendszereknek az első tagja), | + | :#HEARSAY II. (angol beszédmegértő rendszer; technikailag a korábbi SZR-ektől eltérő megoldást alkalmaz, az ún. blackboard rendszereknek az első tagja), |
| − | #XCON (A számítógépek konfigurálására készült SZR), | + | :#XCON (A számítógépek konfigurálására készült SZR), |
| − | #PROSPECTOR (Ásványlelőhelyek felkutatására készült rendszer. Segítségével fedezték fel 1980-ban a világ legnagyobb molibdén lelőhelyét). | + | :#PROSPECTOR (Ásványlelőhelyek felkutatására készült rendszer. Segítségével fedezték fel 1980-ban a világ legnagyobb molibdén lelőhelyét). |
| + | |||
| + | |||
| + | *'''1981-90 Alkalmazások''' | ||
| + | Általában jellemző, hogy 1991-től számos SZR shellt készítettek, és a SzR alkalmazások tkerültek középpontba. A problémamegoldó alrendszerek alkalmazhatósága lendületet adott az MI kutatásoknak, melyhez az USA-ban, Angliában és a többi nyugat-európai országban álláami támogatást adtak. Különösen a gépi tanulás lehetőségeit és a mesterséges neuronhálók alkalmazását vizsgálták. Napjainkban a kutatások kiterjedtek az eset-alapú és fuzzy rendszerek körére is. | ||
| + | |||
== Ontológiai modul == | == Ontológiai modul == | ||
A lap 2005. november 18., 12:17-kori változata
Angol megnevezés: ...
Tartalomjegyzék
Történeti modul
A legfontosabb eredmények történeti sorrendben:
- 1955-1970 Első kutatások
Az első eredmények a mesterséges intelligencia (MI) területén a játékprogramok voltak. Pl.: sakk, kocka, puzzle. Ezek közös problémája az emberi következtetés leírásának kódolása, melyet szabályok definiálásával, megadásával oldottak meg. Az emberi problémamegoldás számítógépes modellezése szintén ekkor kezdődött. Az első kutatócsoportok az USA-ban működtek. A legismertebb kutatók: McCurthy, H. Simon, M. Minsky, és Newell voltak.
főbb eredményeik:
- Logic Theorist (automatikus tételbizonyító program), melyet 1963 Newell és Simon fejlesztett ki.
- General Problem Solver (általános problémamegoldó rendszer), melyet szintén Nevell és társai alkottak. E programnál jelenik meg először a tudás elkülönítése.
- PERCEPTRON-modell: Rosenblatt a szem retinahártyáját egyrétegű neuronhálóval modellezi.
- LISP (List Processing) néven programozási nyelv az MI fejlesztések számára.
- 1971-80 Az első tudásalapú rendszerek
Főleg olyan szakértői rendszerek (SZR) fejlesztésével találkozunk, melyek szűk, speciálisan szakterületen problémamegoldásra, tanácsadásra használhatók. A rendszerek programozásához egy újabb nyelvet, a PROLOG-ot fejlesztetétk ki. Ilyen "klasszikus" rendszrek:
- DENDRAL (NASA Mars programjában az egyik műhold számára készült SZR),
- MYCIN (Orvosi SZR),
- EMYCIN (Az előbbi SZR-váza, mely tudás nélküli rendszer; ez az első SZR keretrenszer, a "shell"),
- GUIDON (szintén a MYCIN problémakörét dolgozza fel, ami orvostanhallgatók oktatásánál használtak fel),
- HEARSAY II. (angol beszédmegértő rendszer; technikailag a korábbi SZR-ektől eltérő megoldást alkalmaz, az ún. blackboard rendszereknek az első tagja),
- XCON (A számítógépek konfigurálására készült SZR),
- PROSPECTOR (Ásványlelőhelyek felkutatására készült rendszer. Segítségével fedezték fel 1980-ban a világ legnagyobb molibdén lelőhelyét).
- 1981-90 Alkalmazások
Általában jellemző, hogy 1991-től számos SZR shellt készítettek, és a SzR alkalmazások tkerültek középpontba. A problémamegoldó alrendszerek alkalmazhatósága lendületet adott az MI kutatásoknak, melyhez az USA-ban, Angliában és a többi nyugat-európai országban álláami támogatást adtak. Különösen a gépi tanulás lehetőségeit és a mesterséges neuronhálók alkalmazását vizsgálták. Napjainkban a kutatások kiterjedtek az eset-alapú és fuzzy rendszerek körére is.
Ontológiai modul
- ...
Ellentmondások és vitatott kijelentések modulja
- ...
Definíciós modul
- ...
Tesztkérdések modul
- ...
Ajánlott irodalmak modulja
- ...
